Mészáros a börtönben is keres - Dési János jegyzete
Az "épít magának" esetünkben annyit tett, hogy a „Mészáros“ nevű fényvisszaverő felület egy igen jelentős közpénzes melóba tenyerelt bele megint.
Ne sprashivay! - a külügyminisztérium darálójának nyílt levele Selmeci János jegyzetében
Négy különböző munkakör képviselője volt az asztalnál: egy miniszter, egy államtitkár, egy irodavezető és egy orosz gyártmányú iratmegsemmisítő. A miniszter, az államtitkár és az irodavezető székeken foglaltak helyet, az iratmegsemmisítő az asztalon darált. Elfogtam a nyílt levelét.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
A csoki, amely legyőzi Orbánt - Dési János jegyzete
30/03/2026 18:05
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Miközben az üvöltő fráter bekászálódik a páncélozott BMW-jébe, ötszáz kilométerrel arrébb, Kárpátalján egy menekültszállón magyar orvosok egy csoportja az ott élő, főleg idős embereket látja el.
Egy kellemetlen, kövér fráter éppen azt üvölti a mikrofonba, hogy az ukránok a mi ellenségeink, és kirabolnak minket, elveszik a pénzünket, de még meg is kell halnunk miattuk, s körülbelül ugyanekkor, úgy ötszáz kilométerrel arrébb egy könnyeit törölgető idős hölgy azt meséli, miként kellett négy évvel ezelőtt elmenekülnie otthonából, mindent hátrahagyva. Házát azóta elpusztították, semmije sem maradt. s most egy kárpátaljai menekültszálláson él - négyen egy kis szobában - és ezt már mi tesszük hozzá, az esélye, hogy valaha hazatérhet, nagyjából semmi. Fia talán hadifogságban még él, talán már megölték.
Miközben az üvöltő fráter bekászálódik a páncélozott BMW-jébe, ötszáz kilométerrel arrébb, Kárpátalján egy menekültszállón magyar orvosok egy csoportja az ott élő, főleg idős embereket látja el. Lassan négy éve, hónapról hónapra jönnek a MedSpot alapítvány szervezésében. Vérnyomást mérnek, gyógyszert osztanak, meghallgatják a történeteket, törődnek azokkal, akiket a Putyin-háború szó szerint földönfutóvá tett.
Hány emberen tudnak segíteni a százezrekből? Százon-kétszázon-ötszázon? Végülis majdnem mindegy. Hiszen tudjuk, hogy aki egy életet megment, az egész világot menti meg. Százan, kétszázan rendszeresen ellátást kapnak, hozzájutnak azokhoz a nélkülözhetetlen gyógyszereikhez, amelyekhez a MedSpot nélkül valószínűleg nem. Már ez önmagában komoly tett.
De van még valami, ami mindehhez hozzájön.
Orbán, most fekete ruhás verőemberei védelmében uszít az ukránok ellen. Több kórház európai szintű működtetésére elég pénzt ver el erre az uszításra. A magyarországi utcákat ellepték, a szó szerint útszéli, hangot használó plakátok. “A gazemberek oldalára álltunk... Hullarablók leszünk.”
Furcsa, amikor valaki Ukrajnában vigasztal, hogy ne mi szégyelljük magunkat ezért, hiszen ők is hányszor megtapasztalták már, hogy egy ország vezetőjét nem lehet a néppel, a többséggel azonosítani. Tesznek ők a habzó szájú hivatásos gyűlöletkeltőkre, nekik az a fontos, hogy hónapról hónapra menetrendszerűen érkezik a segítség. Ráadásul itt Kárpátalján magyarországi magyarok és ukrajnai magyarok együtt dolgoznak az ukrajnai ukránok ellátásán, segítésén. Ötszáz kilométer és egy határ nagy távolság, ez most szerencsére elválaszt minket a páncélozott BMW-jén éppen a következő gyűlölet negyedórára száguldozó alaktól. De azért azt sem mondhatjuk, hogy itt béke lenne. Mert béke az nincs. A nagy téren sorakoznak az elesettekre emlékező táblák, kilenckor két percre az egész országban megáll az élet, megszólal a himnusz, mindenki, akárhol is van, vigyázzba merevedik és a meggyilkoltakra emlékezik. Reggeli közben halljuk a robbantásokat, a lövések hangjait - ó, ez csak katonai gyakorlat, legyint a pincérlány. Fiú pincér még véletlenül sincs, most máshová vetette őket a sors. Sortűz az elesett katonák emlékére. Este még egy légvédelmi sziréna is megszólal, a helyiek már oda sem bagóznak. Igaz, pár napja Lvivben csapott be a bomba, néhány hónapja Munkácson - vagyis ezek a nyugati végek sem biztos, hogy mindig megússzák.
- Évek óta gondozzuk ezeket az embereket, nem hagyhatjuk cserben őket - hangzik el újból és újból a medspotosoktól - akik azért azt is bevallják, hogy egy-egy ilyen misszió után úgy érzik, könnyebb lett nekik, elmúlt a lelkiismeret-furdalásuk egy része, amit az orbáni gyűlöletpolitika kelt bennük, bennünk.
Már pakoljuk össze a maradék gyógyszereket, a műszereket a menekültszálló folyosóján, ahol a rendelés folyt, amikor odatotyog egy igazi bábuska egy doboz csokival és az egyik orvos kezébe nyomja, s talán valami olyasmit, mond: Koszonom.
A csoki, amely legyőzi Orbánt.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2026. március 30-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)