Magyar–kínai két jó barát – jól hangzik. Miközben szegény Deutsch Tamás éppen most azzal riogat minket, hogy a brüsszeli globalisták veszélyeztetik a mi nemzeti szuverenitásunkat, addig Deutsch Tamás másik fele kínai rendőrök felügyeletére bízza ezt a szuverenitás ügyet.

Látod, az állam dolgozik, te csak aludjál kicsi lakosság, mire felébredsz, addigra az erdő is kinő, a sétány is elrothad, az OLAF még el se indult, és te úgyse fogsz emlékezni semmire. Tán csak az a szó kísért majd kényszeresen, de azt sem érted, hogy "Integritás".

Az állam jót akar nekünk, mi jót akarunk magunknak, aztán valami mindig félremegy.

Jó eljátszani azzal a gondolattal, hogy a zsöllyék helyett asztalok-székek elhelyezésével az elsőhegedűs körbejárhatna és elhúzhatná mindenki nótáját. Lehet, a mai operaházi hegedűsök asztalnál meghalnának.

Eddig vérmérséklettől függően mindenki csak a vállát vonogatja vagy éppen a fejét veri falba arra a kérdésre, hogy mi lesz itt.

A Fidesz-KDNP együttesen és teljes egyetértésben úgy gondolja, hogy kegyelem-ügy le van zárva, a felelősöket megbüntették, és mindenki sétáljon tovább, nincs itt semmi látnivaló. Majd hoznak olyan törvényeket, Lázár nagy sajnálatára fölakasztani nem lehet ugyan a pedofilokat, de évtizedekre ki lehet vonni őket a forgalomból, és akkor folyhat tovább ennek a tejjel-mézzel folyó Duna-Tisza köze tájának a felvirágoztatása.

Végignézve a lista nyilvánosságra került részét, a ráció, vagy nem vendégmunkásnyelven fogalmazva a józan ész szikrája nem feltétlenül villan fel, de lássuk be, a komikum mögött a magyar kormány féltő szeretete lapul, a hazai, kvalifikált munkahelyek védelme, leszámítva a honatyasági segédmunka érthetetlen tilalmát. És ezért hálásnak kell lennünk.

Az érzékeny fülűek ma is kihallhatták a nagyorosz sovinizmus minden árnyalatát Vlagyimir Putyin (amúgy főállású háborús bűnös) beszédéből. A sovinizmus mind az ötven árnyalatát, amit csak egy pusztuló birodalom fel tud vonultatni.

Anna Arutunyan, a CNN elemzője szerint Ukrajnának kell engednie, és nem a Nyugatnak döntésre jutnia, mi lesz abból, ha Putyin győzelemmel vonul le erről a sakktábláról, a nagyszájú Nyugat pedig megalázottan. Az orosz birodalmi álmok dagadnak tovább, és ezek, mint a kelt tészta, idővel mindig kifutnak a teknőből. Ez az elemzőnek eszébe se jut. Ő úgy számol, hogy egy 37 milliós nép nem győzhet le egy 143 milliósat, és ha Kijevnek nincs félmillió új regrutája, hát tegye fel a kezét, már bocs.

Ha valami nem jó, nem piacképes, de az államé, akkor majd tesz róla, hogy továbbra se lehessen megkerülni. Kárpáti Iván postai kalandjai.

Az új köztársasági elnök már eddigi munkája során is mindenben megfelelt a központi akaratnak, alkotmánybíróként is a vezér akaratával egyezően csapott el népszavazást, ellenzéki beadványt és mindent, a helyére lépő jogtudós pedig szintén a vezért és kormányát szolgálata igen jó pénzért minden olyan ügyben, amikor jogvita támadt a nemzetközi porondon.

Soha sincs korán ahhoz, hogy felnőttnek tekintsenek, ám most úgy látszik, ahhoz sincs késő, hogy felnőttként gondolják azt rólunk, hogy ne tudnánk választani tényleges, és nem kamu alternatívák közt.