Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Ostobaság – határok nélkül – Hardy Mihály jegyzete
29/08/2024 18:03
| Szerző: Hardy Mihály
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
Ez a másik ország területén létrehozandó egyéni választási körzet ezer sebből vérzik. Fordítsunk rajta egyet! Vajon mit szólna a magyar szuverenitásvédelmi sóhivatal, ha mondjuk Ausztria jelölne ki Sopronban meg Kőszegen hasonlót vagy éppen Szlovákia jelölne ki egyéni választókerületet Nógrádban a tót atyafiaknak?
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában a …gumicsontról. Nekem először ez jutott eszembe, amikor meghallottam, hogy a kormányzat bedobta a határon túli egyéni választókörzetek ügyét. Egyfelől kiváló figyelemelterelés a magyar gazdaság és a költségvetés súlyos válságjeleiről, másfelől ismét egy nagyszerű csapdahelyzet az ellenzéki pártok számára. Már ha ismét belesétálnak ebbe a csapdába.
A határon túli magyarok ügye már csak ilyen volt mindig, mert ott van a trianoni trauma száz év után is felvakarható sebe, no meg a határon túl élő magyar véreinek miatti aggódás szerepköre az Orbán-kormányok számára. Akikkel valójában amúgy csak annyiban törődnek, amennyire éppen az itthoni politikai előnyszerzés szempontjából fontosak.
Csakhogy közben a gazdasági realitások átrajzolják az egész képletet. Nem kell már sokat várnunk és lassan a határon inneni – értsd a hazai – magyarok lesznek rosszabb helyzetben, mint Szlovákiában vagy Romániában élő nemzettestvéreink. Akiknek a boldogságához más sem hiányzik, mint egy-egy magyar költségvetési pénzből kistafírozott focicsapat, persze a hozzávaló komplett stadionnal együtt vagy netán néhány Tiborcz-féle szálloda. És az sem véletlen, hogy a határ közelében élő honfitársaink, akiknek mégis csak a saját pénztárcájuk a fontosabb, rendszeresen a határ másik oldalára járnak át bevásárolni, mert ott jobb és olcsóbb.
Hanem ez a másik ország területén létrehozandó egyéni választási körzet ezer sebből vérzik. Fordítsunk rajta egyet! Vajon mit szólna a magyar szuverenitásvédelmi sóhivatal, ha mondjuk Ausztria jelölne ki Sopronban meg Kőszegen hasonlót vagy éppen Szlovákia jelölne ki egyéni választókerületet Nógrádban a tót atyafiaknak? Persze meglehet, ez az egész cécó ismét csak arra jó, hogy még egy kis borsot törjön az Orbán-kormány az Európai Unió többi tagállama orra alá. Ennél jobban elszigetelődni már úgysem lehet. Hát durcáskodjunk tovább Brüsszelben a büfében egy kávé mellett, ha éppen fontos döntések születnek – a távollétünkben.
A gumicsont másik oldala pedig (már ha van neki ilyen, de most már maradjunk ennél a képzavarnál), hogy erre nincs jó válasza az ellenzéknek. Hiszen amint megpróbálnak észérvek mentén tiltakozni, azonnal rájuk lehet sütni a „magyar nemzet ellensége”, meg a „hazátlan kozmopolita Soros-ügynökök” bélyegét. Ez a Rogán Antal-féle szabadalom bevált, érdemes hát tovább használni.
A határon túli magyarok pedig boldogan konstatálhatják: a közös határ nemcsak összeköt, hanem el is választ, ha kell. Például a határtalanul terjedő ostobaságtól…
Hardy Mihály jegyzete az Esti gyors 2024. augusztus 29-i adásában hangzott el.
