A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
A vádlottak padja - Hardy Mihály jegyzete
Furcsán hangozhat, de ettől még tény, hogy Európa legnagyobb és legtekintélyesebb nemzetközi szervezete nem volt felkészülve ilyenfajta belső bomlasztásra és cinikus árulásra, amit Orbán Viktor és Szijjártó Péter bemutatott.
Szegények – Szénási Sándor jegyzete
Amikor a görénykurzus névadója a kampányban elismerte, hogy elvesztette a nagyvárosokat, az értelmiséget, és a középosztály javát, akkor ez már régi igazság volt, és ez látszott is a Fidesz kommunikációján. Emlékszünk arra a borzongató emoji-kampányra, amelyhez már olvasni sem kellett tudni, a sárga arcok hangulatjelei dühöket, félelmeket, vagy éppen boldogságot irányítottak az ellenfelekkel szemben, az utóbbit viszont a Fideszre természetesen. Hogy az üzenet még érthetőbb legyen, az ellenzék biztos megítélése érdekében szarkupacokat ábrázoló emojikat, és hányással küzdőket is bevetettek. Még, vagy megint, most is ott vannak a falakon.
Előmásznak a roncsból a fideszes sofőrök - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a jelenség, amikor egy súlyos autóbaleset után, valaki szerencsésen kimászik saját lábán a roncsból, feláll és látszólag irracionális dolgokat kezd művelni. Össze-vissza mászkál, keresi az öngyújtóját, nyomkodja a telefonját, irreleváns kérdéseket tesz fel a segítségére sietőknek. Még csak a fejét sem ütötte be, egyszerűen még tart a sokk hatása, azt sem tudja hol van és valójában mi történt vele.
Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Vásárhelyi Mária: Törvény előtti egyenlőtlenség
21/02/2023 18:19
| Szerző: Vásárhelyi Mária
Mit ér az Alkotmányba foglalt törvény előtti egyenlőség, ha az ennek végrehajtására felhatalmazott intézményeket behálózza a politikai maffia?
Magyarországon a törvény előtti egyenlőséget 1848-ban foglalták törvénybe, más országokban már sokkal korábban. E jogszabály szerint származástól, nemtől, szociális helyzettől, életkortól függetlenül, minden embert megillet, hogy egyenlő elbírálásban részesüljön a törvény előtt. Az azóta eltelt 175 évben kevés olyan időszak volt, amikor a magyar polgárok bízhattak ennek az alapvető emberi jognak az érvényesülésében.
Ma sem ilyen időket élünk! Napjainkban elsősorban nem a nemek, életkor vagy vagyoni helyzet, hanem politikai hovatartozás alapján dől el, hogy kit, milyen jogok illetnek meg a törvény előtt.
A minap például Polt Péter legfőbb ügyész – egy képviselői kérdésre (nem) válaszolva, nem volt hajlandó elárulni annak a korábbi helyettes államtitkár nevét, aki ellen 2,2 milliárd forint közpénz eltulajdonítása miatt indítottak eljárást és az ügyészség hat év börtönbüntetés kiszabását kérte a vádlottra. Egy vezető köztisztviselő, aki milliárdokat lop el a közösből, és akinek a legfőbb ügyész falaz! De vajon, ha egy ilyen brutális korrupciós ügy fővádlottjának jár az anonimitás, akkor például a négy hónapja előzetesben ülő Herczeg Zoltán divattervező nevét miért hozták nyilvánosságra letartóztatása pillanatában? Herczegnél egy házkutatás során 100 gramm marihuánát és 16 gramm kokainpornak látszó anyagot találtak, ezért ül negyedik hónapja előzetesben, amelynek meghosszabítását éppen most indítványozta az ügyészség. Ezzel szemben a 2,2 milliárdos sikkasztással gyanúsított közszolga, nemhogy nincs előzetesben, de még a nevét is titkolják.
Ahogyan szabadlábon védekezik Völner Pál, korábbi igazságügyi államtitkár is, aki a közigazgatásban egy valóságos bűnszervezet egyik kulcsfigurája volt, amely százmilliárdokkal károsított meg szorult anyagi helyzetben lévő kisembereket. De gondtalanul száguldozik Mercedesével a korábbi fideszes képviselő, a kormánypárt volt romaügyi miniszteri biztosa is, akinek 1,5 milliárd forint EU-s pénz elherdálása fűződik a nevéhez. És vidáman pogácsázik otthon az ellenzékfaló Boldog István is, akit több százmillió forint uniós pénz lenyúlásával vádolt meg az ügyészség, ahogyan Simonka György is zavartalanul szövi tovább a Békés megyében általa irányított korrupciós háló szálait. Hiába emelt vádat ellene a nyomozó hatóság. Mi több utóbbiak, a vádemelés ellenére, egészen az előző parlamenti ciklus végéig rendszeresen bejártak az országházba szavazni, ha a kétharmad biztosítása érdekében szükség volt a voksaikra.
De egy Facebook lájk és két – szakértők szerint – tévesen azonosított ruhadarab miatt, napok óta előzetesben ül a baloldali Szikra Mozgalom egyik aktivistája is, akit a jelek szerint teljesen megalapozatlanul azzal gyanúsítanak, hogy részt vett a február 12-i erőszakos szélsőbaloldali verekedésben, ugyanakkor szabadlábon védekezhetnek azok a szélsőjobboldali, neonáci fiatalok, akiknek erőszakos fellépését szemtanúk és bizonyítékok is egyértelműen igazolják. Miközben a neonácik hosszú évek óta szabadon randalíroznak a "becstelenség napján" az utcákon és a rendőrség vélhetően név szerint ismeri őket, a külföldről érkezett „antifa” verekedőket senki nem ismeri és vélhetően semmi közük nincs a magyar antifasiszta mozgalmakhoz. Az eddig nyilvánosságra került bizonyítékok szerint akciójuk sokkal inkább tűnik az antifasiszta mozgalom elleni, felülről szervezett provokációnak, mint szélsőbaloldali agressziónak.
És akkor még szót sem ejtettünk a roma kisebbség tagjait sújtó törvényelőtti diszkriminációról. A gyermekei számára ételt, a családja számára fát lopó, a kivilágítatlan biciklivel haladó szegény emberre a törvény minden alkalommal példás büntetéssel sújt le. Az őket kifosztó, a közösséget milliárdokkal megkárosító, fehérgalléros tolvaj gazemberek, akiknek Louis Vuitton táskára, Dubajozásra, marbellai kokainozásra kell a pénz, rendre megússzák.
Mert mit ér a törvénybe foglalt jogi egyenlőség, ha az ennek végrehajtására felhatalmazott szerveket behálózza a politikai maffia?
