Archívum

A Hazám-díjat a XXI. Század Társaság 2001. október 31-én alapította értékőrző és értékteremtő életművek elismeréseként. A díjat József Attila Hazám című szonettsorozatának címéről nevezték el. A díjat idén többek között Dr. Vörös Imre jogtudós , professor emeritus kapta.

Dr. Harsányi László társadalomkutató, közgazdász régóta kutatja az OMIKE, az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület történetét, a Művészakció lényegét. De mi is az OMIKE? Részben a negyvenes években a színpadokról, a művészeti életből leparancsolt zsidó színészek, művészek otthona, mentsvára volt, de a története ennél régebbre, 1867-re nyúlik vissza, ami kiderült a nemrégiben bemutatott dokumentumfilmből.

De Coll Ágnes a Baptista szeretetszolgálat egyik vezetője, emberkereskedelem-szakértő. Több, mint tíz éve segít az emberkereskedelem áldozatainak  talpra állásban, miközben kollégáival azon dolgozik, hogy a modern kori rabszolgaság elleni küzdelem még hatékonyabb legyen

2020 márciusában olyan dolog történt, amire a társadalom nem volt felkészülve. Be lettünk zárva az otthonainkba. Nem csak hogy be: el, számunkra fontos emberektől, illetve össze, másokkal vagy önmagunkkal. Erről szól A Karantén Zóna című film, melynek  rendezője Zsótér Indi Dániel, az egyik szereplője, Tolnai Klára. A filmet az alkotók úgymond „zsebpénzből” forgatták,  amiben minden stábtag ingyen dolgozott.

„Hiába csábított a dundi fürtös Múzsa, én már a sovány Halálnak udvaroltam.Végre hagyta magát megcsókolni. Régi adósa vagyok az életemért. Most egyben törlesztem le, amivel elszámoltam az utolsó percig.” Haraszty Édeske István Kossuth - díjas szobrászművész 88. évesen hagyott itt minket, többször volt a Klubdélelőtt vendége, most az egyik beszélgetést felidézve búcsúzunk tőle.

Az Olaszországban élő László Ervin professzort nemrégiben 90. születésnapján köszöntötték a Magyar Tudományos Akadémián. Hogy ki is ő valójában? Zongoraművészként kezdte az életét, csodagyerekként, páratlan tehetségként tartották számon, 15 évesen kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán művészdiplomát, megnyerte a Genfi Zongoraverseny nagydíját. Ettől kezdve mintegy 20 éven át Európa- és Amerika szerte a világ egyik élenjáró zongoraművészként koncertezett. 1966-tól kezdődően pályát módosított és a tudománynak szentelte életét. Filozófiát, tudományos rendszerelméletet és jövőkutatást adott elő és kutatott az Egyesült Államok, valamint Európa- és a Távol-Kelet számos egyetemén. Hét évig az ENSZ Továbbképzési és Kutatási Intézet programvezetője, a Római Klub tagja, a Budapest Klub alapítója. Több, mint ötven könyv szerzője, társszerzője, műveit több mint húsz nyelvre fordították le. Írásait rendszerelméleti, interdiszciplináris, jövőorientált szemlélet, globális gondolkodás, a társadalomtudományok és a természettudományok egységes szemléletben való vizsgálata jellemzi. A párizsi Sorbonne Egyetemen a legmagasabb tudományos fokozatot kapta meg, négy egyetem választotta díszdoktorává (az Egyesült Államokban, Kanadában, Finnországban és Magyarországon) és a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja címet is megkapta. Számos díjjal tüntették ki, többek között 2001-ben megkapta a japán békedíjat (Goi-díj), 2004- és 2005-ben Nobel-békedíjra jelölték.

Geiger András volt már a Klubdélelőtt vendége, Amerikában él, illetve fél évet Magyarországon, fél évet a tengerentúlon tölt. A Mensch alapítvány vezetője, nemrégiben adták át a Mensch, az Igaz Ember díjakat.

Váradi Zsolt 12 éves korában került be a Barátok közt sorozatba, ő volt Berényi Danika. 18 éves koráig rendszeresen szerepelt benne, aztán búcsút intett és vállalkozó lett. Néha-néha még feltűnt, aztán végleg búcsút mondott a televíziós karrierjének. Azóta sok minden történt vele, jó és rossz egyaránt, megnősült, rá pár hónapra meghalt az édesapja, aki egy több milliárdos cég társtulajdonosa, vezetője volt. Hogyan tovább?

Gyekiczki András szociológus Az elfeledett szomszédaink kiállítása Pápáról indult, bejárta Amerikát, most Újpesten látható. Sajnos András nincs már közöttünk, de élete egyik főműve, amelyben emléket állít a pápáról elhurcolt zsidó családoknak, örökre köztünk marad. Vendégünk: Szerdócz Ervin újpest rabbija volt.

V. Kulcsár Ildikó újságíró, 29 éven át levelezett az olvasókkal. Most úgy döntött, vége felhagy a levelek megválaszolásával. Vajon miért?

Nyolcvanadik születésnapján Béres Ilonát, a Nemzet Művészét, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt köszöntöttük. A kerek évfordulón, amikor összegzi eddigi szakmai életútját, csak annyit mond: „Tele volt döccenőkkel, boldogtalan szakaszokkal, és nagy repülésekkel. Valójában csak 18 éves koromig volt töretlen a pályám, amíg felvettek a főiskolára. Utána jöttek a szakma nehézségei. Azt nem lehet megúszni. Minden korszak más és más volt. Mindig más az igazgató, mindig más a társulat. Hogy mi az egyetlen stabil pont a pályán? A szakma szeretete, és a vágy, hogy ezzel foglalkozzak.”

Egy másik színészlegenda, főiskolásként az Esős vasárnap című filmben tűnt fel, /Béres Ilonával, Halász Judittal, Tordai Terivel/ sajnos 10 éve, hogy nincs már köztünk. Polonyi Gyöngyi most lett volna 80 éves, a lányával, Dobray Sarolta újságíróval emlékezünk az édesanyjára.

Patkás Tamás „Tomi Rocky” elindul, és paraúszóként az ép sportolókkal együtt tempózik augusztusban az Egyesült Államokban az Alcatraz-úszáson. A világ egyik legismertebb extrém úszóversenyén három kilométert kell megtenni, tizenöt-tizenhat fokos vízben, durva áramlatok közepette. Az Alcatraz-úszás legendájához hozzátartozik, hogy cápák is vannak a környéken, de szerencsére ilyen támadás még soha nem történt.

Romhányi Ágnes műfordító, szövegíró, dramaturg, egyetemi tanár. Édesapja, Romhányi József költő, férje, Rigó Béla költő, író, Ági a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, a Magyar Televízió és a Magyar Állami Operaház dramaturgja volt, több könyv szerzője, most megjelent verseskötetének címe: Égiposta.

Kőbányai János író, szerkesztő, szociográfus, fotóművész legújabb könyvének címe: Koronavírus idején, Naplók és nekrológok. A könyv egy történelmi korszak fordulót - a Koronavírus korszakból az Ukrajnai háborúba sodródott időt próbál - nem ábrázolni -, hanem napról napra, hétről hétre vezetett esemény szilánkok révén.

Csaknem negyvenperces tanácskozás után Balázsovits Lajos Balázs Béla-díjas színművészt, színházi rendezőt, érdemes művészt, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagját választották meg kollégái a Haumann Péter halálával megüresedett helyre a nemzet színészei közé.

Huzella Júlia Anya-e vagy? című monodrámája úgy született, hogy három alkotó anya megosztotta egymással a gyerekeik születése körüli titkos örömöket, és a gyakran elhallgatott küzdelmeket és fájdalmakat. A válasz a címre nyilván igen, hiszen egy anya boldogan felkiált az utcán, ha nínós autót lát, hangosan jelzi a zebránál, hogy zöld, ringatja a bevásárlókocsit... Akkor mégis mi a gond?

85 éves lett Szoboszlay Péter Balázs Béla-díjas animációs filmrendező. A tiszteletére három gyermeke, Péter, András és Eszter elhatározták, hogy közös családi kiállítással tisztelegnek édesapjuk előtt. A kiállítás címe: Alma a fájától … a 4 Szoboszlay.

Elfeledett szomszédaink című kiállítást 2012-ben a pápai zsinagógában mutatták be először, majd eljutott Washingtonba, Los Angelesbe, a Rumbach Zsinagógába, és most megérkezik Újpestre is. A kiállítás a Pápáról és környékéről 1944-ben elhurcolt 3700 magyar zsidónak állít emléket, de a holokauszt újpesti áldozatai előtt is tiszteleg, ugyanis 1944 július 11-én 18 ezer újpesti és velük együtt a rákospalotai, szigetmonostori, leányfalui, pócsmegyeri, tahitótfalui, visegrádi zsidók – és a cigányság – deportálását kezdték meg. Az adás vendége Pető Iván történész, egykori politikus.

Lőrincz Tamás olimpiai bajnok, világbajnok és négyszeres Európa-bajnok birkózó a szombat éjszakáját egészen biztos múzeumban tölti, ugyanis fontos szerepet vállalt a Múzeumok éjszakáján. Vajon miért, mi történt, hiszen eddig nem igen volt nagy múzeumlátogató?

András Ferenc Kossuth- és Balázs Béla díjas rendező anyai nagyapja, Csiszári János, a Monarchia haditengerészetnél szolgált, róla mintázta a Veri az ördög a feleségét című filmjének egyik főszerepét. Aztán jött a Dögkeselyű filmje, amely az értelmiség lecsúszásáról tudósított egy izgalmas bűnügyi történet keretei közt. Miután aláírta a Charta77-t, ezért munkássága egy ideig parkolópályára került. Most megkapta a Magyar Filmakadémia életműdíját.

Magyarországra érkezik a világhírű, 82 éves  énekes, Tom Jones. Akinek sikerült hozzánk elhoznia és a koncertjét megszerveznie, Dr. Besnyő László költő, producer, a Magyar Koncertszervezők Szövetségének volt elnöke, a Vének Tanácsának kitalálója, a Krokodil Rock Kft. alapító, többségi tulajdonosa.

Rófusz Ferenc  amikor 1981-ben a Légy című filmjéért megkapta az Oscar- díjat, ő az első magyar Oscar- díjas rendező, a díj átadása kisebb botrányba torkollott. A rendező ugyanis az akkori pártállami kultúrpolitika bürokratikussága miatt nem utazhatott ki a díjkiosztóra, így helyette a díjat Dósai István, a Hungarofilm vezérigazgatója vette át.

Ernyey Béla, a Bécsben és Budapesten élő színész élete igen csak kalandos, abból nem is filmet, de izgalmas sorozatot lehetne forgatni. Csak egy példa: 1978-ban, Berlinben és Párizsban Marlene Dietrichhel és David Bowie-val forgatott a Just a Gigolo című filmben, így ő volt Marlene Dietrich utolsó partnere a filmtörténelemben.

Dr Schaff Zsuzsanna Széchenyi- és Batthyány-Strattmann László-díjas orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem professor emeritája, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara II. Sz. Patológiai Intézetének volt igazgatója több évtizedes, kiemelkedő kutatói és iskolateremtő oktatói pályafutása, különösen a májgyulladást okozó vírusok kutatása területén elért, nemzetközileg is jelentős eredményei elismeréseként megkapta a Semmelweis Ignác díjat.

St. Martin zenészt, szaxofonost nem kell bemutatni, néhány dolog azonban mégis csak ismeretlen vele kapcsolatban: rendszeresen szervez művészeti táborokat, ő maga is fest, fotózik, olyannyira, hogy Az év fotósa- díj és a nemzetközi fotószövetség díjának boldog tulajdonosa.

Hatvani László matematikus, a Szegedi Tudományegyetem emeritus professzora kapta idén a Magyar Tudományos Akadémia szegedi bizottságának idei Pro Scientia életműdíját. A professzor fő kutatási területe a differenciálegyenletek elméleti problémái és gyakorlati alkalmazásai, szívügyének tekintette a tudományos utánpótlás-nevelést, sok fiatallal szerettette meg a kutatómunkát, alapvető szerepe volt a szegedi differenciálegyenletes iskola megteremtésében.

Lángh Júlia volt rádiós tudósító, fordító, reklámszövegíró, szociális gondozó, újságíró és szerkesztő. Élt Münchenben és Párizsban, többször töltött hosszú időt Afrikában, ahol először óvónőként dolgozott, majd csádi fiataloknak tanított rádiós újságírást. Nigerben a könyvtárban ülve kezdte falni azokat a könyveket, amelyekből megismerhette Afrikát. Most afrikai írók műveiből vett idézetekkel mutatja be a kontinens lakóinak életét, azt vallja, az irodalomból meg lehet ismerni egy ország kultúráját.

"Az emberi lélek úgy van berendezve, hogy feltett szándékkal csak emlékezni képes, felejteni, pláne megbocsátani nem." - gyakran mondogatta ezt a Kossuth- díjas író, Moldova György, aki ezt a mondását magára nézve szinte kötelező érvényűnek tekintette. Nemrégiben még átvehette a Radnóti Miklós antirasszista díjat, akkor még jól volt, rövid beszédet mondott a közönséghez, aztán jött a hír, hogy 89. évében, az otthonában elhunyt. Az első órában rá emlékeztünk. Vendégem a lánya, Moldova Júlia.

A világhírű táncművészt, koreográfust, Frenák Pált nem kell bemutatni. A róla szóló könyvet annál inkább. Frenák Pál- ABÉCÉDAIRE-je a címe, a szerző pedig, Dr. Horváth Nóra, filozófus. Vajon hogyan kapcsolódik a filozófia, a filozófus a tánchoz, a művészhez?  

Az Apatigrisből és az Eldorádóból is ismert Sztarenki Pál színész, rendező, igazgató, 1988-ban szerzett diplomát, azóta számos szerepet eljátszott, Kaposváron, a főváros több teátrumában, Zalaegerszegen, most a budapesti Pinceszínházat igazgatja. Sztarenki a rendező, Ruszt József gondolataival ért tökéletesen egyet, ami így szól: „A színjátszás felelősségteljes feladata, hogy a katartikus élményben minden egyes néző azt érezze: egy közös világhoz tartozik. Ez a felismerés új meg új élményévé avassa számára az együvé tartozás tudatát, hogy minden egyes ember egy emberiséghez tartozik, ebből eredeztethetők jogai és kötelességei, határozhatóak meg ízlésbeli és egyéb különbözőségei, kultúrájának sajátosságai, sokszínűsége és mindaz, ami más egyéb kultúráktól őt el nem idegeníti, csupán csak elválasztja. S erre a színház művészete különösképpen alkalmas.”  

Felvidéki Judit filmrendező, forgatókönyvíró 1975ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező szakán, Máriássy Félix, Gábor Pál, Szabó István, Illés György, Fábri Zoltán, Horváth Ádám, Petrovics Emil és Deme Gábor voltak a tanárai. 1975-ben diplomázott, diplomafilmjét Kafka - Koplalóművész címmel írta meg. 1976 óta a Magyar Televízió drámai osztályának rendezője volt, majd vezető rendezője, főrendezője, 1999-ben létszámleépítés miatt egy pillanat alatt került utcára. Nem volt könnyű utána újból talpra állnia, de sikerült. 

Lévai Katalin legújabb könyvének címe: Krúdy rózsája, egy kurtizán írónő története. Hogy miről szól a regény? Arról, hogy vajon hogyan fonódott össze Krúdy, a zseniális író és Madame Rose, a gyönyörű és merész gondolkodású kurtizán sorsa? „Ha az író egy pillanatra lejönne közénk a mennyből, bizonyára azt mondaná: Édes lányom, nem egészen úgy történtek a dolgok, ahogyan megírtad... de akár így is történhettek volna.” 

Haumann Pétert a Nemzet színészét tavaly, a nyolcvanadik születésnapján itt a Klubrádióban köszönthettem. Nagyon készültem a nyolcvanegyedik születésnapjára is, sajnos ez már nem adatott meg. Hosszú és súlyos betegség után elment. A Klubdélelőtt első órájában rá emlékeztünk.

Dr. Mandl József Széchenyi- díjas kutató orvos, biokémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, kutatási területe a májműködés biokémiája és molekuláris biológiája, az endoplazmás retikulum stressz, antioxidánsok, C-vitamin... A napokban Semmelweis Ignác díjjal tüntették ki.

Lajtai Péter képzőművész nagyon aktuális, és számára a lehető legszemélyesebb és legfontosabb projektbe kezdett. A Holokauszt képzőművészeti ábrázolásának újszerűségét mutatja be úgy, hogy az ne konkuráljon a dokumentumokkal és ne legyen velük összehasonlítható.

Kalapács József rockzenész, a honi metál egyik megteremtője, musicalek főszereplője, hatvanéves lett. Ez alkalomból az Erkel színházban ad koncertet.

Már csak egy hét és kezdődik a 93. Ünnepi Könyvhét. Vendégünk volt Dr. Gál Katalin a Magyar könyvkiadók és könyvterjesztők egyesületének elnöke.

Márton András Jászai Mari - díjas színész sokfelé megfordult az évtizedek során. Hat budapesti színháznak volt a tagja, majd színészből kultúrdiplomata, Los Angeles egykori főkonzulja, New York kulturális intézetének vezetője lett, majd visszatért tanult mesterségéhez. Most éppen merre jár, hol játszik, hol él? Sóskúton leltünk a nyomára

Zoltán Mária Flóra festőművész kiállításának címe: Emlékeim. A képek színesek, az életről szólnak. A nyolcvanöt éves művésznek pedig bizony nem volt könnyű élete, a háborús éveket ötévesen élte át, kitörölhetetlenül beleégett az emlékezetébe. Az édesapja orvos volt, mindenki imádta, kivéve azokat, akik elhurcolták és megölték. Az ő hálás betegei, szerető barátai, kollégái segítették az édesanyját és őt a túlélésben.

Roby Lakatos, a világhírű hegedűművész 34 év után költözött haza, a magyar cigányzene világhírű képviselője, legutóbb Madridban vehette át a Spanyol Kulturális Minisztérium megtisztelő kitüntetését.

Salat Lehel Erdélyben született és élt, 1987-ig a Kolozsvári Állami Magyar Opera szólistája, színészi munkája mellett osztályvezető tanár, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa volt. Tízedik éve a Miskolci Nemzeti Színház társulatának tagja. Otthon Erdélyben, és itthon Magyarországon csodálatos szerepeket játszott és játszik, amiért igencsak hálás a sorsnak.

Szenczy Sándor, a Baptista Szeretetszolgálat alapítója és emeritus elnöke, baptista lelkipásztor súlyos betegség után 57 évesen befejezte földi életét, mely az örökkévalóságban folytatódik. Többször volt a Klubdélelőtt vendége, egy korábbi interjúval emlékezünk rá és búcsúzunk tőle.

Az adás vendégei voltak:

Majtényi László jogtudós, Katia Bourachot félig magyar, félig francia monori nő, aki férjével az orosz-ukrán háború kitörése után megnyitották házukat a menekültek előtt, továbbá Kende Anna szociálpszichológus, Korcsolán Orsolya hegedűművész és Rigó Márta festőművész.

Válogatás az elmúlt év adásaiból:

Vizi E. Szilveszter a Szent István-renddel kitüntetett, kétszeres Széchenyi-díjas orvos, farmakológus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnök, a központi és perifériális idegrendszer ingerület-átvitelének neves kutatója. Felfedezéseinek köszönhetően számos gyógyszert fejlesztettek ki, elsősorban a depresszió, az epilepszia, a skizofrénia gyógyítására. 

Dr. Lovász László Bolyai- és Wolf, Abel-díjas matematikus professzor, az ELTE professzor emeritusa.

Dr. Kondorosi Éva Balzan- és Széchenyi-díjas biológus, az Európai Bizottság tudományos főtanácsadói csoportjának tagja lett, abban a munkacsoportban kezdett el dolgozni, amely a jelenlegi Covid-19-járvánnyal, illetve egyéb krízishelyzetekkel foglalkozik. 

Dr. Hardy Richard orvos-szerzetes 21 éve dolgozik a Kongói Demokratikus Köztársaságban. Nyolcmillió páciense volt eddig, egyetlen szemészként olyan helyekre és törzsekhez jut el, ahol korábban még nem járt szakorvos. Erről a munkáról egy dokumentumfilmet is készítettek, a címe Szemtestvér. 

Mit tesz a koronavírus az aggyal? A Covid-19-et főként légzőszervi betegségként ismertük meg, de egyre több bizonyíték utal arra, hogy a fertőzés és annak hatásai más szerveket, köztük az agyat is súlyosan érinthetik. Dr. Dénes Ádám agykutató és társai a világon az elsők között vizsgálnák koronavírus-fertőzésben elhunytak agyát. Eredményeik a korábbiaktól eltérő kezelési módszerekhez vezethetnek. 

A legendás zenei szerkesztővel, Komjáthy Györggyel kezdtük a napot, majd Konrád György Kossuth-díjas író nyomdokaiba lépő fiával, Konrád Józseffel folytattuk.

Női vendégekből sem volt hiány, Szűcs Gabi és Ónodi Eszter színésznőkkel, valamint Ruttka Andrea textilművésszel beszélgettünk. 

Végül pedig Freund Ádám író-rendező a fiatalabb korosztályt képviselve volt a Klubdélelőtt vendége.

Szombat délelőtti szórakoztató magazinműsor kulturával, tudománnyal és akár sporttal fűszerezve... Születésnaposok, híres tudosok, sztárok, nem sztárok. A műsor szerkesztő-műsorvezetője Kun Zsuzsa.

A Klubdélelőtt-adások egyes részeinek videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

Szombat délelőtti szórakoztató magazinműsor kulturával, tudománnyal és akár sporttal fűszerezve... Születésnaposok, híres tudosok, sztárok, nem sztárok. A műsor szerkesztő-műsorvezetője Kun Zsuzsa.

A Klubdélelőtt-adások egyes részeinek videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

Szombat délelőtti szórakoztató magazinműsor kulturával, tudománnyal és akár sporttal fűszerezve... Születésnaposok, híres tudosok, sztárok, nem sztárok. A műsor szerkesztő-műsorvezetője Kun Zsuzsa.

A Klubdélelőtt-adások egyes részeinek videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

Szombat délelőtti szórakoztató magazinműsor kulturával, tudománnyal és akár sporttal fűszerezve... Születésnaposok, híres tudosok, sztárok, nem sztárok. A műsor szerkesztő-műsorvezetője Kun Zsuzsa.

A Klubdélelőtt-adások egyes részeinek videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

Elszavalta a Piros volt a paradicsom című, mulatós nótából lett fideszes kampánydalt Jordán Tamás, kicsit újraértelmezve az alkotást. Ő is a Klubdélelőtt vendége volt, valamint a westeles Sugár András, a volt vezérkari főnök Szenes Zoltán, a kormányzati propaganda működését bemutató Máté Bence rendező, valamint Hardy Mihály, a Klubrádió főszerkesztője, aki a csatorna vasárnapi választási műsoráról, a rádió túlélési esélyeiről, valamint saját életpályájáról is szót ejtett.

Az adás vendége volt Bárándy Péter, Krizsó Szilvia, Hábetler András és Jeszenszky Géza, utóbbival magyar tudósok Ukrajna melletti nyilvános kiállásáról beszélgettünk. És megemlékeztünk Szkárosi Endréről, aki márciusban hagyott itt minket.

Az ukrán és orosz származású, Magyarországon felnőtt író, Carla Galli, valamint Haász János újságíró, Babits Marcella alias Marcellina énekes, zenész és Bede-Fazekas Csaba Kossuth-díjas operaénekes, színész voltak a Klubdélelőtt vendégei. 

Sík Endre, Ipolyi Arnold és Polányi Károly-díjas szociológus professzor az MTA doktora. Témánk volt: az orosz-ukrán háború, annak belpolitikai hatása, de arról is beszélgettünk majd, hogy miért működik a dezinformáció, egy-egy állítás hatásának miért nincs semmi köze ahhoz, hogy az történetesen igaz-e vagy sem. "Goebbels például azt mondta: ha az állam hazudik, akkor hazudjon nagyot. Akkorát, amiről senki sem feltételezi, hogy egy kormány ekkorát is mer hazudni.”

Hanti Vilmos a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke: "A rasszizmus a fasizmus előszobája. Sajnos rasszizmus az is, amikor egy népet 'lefasisztázunk', hiszen a nép sohasem homogén! A múltszázadi vészkorszak idején a náci Németország saját polgárai is jelentős antifasiszta  ellenállást tanúsítottak.” Hanti azt hirdeti: "az antifasizmus nem jobb- vagy baloldaliság kérdése, hanem egy humanista életút”.

Perényi Eszterörök életre eljegyezte magát a zenével.David Ojsztrahhegedűjátéka nagy hatással volt rá, aztán a  Zeneakadémián Kovács Dénes növendékeként végzett.  A Kossuth- díjas hegedűművész nemrégiben Életműdíjat kapott.

Zoltán Tamás ötvösmester, ötvösművész magángyűjteményből nyílt kiállítás Budapesten. Több, mint huszonöt évnyi gyűjtőmunkájának, valamint a fémműves és ötvös szakmák összefogásának hála egy történelmi jelentőségű tárlat állt össze, amely bemutatja a kincskészítők műhelytitkait.

Szulák Andrea Máté Péter-díjat kapott: "Kimondhatatlanul büszke és boldog vagyok! Sosem gondoltam volna, hogy valaha állami kitüntetésben fogok részesülni! Köszönöm a megtiszteltetést!

Születésnapján köszöntöttük Borbás Gabi Jászai Mari-, Kabos Gyula- és Aase-díjas művészt. Egy idézet a színésznőtől: „Minimum két személyiséggel vert meg a sors. Próbálom kibékíteni, sokszor napi 10-12 órában összeilleszteni őket.”

Németh Alajos, Lojzi, a Bikini együttes zeneszerzője, basszusgitárosa, az Artisjus szerzői egyesületnek tizenötödik elnöke. Utóbbi poszton elődei voltak: Herzfeld Viktor, Hubay Jenő, Huszka Jenő, Sándor Jenő, Heltai Jenő, Kadosa Pál, Bölöny György, Kadosa Pál, Petrovics Emil, Lendvay Kamilló, Petrovics Emil, Bródy János, Victor Máté, Madarász Iván. 

Bajor Lili színészszülők gyermeke, édesanyja Hámori Eszter, édesapja Bajor Imre, de ez kevés lett volna ahhoz, hogy elérje mindazt, amit mára elért. 27 évesen rengeteg munkája van, jó pár filmszerepen van túl, és szép számmal alakít jobbnál jobb szerepeket különböző színházakban. 

Kulcsár István Moszkvában és New Yorkban volt tudósító, a 90. évében járó külpolitikai újságíró ma sem pihen, az orosz-ukrán háború minden percét figyelemmel követi, átérzi. Ma már nyílt titok, március 21.-én Radnóti Miklós antirasszista díjjal tüntetik ki. 

Hullan Zsuzsa színész a hivatása mellett egy másik szenvedélyének is él. Évek óta fotózik, számtalan önálló kiállításon van már túl. A Barátnők című képe most első helyezést nyert a 40. Magyar Sajtófotó pályázaton, mindennapi élet kategóriában!

A Kortárs Magyar Dráma-díjat Radnóti Zsuzsa Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, életművének gondozója – alapította. Idén többek között Márton László író kapta, a Bátor Csikó című drámakötetéért. Vele beszélgettünk. 

Szombat délelőtti szórakoztató magazinműsor kulturával, tudománnyal és akár sporttal fűszerezve... Születésnaposok, híres tudosok, sztárok, nem sztárok. A műsor szerkesztő-műsorvezetője Kun Zsuzsa.

A Klubdélelőtt-adások egyes részeinek videófelvétele elérhető a YouTube csatornánkon is.

Rost Andrea Kossuth-díjas operaénekes: új év, új élet! Az opera mellett helyet kap a repertoárjában a retró zene, betekintést enged az egykori lányszobájába is, tanít szegeden, az egyetemen, szóval nagy kihívások előtt áll.

Sztankay Orsolya édesapja nyomába eredt. A Kossuth-díjas színész halálának évfordulója apropóján sétákat szervez a Várba, azokra a helyekre – több is van –, ahol egykor édesapja lakott. De beszélgettünk arról is, hogy iskolákban rendhagyó történelemórákat tart, mégpedig színházi előadások segítségével.

Kovács Krisztina művészettörténész nemrégiben meglátogatta Amerikában Picasso egykori múzsáját, a volt feleségét, a 100 éves, és a mai napig igen csak aktív Françoise Gilot festőművészt. A találkozásból rövidke film és egy életmű kiállítás született a Várfok galériában. Hogy ki volt a vendégünk, nem nehéz kitalálni.

A kormány folyamatosan azt kommunikálja, hogy csökken a szegénység Magyarországon, míg az ellenzék épp az ellenkezőjét mondja. Egy biztos adat: 50 ezer gyermek a mai napig úgy megy iskolába, hogy egész nap nem eszik semmit, se ebéddel se vacsorával sem várják haza. Bass László szociológus, szegénységkutató feltárta az igazságot.

Blaskó Bori tizenegy éves korától, tíz éven át tanult az Állami Balettintézetben Markó Ivánnál és Ladányi Andreánál. Az iskola vége felé már a kortárs balett felé fordult, de hogy miként alakult a további sorsa és élete a ma már Harangozó Gyula-díjas balettművésznek, táncpedagógusnak, koreográfusnak és rendezőnek, ezt már ő maga mesélte el.

Göncz Árpád, a III. Magyar Köztársaság első elnöke, író-műfordító 100 éves lenne. A nevét viselő alapítvány széles körben emlékezik meg névadója életéről, munkásságáról. Most a négy gyereke közül Göncz Kinga pszichiáter, pszichológus, egykori miniszter és Göncz Annamária tájtervező emlékezett az édesapjára.  

Az elmúlt év egyik Prima Primissima díjazottja É. Kiss Katalin, Széchenyi-díjas nyelvész, akadémikus, kutatóprofesszor. Vajon mi mindent kutat, mi az összefüggés a nyelvészet és a természettudományok között; hogyan nézett ki hajdan az ősmagyar mondat - mindezekre megkaptuk a választ.

Szilágyi Enikő édesapja teológus, majd az állami Kolozsvári Magyar Opera lírai tenorja volt, édesanyja tanítónő, az erdélyi templom- és műemléképítő Szász István unokája, Enikő színész és énekes lett. 2006 óta Párizsban él, de folyamatosan New Yorkban, Brüsszelben, Londonban, Berlinben, Párizsban és Budapesten játszik és koncertezik.

Január végén hunyt el Büky Dorottya, az egykori SZDSZ-es képviselő, a Feldmár Intézet munkatársa, a műsor elején rá emlékeztünk, majd Telkes Margit orvos, író, Bender Márta művészetterapeuta, a friss könyves Bolgár György riporter, Petőcz András író, költő, valamint Gárdos Péter filmrendező volt az adás vendége. 

Bajnok volt, és mindig győzni akart. Most feladta. Január 24-én, ötvenegy éves korában elhunyt Csollány Szilveszter olimpiai, világ- és Európa-bajnok tornász. Rá emlékeztünk edzőjével, Vereckei Istvánnal, a magyar tornaválogatott korábbi szövetségi kapitányával.

Dr. Gödölle Zoltán kardiológus most megjelent könyvének címe Rejtőzködők klubja, amelyben emléket állít vicces és kevésbé vicces történetekkel régi iskolájának.

Almási Tamás Kossuth-, Balázs Béla-díjas filmrendező nevéhez olyan dokumentumfilmek fűződnek, mint a rendszerváltozás folyamatát ábrázoló Ózd-sorozat vagy a lombikbébiprogramban részt vevőkkel forgatott Sejtjeink vagy a Puskás Hungary. Az idei Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon életműdíjjal tüntették ki.

Még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt.

Dr. Borbély Zoltán, az ügyészség egykori szóvivője évek óta már a másik oldalon, ügyvédként szolgál. Beszélgettünk a betegségéről, hogy egyik percről a másikra lebénult az arca, hogy tudott így helytállni a munkában, de szóba hoztuk Szilágyi Liliána ügyét és a Hableány tragédiáját is.

Oláh Anikó évtizedek óta dolgozik az egészségügyben műtősként, nővérként, és a legkritikusabb időkben is helyt állt. Nemrégiben a Covid-járvány Semmelweis-díjas hőse címet kapta meg.

Klubdélelőtt a magyar kultúra napján. A kitüntetett nap alkalmából mi most elsőként a tavaly elhunyt Lengyel Anna dramaturg, műfordítóra emlékeztünk, akiről Hárs Anna szintén dramaturggal beszélgettünk. Vendégünk volt még Gáspár Anna művészeti menedzser, Kelecsényi László Balázs Béla-díjas író és filmtörténész, Pléh Csaba akadémikus, pszichológus, Lőte Attila Jászai Mari-díjas színész és Bálint Erika író, volt középiskolai tanár, népművelő, könyvtáros, vállalkozó.

Az első magyar Bitconváltót üzemeltető cég alapítója úgy tűnik, kiszáll a számára nagy sikert hozó üzletből. A világ túlsó felére költözik családjával. Vajon miért? Debreczeni Barnabás volt a Klubdélelőtt első vendége, majd beszélgettünk Békés Itala Kossuth-díjas színésznővel, a Kazahsztánt jól ismerő Barna Béla fotóssal, Dózsa Imre táncművésszel, a magyar klasszikus balett doyenjével, Klukon Edit zongoraművésszel, valamint Szalay Kriszta színművésszel.

A különleges ünnepi adásban azokra emlékeztünk, akik ebben az évben hagytak itt minket, akik nagyon hiányoznak, akik eddig karácsonykor valahogy mindig jelen voltak Kun Zsuzsa műsorvezető életében is. Ha csak egy mondat erejéig is, felhívták, írtak neki, azt mondták: Boldog, békés ünnepeket! Ez az egy mondat most nagyon hiányzott.

Tőlük:

Törőcsik Mari, Sas József,Börcsök Enikő,Avar János,Hámori József,Vámos Tibor és Ráday Mihály.

Ünnepi Klubdélelőtt volt, sok-sok születésnapi köszöntővel. 

Heller Tamás színész, előadóművész, humorista, zeneszerző, dalszövegíró, érdemes művész, a Mikroszkóp Színpad kabaréműsorainak állandó közreműködője 75 éves.

Vészabó Noémi festőművész sikere a XIII. Firenzei Biennálén, két képe volt kiállítva.

Tordai Teri Kossuth-díjas színésznőt 80. születésnapján köszöntöttük, és gratuláltunk a napokban megkapott életműdíjához. 

Dr. Nagy László Zsolt szemorvos, a Mária utcai szemklinika igazgató-professzora évek óta dolgozik együtt Dr. Roska Botond Svájcban élő kutatóval, hogy a vakság egy bizonyos típusát gyógyítsák, hogy a látásvesztést lassítsák. Vendégünk Dr. Nagy Zoltán Zsolt volt.

A 90 éves Galambos Erzsi Kossuth-díjas színésznőtől egy gondolat: Sokat kanasztáztam fiatalon Lázár Máriával. Amikor panaszkodtam neki, azt felelte: „Édes kicsikém, tudod, milyen az élet. Vegyél egy nagy hátizsákot, az összes bajodat, gondodat tedd bele. Amikor bemész a színházba, tedd le a portára. Énekelj, táncolj! Amikor kijössz, vedd fel a hátizsákot az összes gondoddal együtt, és menj a privát életedbe.”

Müller Péter Sziámi a magyar popzene történetének emblematikus figurája, az URH, a Kontroll Csoport és a különböző névváltozatokkal és felállásokban működő Sziámi zenekarok frontembere, őt 70. születésnapján köszöntöttük.