Mi történt ma?
Napzáró objektív hírháttér műsor hétköznaponként 18 órától 19 óráig. Minden, ami mai, friss és ropogós, legyen az belpolitika, külpolitika, gazdaság, kultúra vagy éppen sport…
Mi történt ma?
Napzáró objektív hírháttér műsor hétköznaponként 18 órától 19 óráig. Minden, ami mai, friss és ropogós, legyen az belpolitika, külpolitika, gazdaság, kultúra vagy éppen sport…
Moldova oroszbarát szakadár régiójában, az úgynevezett Dnyeszter menti Köztársaságban több támadás is történt az előző napokban. Ki robbantgat, ki állhat a háttérben?
A sebek nyalogatása helyett tekintsenek a naptárra. Április 3-án este elkezdődött a következő választási kampány, és már lassan eltelt belőle egy hónap.
az orosz hadsereg helyzetéről, moráljáról, a háború folytatásának esélyeiről szóló elemzésekről Nemes Gábor, a Klubrádió külpolitikai újságírója készített összeállítást.
Százával, ezrével rombolják és semmisítik meg az ukrajnai műkincseket és műemlékeket az orosz támadók. Putyint nem érdekli, és ha rajtuk múlik, lesz ebből több is, egészen addig, amíg a helyi kultúra fizikai emlékei el nem tűnnek teljesen, igazolva azt a tételt, hogy az ukránok nem is léteztek egyáltalán. Közben saját magukat is kifosztják, az orosz kultúrát is gyilkolják.
"Putyin csak azt vehette meg, aki eleve eladó volt, és csak az volt eladó, akinek a demokratikus intézményrendszer vs. személyes érdek konfliktusában sosem volt kétséges, hogy végül is mindig az intézmény veszít. Meginogni persze mindenki meginoghat, de az ő személyükben Putyin nem megmondóembereket kapott, hanem hiteltelen karrieristákat, akikre kár költeni, de ezt ne áruljuk el neki, hadd játsszon önfeledten a beszélőbaba Schröderrel, Karinnal meg a többiekkel."
A nemzeti erők soha nem látott mértékű támogatással győztek – mondta a parlamenti választások eredményéről Orbán Viktor. Azt, hogy győzött a Fidesz, nem kérdőjelezi meg senki. Azt, hogy a győztesek valóban az úgynevezett nemzeti erők lennének, azt már joggal vonhatjuk kétségbe.
A Nyugat megint elkezdte végtelen és végtelenül idegesítő utazását az orosz lélek rejtelmeiben. A nagy orosz lélek lapulhat amögött is, hogy zömmel oroszok lakta városokat is szétlőnek, kenyérért sorba álló asszonyokat is leterítenek.
Lengyelország nem lacafacázik. Tilt és kész. Akkor is, ha a törvény halottakat gyárt. 2021 szeptemberében egy Izabella nevű nőt, bár tudható volt, hogy a magzata nem marad életben, nem operáltak meg, a gyerek is, az anya is meghalt.
"Legfeljebb egy hét múlva az ITAR-TASSZ orosz hírügynökség kiadja a Fekete-tengeri Orosz Flotta közleményét, hogy a Moszkva cirkálót átvezényelték – az orosz tengeralattjáró egységekhez…"
Az orosz hadjárattal kapcsolatban senki sem derűlátó, és még nagyobb kérdés, mi lesz egy orosz győzelem után. Az ukránok szerint a diadalszomjas Putyin csak egy időre elégszik meg az ország keleti és déli részeinek leszakításával, de a Nyugatnak azzal is szembe kell néznie, hogy a szankciók csak lelassították az orosz gazdaságot.
Most nyerték el a negyedik kétharmadot a farizeusok, morális értelemben aggasztóan süllyed a színvonal. Lehet azonban egy másik gond is, az ha a vesztesek nem néznek az eddiginél sokkal őszintébben szembe saját hibáikkal.
A HŐOK kommunikációs vezetője szerint is nagyon fontos, hogy a fiatalok beszéljenek nyelvet, de, mint mondta, ezt elsősorban a közoktatásnak kellene biztosítania.
Az orosz elnök szegényeket és jelentős számban nemzeti kisebbségeket küld a vágóhídra: olyanokat, akiknek a katonaság a túlélés egyetlen lehetősége, és olyanokat, akiknek az ukrán egyáltalán nem testvérnép, az ukrán rögök nem a Kijevi Rusz szent földje. Az isten háta mögül érkezőknek, ha lehet, még kevesebb fogalmuk van a propagandán túli valóságból, már ha a megélhetésen túl érdekli ez őket egyáltalán.
Az eddig elpusztított infrastruktúra értéke eléri a 120 milliárd dollárt, ha ehhez hozzáveszik a katonai és civil kárt, a veszteség 270 milliárd, ami az évek során 1000 milliárd is lehet.
Hadházy szerint bojkottálni kell az Országgyűlés alakuló ülését és nem szabad felvenni a parlamenti pozíciók után járó pénzeket sem. Nem mindenki ért vele egyet.
A svéd és finn NATO-csatlakozási szándék nagyon erős jelzés, és nem csak Oroszországnak – véli Simonyi András volt magyar washingtoni és NATO-nagykövet.