„Klubrádió
Publicisztika
Pénzzel kitömött senkik – Dési János jegyzete
Publicisztika

Pénzzel kitömött senkik – Dési János jegyzete

Orbán János Dénes, bár minden lehető és lehetetlen díjat megkapott, mi tagadás, vacak műveket írt. De tegyük fel, hogy jókat írt. A probléma nem az alkotások esztétikai minőségével van, hanem azzal, hogy Orbán János Dénes egy szemérmetlen tolvaj, aki ellopta kollégái elől a pénzt. Azt a pénzt amúgy, amit eredeti célja szerint egy fideszes irodalmi világ felépítésére kellett volna - szintén szemérmetlenül és pofátlanul - elkölteni. De fideszes művészet pénzért sem virágzott ki.

A száradó Ipoly partján – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

A száradó Ipoly partján – Józsa Márta jegyzete

A hétvégén átsétáltunk az Ipoly folyó hídján Szlovákiába, a torkolatvidéken. Amióta az eszem tudom, nyaranta egymást érték a kenu- és kajaktúrázók, most egyet sem láttunk. Nem tudom, lehet-e még evezni a folyón, egy ideig iszapban gyalogolva végül át is lehet úszni északi szomszédunkhoz, pár méter az egész. (...) 16 év alatt lebetonozott, egykor élő környezetünket szemlélve: az Ipolyra, és számos más környezeti értékünkre szerencsére nem vetette rá gyilkos tekintetét a bukott rendszer. 

A burokban születettek – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A burokban születettek – Szénási Sándor jegyzete

A Fidesz nevű szakadt burokban, légszomjban ott maradt egy kisebbség, amelynek a világát a csütörtöki, Sándor-palota előtti tüntetés hivatott összeragasztózni. A régi, avíttas szövegek maradtak, kiegészülve egy-két új dologgal, például a megvert Fidesz áldozati szerepével … A befoltozandó fideszes valóság másik új szereplője természetesen a menesztendő köztársasági elnök lesz, bár nem problémamentesen …

Gulyás Gergő Strasbourgban sír – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Gulyás Gergő Strasbourgban sír – Selmeci János jegyzete

Hol volt eddig az a jogász lángelme, az alapvető emberi jogok harcosa, akinek a Holdról is lehetett hallani az alkotmányos demokráciáért dobbanó szívét? Hol volt a kisebbségi jogokért küzdő politikus, aki saját gyermekeiként gondol a fékekre és ellensúlyokra, nyusziját Sólyom Lászlóról, kutyáit pedig azokról az alkotmánybírákról nevezi el, akik gátat szabnak az állami önkénynek? Hol volt a jogállamért aggódó Gulyás Gergely?

Miért hagytuk? – Hardy Mihály jegyzete

15/08/2024 18:26

| Szerző: Hardy Mihály/Klubrádió

Az első húsz évre még lehet különféle mentségeket vagy kifogásokat találni, hogy a demokráciának nem voltak hagyományai, meg hogy mindent menet közben, szinte futólépésben kellett megtanulni. Tessék gondolkodni majd a rovásírásos-pacalpörköltes-szentistvános falunapon pálinkázgatva, hogy mi a helyzet az azóta eltelt tizennéggyel?

2024. augusztus 15. Esti gyors - részlet l Hardy Mihály jegyzete 2024.08.15.
02:44
00:00
Nem tudom, elgondolkodtak-e mostanában az …álomról? Ezúttal nem a viharos, mai éjszaka alatti álom hiányára, hanem sokkal inkább a magyarok közös álmára gondolok, vagy ha tetszik a közös víziójára. Pár nappal az augusztus 20-ai ünnep és a várható keresztény-nemzeti politikai giccsparádé előtt talán érdemes lenne elgondolkodni ugyanis arról, hogy vajon lesz-e még valaha ahhoz fogható közös álmunk, amit a mi nemzedékünknek 1989-90, a rendszerváltozás ígért. Hogy itt egyszer demokrácia lesz, szabadság, jogállam, tisztelik a magántulajdont, az otthon sérthetetlenségét, szabad lesz a szó és a vélemény, és egyáltalán, eljön az általános jólét.

Hát nem így lett. Az első húsz évre még lehet különféle mentségeket vagy kifogásokat találni, hogy a demokráciának nem voltak hagyományai, meg hogy korábban itt voltak a szovjetek és nem engedték. Meg hogy mindent menet közben, szinte futólépésben kellett megtanulni a kormányzástól kezdve a tőzsde működésén át egészen a média függetlenségéig.

Hanem az elmúlt tizennégy évre nincs felmentés. A százezreket sújtó középkori szegénységre, a kilátástalanságra éppúgy nincs mentség, mint az összeharácsolt közvagyonból épült svábhegyi palotákra, a hatvanpusztákra meg az adriai luxusjachtokra sem. Hozzáteszem, épeszű magyarázat sincs. Legfeljebb a költői kérdés a dalból: miért hagytuk, hogy így legyen?!

Erre is tessék gondolni majd a rovásírásos-pacalpörköltes-szentistvános falunapon pálinkázgatva, meg a Duna-parton az ősmagyar csodaszarvasos-turulos motívumokkal kirakott augusztus 20-ai ünnepségek és a többmilliárdos tűzijáték alatt, amelyek fénye biztosan bevilágítja a 38 fokos kórtermek sötétségét a közkórházakban is. Legfeljebb nővérke helyett majd papot kell hívni a betegekhez, hogy feladja az utolsó kenetet, mert papból valahogy jobban áll az ország, mint éjszakás nővérből…

Keresztet is vethetünk a szabadságra, mint például a Gellért-hegy tetején, a szabadság maradék emlékművénél. Onnan legalább a nőalakot még nem lopták el…

Hardy Mihály jegyzete az augusztus 15-ei Esti gyorsban hangzott el, a fenti lejátszóra kattintva meg is hallgathatják.