
Kardos András: Kiszera méra bávatag
Mindezt azért mondtam el, mert az a politikai bódulat, amelyet Orbán gátlásnélküli hatalomvágytól, vagyongyarapodástól, az ellenzék, a "progresszívok" elleni gyűlölettől vezetve, immár több mint egy évtizede gyakorol, úgy nyerhette el hitelét hárommillió embernél, hogy még a vele nem egyetértő értelmiség számára is – mint most láttuk – eladta önmagát és ezt a kiszera méra bávatag nyelvet egy új világ teremtő varázslójaként.

Gábor György: Kövér László istenes iránytűje
És csak szíves emlékeztetőül hoznám fel Ferenc pápa elhíresült szavait, őszintén remélve, hátha még Kövér agytekervényeit is képes lesz bejárni ennek a "demens vénembernek" a sűrűn idézett álláspontja: Sokkal inkább egy irgalmas ateista, mint egy templomba járó, de szívtelen keresztény!"

Gábor György: Járt utakon, kitaposott ösvényeken
Annak idején, Rákosi Mátyás születésének 60. évfordulóján az Operaházban rendezett ünnepségen Dobi István a beszédét azzal kezdte, hogy a nagy ünnep fényét azon nyomban igyekezett kozmikus magasságokba emelni, s rétori bravúrral mindjárt az első mondatában, internacionalista auftaktként és nemzeti antréként, mintegy dialektikusan, továbbá leheletszerű eleganciával kifejezve a politikai miheztartás halkan, ámde annál határozottabban javasolt és támogatásról biztosított ösvényét, felhívta a figyelmet arra, hogy Rákosi elvtárs születésnapja növeli hálánkat és hűségünket a nagy felszabadítónk és támaszunk, a testvéri Szovjetunió és a hatalmas Sztálin iránt.

Vásárhelyi Mária: Hős apák, cserbenhagyott gyermekek
Suhajda Szilárdnak egy számomra nehezen érthető extrém sport, Szilágyi Józsefnek az igazság és a magyar szabadság volt a szenvedélye. De vajon lehet-e bármilyen szenvedély fontosabb egy gyermeknél, aki kizárólag azért született a világra, mert mi így döntöttünk?

Kardos András: Hős vagy áldozat?
Az biztosan alapkérdés, hogy érdemes-e akkora kockázatot vállalni, amelyet Suhajda Szilárd vállalt azért, hogy oxigénpalack nélkül megmássza a Mount Everestet.

Csillag István: Tízévente
"A szépen, nemesen és választékosan élő Orbán-elitnek Orbán nyomdokaiba lépve el kell jutnia a közpénz magáncélra való felhasználásától (sikkasztás), az ellenfél ellenséggé nyilvánításáig, majd a közösen elfogadott szabályok saját személyes érdekeikre írásától az idegen érdekek gátlástalan kiszolgálásáig."

Gábor György: Ráhel és a pünkösdi tananyag
A tanulás zsidó hagyományából átvett újszerű elemmel jelentkezett a Corvinus Egyetem és a miniszterelnök saját lábán álló és a saját férjének cégét képviselő Orbán Ráhel. A család, Ráhel és István a zsidó sávuot elsőrendűen fontos üzenetét közvetítették, amelynek készséggel biztosított helyet a Corvinus Egyetem.

Fleck Zoltán: Hogyan legyünk nagyon kicsik
"Magyarország zsugorodik. A szó szoros értelmében, mennyiségi és minőségi szempontból, gazdaságilag és kulturálisan és képletesen is, szava semmit nem ér, álláspontja megkerülendő, szándékai tisztátlanok."
Kardos András: A maffiaállam mint összeszerelőüzem
13/03/2023 16:47
| Szerző: Kardos András
Kedves hibridelmélet hívők, kritikusok, akik azt képzelik, hogy itt immanens szakpolitikák versengéséről van szó, hogy Orbánt csak „meg kell győzni”: a maffiaállamot a legkevésbé sem érdekli, hogy miként modernizálható ez az ország. Sőt: pont a kiskorúsítás érdekli, mert kontroll hiányában a hatalom és a korrupció vég nélküli fenntartása kényelmesen üzemel.
Sok éve olvasom és hallgatom a politológusokat beszélni arról, hogy miként lehet megnevezni Orbán rendszerét. Nem fogom újrakezdeni, hogy mekkora döbbenettel olvasgatom a „hibrid rendszer”, „választási autokrácia”, „vezérdemokrácia”, „illiberális demokrácia” és még ki tudja mennyi egyszerre frappánsnak és tudományosnak szánt leírásokat. Sokszor volt az az érzésem, mintha egy macskát „nem ugató kutyaként”, vagy „nem repülő sasmadárként” írnának le, esetleg „szárazföldi pontynak.” Ezek mind roppant szellemes marhaságok, de hogy a macskaság lényegének leírásához semmi közük, az biztos. És nem is a téves rendszermeghatározás bosszant, hanem egyfelől az a hallatlan „tudományos öntudat”, amivel ezeket a kategóriákat bevetik, mintha az igazság mellett szóló „érv” lenne, hogy az adott terminust 324 amerikai egyetemen használják és 876 nemzetközileg jegyzett folyóiratban is megjelent. Ez már bosszant kicsit, mert a tudománynak és a tudományos igazságnak valami olyan kifacsarása ez, ami a valóság leírása helyett kollegák leírásaival legitimálná a valóság leírásának hiányát.
De ennél is sokkal jobban zavar, hogy ezek a leírások rendre szalonképessé, legitim rendszerré varázsolják Orbán rendszerét, és a „tudomány” magasztos eszközeivel játszanak alá, akár akaratlanul is, a diktatúra elfogadtatásának. Ez bizony nagyon sok kárt okoz a fejekben, még 13 évvel a diktatúra fellépése után is.
Mint az talán tudható, a számomra egyedül releváns leírása ennek a diktatúrának Magyar Bálint maffiaállam fogalma, amelyet már jó néhány könyvben megírt, részben Madlovics Bálinttal együtt. És ahelyett, hogy a politológia, a szociológia, és ki tudja még hány diszciplína használná a maffiaállam fogalmát, mint a rendszer központi elemének megragadását, a kategória és a leírás nemzetközi sikerei ellenére a hazai értelmezők fanyalognak, vagy legalábbis nem tették központi helyre Magyarék leírását.
Pedig most nem is ezen szeretnék keseregni, ezt csupán a szűnni nem akaró döbbenetem okán jegyzem meg, meg azért is, mert Magyarék legújabb tanulmányában ismét felkínálják a lehetőséget arra, hogy az Orbán-rendszert és annak gyalázatait érteni akarók újabb mankókat kapjanak ehhez. Lássuk a definíciót, és majd utána annak következményét, ha ezt sem fogadják el a mainstream tudósok.

„Egy bűnszervezetnek, legyen bár magán- vagy állami, két alapvető funkciója van. Először is igyekszik vagyont felhalmozni tagjai számára, amihez pénzforrásra és a pénz tisztára mosására van szüksége. Másodszor, biztosítania kell tagjainak büntethetetlenségét, hatástalanítva a kontrollmechanizmusokat, így a bűnüldözést és a büntetőeljárásokat, amelyek akadályozhatják a felhalmozott vagyon elköltését.” (444.hu)
Ez a leírás a maffiaállam működési modellje, melyből megérthető Orbán stratégiája és taktikája, „pávatánca”, meg a diktatúra egész működési rendje. Példának okáért ebből érthető meg a háborúhoz való elképesztő viszonya a kormánynak, ebből érthető meg az új „iparpolitika”, az akkumulátorgyárak erőszakos elterjesztése, ebből az EU-ban való kintlét-bentlét kettős nyelve, ebből a szövetségeseink ellenségként való pertraktálása, ebből az Európai Ügyészség elutasítása, ebből, hogy ha úgy adódik Orbán inkább lemond az EU-pénzek jelentős részéről, ebből a szaporodó, elviselhetetlen színvonalú „történelmi filmek” a magyarság hőskorszakairól, ebből a ősmagyarságkutatás onkológus vezette sikerhajhászása, egyszóval:
a maffiaállam fenntartása és a hatalom végtelenített meghosszabbításának szükséglete mozgatja a rendszert, ezért a minden ideológiai- és „szellemi hadjárat” a liberálisok, a genderben gondolkodók, a mindenféle szakmák és kisebbségek a mindenféle értelmiségi függetlenséget nyújtó intézmények ellehetetlenítése. Nem folytatom.
Most egyetlen, tőlem távol álló következményről beszélnék, mielőtt beleszédülünk abba a tévhitbe is, hogy itt valamilyen „szakpolitikai” vízió vezérelné a kormányt. Arról beszélek, hogy az oktatás szétverésétől, az egyetemek lezüllesztésén át, az akkumulátor ágazat felfuttatása semmi mást nem szolgál, mint a dolgozó magyarok örök kiskorúságban tartását, azaz: szimbolikusan nézve a mesterséges intelligencia és a klímakatasztrófa árnyékában hazánk összeszerelőüzemmé válik a multinacionális globalizáció világában.
És kedves hibridelmélet hívők, vagy azon kritikusok, akik azt képzelik, hogy itt immanens szakpolitikák versengéséről van szó, hogy Orbánt csak „meg kell győzni” arról, hogy a világ technológiailag, mesterséges intelligenciában, és más hasonló csekélységekben rég fényévekre van tőlünk, a feladat tehát az, hogy váltsunk, hát azok ismét tévednek: a maffiaállamot a legkevésbé sem érdekli, hogy miként modernizálható ez az ország. Sőt: pont a kiskorúsítás érdekli, mert kontroll hiányában a hatalom és a korrupció vég nélküli fenntartása kényelmesen üzemel.
Természetesen minden hozzáértő tudja, hogy Magyarországnak víz és megfelelő környezet hiányában akkumulátor nagyhatalommá válni az ég egy adta világán semmi értelme, viszont drága, káros a környezetre és még valami: szimbolikusan igen „szépen” mutatja a maffiaállam „modernizációs” szükségletét: az pont jó, ha mi mint összeszerelő üzem szolgáljuk a kínai, az orosz, az akármilyen terjeszkedő tőkét, a láthatatlan projektek gazdagítják a klientúrát, és évtizedekre kiskorúságban tartják a népet.