Mi szültük Twist Olivért – Józsa Márta jegyzete
Nincs okunk feltételezni azt, hogy bárki levonta volna ennek a két évszázada megírt történetnek a tanulságait.
A magyar gyerek az új migráns, én pedig fel vagyok b... - Selmeci János jegyzete
Mindenki tudja, hogy szörnyű dolgok történnek az állami gondozott gyerekekkel, és tudjuk, hogy ezeknek egy részét éppen azok tussolják el, akiknek ezekre a gyerekekre kellene vigyázniuk.
A háromszázalékos csapda - Rózsa Péter jegyzete
A kormány magánberuházásokat minősít nemzetgazdaságilag kiemeltté? A Szilas-park nevű vállalkozás ennek az állatorvosi lova.
Hulladékok - Szénási Sándor jegyzete
Trump mintha csak arra emlékezne, ami a fejében motoz, a külvilág csupán zaj a számára.
Megbuktak? - Selmeci János jegyzete
Nekik a védtelen gyerekeket megillető biztonságnál, és a korábbi áldozatoknak járó elégtételnél sokkal fontosabb volt, hogy őket senki se tehesse felelőssé az államra bízott gyermekek bántalmazásáért, és a Szőlő utcai botrány ne veszélyeztesse a választási győzelmüket.
Csak tömören, kevesebb dumát – Szénási Sándor jegyzete
Az ég szerelmére, hiszen egy félfordulat már megtörtént, a rezsim és az ő ura egyre nyíltabban, egyre durvábban fenyeget, egyre kevésbé csomagolja nemzeti érdekbe a saját érdekeit, igaz, a hamisítás, a csalás, a gátlástalan hazudozás, sőt a társadalomnak szóló hízelkedés is ott marja, roncsolja a társadalom maradék ítélőképességét. Márpedig a hazugság lehet pusztítóbb, mint a verőlegények vicsorgása.
A géniusz megint megcsinálta! - Selmeci János jegyzete
Hát ez is sikerült, a külpolitika géniusza, minden idők legfurfangosabb magyar miniszterelnöke végül összehozta az országnak, amit egyetlen régiós ország vezetője sem tudott; több pénzt fizetünk be a magyar költségvetésből az Uniónak, mint amennyit kapunk tőlük. Na de hogy?
Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Arató András: De szeretnénk fideszesek lenni
29/06/2023 10:04
| Szerző: Arató András
Mily könnyű lehet a kognitív disszonancia talaján mindennemű mérlegeléstől távol tartani egyre diszfunkcionálisabb agyunkat. A liberálisoknak egyébiránt a kilenc százalék háromnegyede éppúgy nem cselekvésre kötelező döntő többség, mint a brüsszeli szankciók ellen "voksolók" törpe minoritása. A fővárosi lakók éppúgy nem gyűltek össze, mint ahogy a nemzet nem konzultált.
Ez így kissé túlzás, talán még az sem áll, hogy irigyelnénk azokat, akik képesek fideszni.
Mostan nem az anyagiak miatt, mert ahhoz tág ez a kör. Hisz’ miért is vágyna bárki is a narancshitűek közé tartozni, ha egyszer megadatott neki a tisztánlátás, az értelem, a szolidaritás és megannyi humánus érték birtoklása. Tán könnyebb a tanárnak az anyagi és erkölcsi nyomor elviselése, gyorsabban szalad el az az egy-két esztendő a csípőprotézisre várva, kevésbé hiányzik a nagyinak a kivándorolt unoka, ha közben elhiszi, ez a lehetséges világok legjobbika? Ha a pénz, a vagyon iránti vágy inspirálná mondandónkat, nem a Pártközeliség delejét emlegetnénk, még csak nem is a tűzoltó vagy a katona egyenruhája delejezné kis Balázst, hanem gázszerelésről, vejűdésről, kurátorkodásról álmodoznánk. Vadakat terelő juhász vs. nemzeti tehénvadász.
Hanem a feltétel nélküli elfogadás képessége, az biz’ megkönnyíti az ember dolgát. Szívmelegedni, midőn a vezér konzultál a nemzettel – a lófxszt konzultál – és bármi is az eredmény, az kilencven százalék; tapsolni, amikor önmagát kiáltja ki békepárti politikussá (pusztán szerénységből, hisz mindenki más méltatlan a kikiáltásra), az egyetlen ilyenné deklaráltatik földön, vízen, levegőben (leszámítva néhány neonáci elvbarátot, akik viszont sajnálatosan távol vannak mindennemű kormányzati esélytől) – egyszerű, mint a krumplileves (ami legyen krumplileves). Látni a média virágzó kiegyensúlyozottságát, az esélyek egyenlőségét, az igazságnak és az egészségnek az ő szolgáltatását, a boldog gyermek- és tanárorcákat -sorolhatnánk a végtelenségig; szóval mily könnyű lehet a kognitív disszonancia talaján mindennemű mérlegeléstől távol tartani egyre diszfunkcionálisabb agyunkat. Jó lehet abban a boldog együgyűségben dagonyázni, amikor nem az az igaz, ami igaz, hanem amit Ő mond, ami Őt szolgálja.
Sajnos a liberálisok nem képesek a gondolkodás totális leépítésére. Nekik, nekünk, a kilenc százalék háromnegyede éppúgy nem cselekvésre kötelező döntő többség, mint a brüsszeli szankciók ellen „voksolók” törpe minoritása.
A fővárosi lakók éppúgy nem gyűltek össze, mint ahogy a nemzet nem konzultált. A „jogosultak” 9 százalékának háromnegyede nem kényszerít semmire, hasonlóan megosztó, csak éppen autós és biciklista között, mint a régi viccben „a miért pont a biciklisták” kérdés. Milyen egyszerű lenne az agy nélküli következtetés: a mi fajtánk kölyke, tehát úgy van jól, ahogy ő gondolja. De sajnos - hál’ Istennek nekünk ez nem megy. Kinek jó ez a kerékpársávos, híd- és rakpart-lezárásos, méhlegelős korlátozás? Azoknak, akik szerint a háború Amerika és Brüsszel miatt húzódik, akik szerint Putyin nem háborús bűnös (akik benyalják, e kérdés csak a béke megteremtése után vethető fel), mert látják, a pozícióikat nem veszélyeztetik az aszfalton marakodók.
Vigasztalásul gondoljunk arra, hogy amikor a rosszak mellé nyúlnak, jót cselekszenek, ám a jók is hibáznak, olyankor tesznek rosszat. Még ha sajnos az előbbiek ritkábban rontanak is, mint az utóbbiak.
Nem szeretnénk fideszesek lenni. Merünk ugyan nagyot álmodni, de ismerjük a mértéket.
