Orbán megtartja Orbánt - Kárpáti Iván jegyzete
Hamarabb ránt elő Orbán Viktor egy államfőt, tök mindegy, hogy az egy habókos nagybácsi figura, egy közepes vidéki ügyvéd, akit saját jelentéktelensége repített már az Alkotmánybíróság élére is.
Hazugság, diktatúra a neved – Dési János jegyzete
A Fidesz 2010-es hatalomra jutása után a diktatórikus rendszer újbóli kiépülésével drámaiak a változások s egész újságíró nemzedékek nőnek bele a direkt hazugságok gyártásába a kormánypárti médiában dolgozva, amely ellen nincs nyoma, hogy tenni próbálnának.
"A" Lajos – Józsa Márta jegyzete
Mivel járhat, ha egy település polgárainak többsége úgy dönt, menjen az addigi fideszes polgármester? Többféle következménye is lehet.
A kompország esete a büntetővámmal
Nem egyértelmű, hogy hosszú távon jó vagy rossz a mi kontinensünk autógyártóinak és a beszállítóknak a büntetővám. Ami viszont aggasztó, az az elektromos autók piacának bezuhanása.
Munkatársunktól – Selmeci János jegyzete
A Fidesz házi lapjának titokzatos szerzőjéért aggódik Selmeci János.
Egy magyar nábob - Hardy Mihály jegyzete
Az Egyesült Arab Emírségek nagyszerű búvóhely az egyszerű, kétkezi adócsalóknak, piramisjáték szervezőknek vagy az FBI elől menekülő Wall Street-i farkasoknak.
Kocsmaszegények - Szénási Sándor jegyzete
A kispiszkosok, a köpködők halálát persze sokan üdvözlik, míg mások arra mutatnak rá, hogy a kádárkori kocsma már amúgy sem nagyon létezett, bár az elmaradott vidékeken élő múzeumként nagyon is megvoltak még.
A béke illúziója - Kárpáti Iván jegyzete
Izrael is megosztott, az ország biztonsága mindenkinek prioritás, viszont minden más vita tárgya, így Netanjahu miniszterelnök politikája is. Ameddig háború van, addig ő is hatalmon van, de ha ő bukik, egyáltalán nem garantált a béke.
Hinaus – Szénási Sándor jegyzete
23/08/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A legjobban a cigányok szívják meg, négy-ötezer anyát és gyereket. Kocsról most tettek ki százhúsz embert, a máltaiaktól még kapnak átmeneti szállást. Egy hétre. Aztán az utca. Mint a többinek is.
Elérte a BBC ingerküszöbét az a magyar szabályzat, amely megvonja a lakhatási támogatást és havi apanázst azoktól az ukrán állampolgároktól, akik nem közvetlenül harci zónákból érkeztek. A híróriás szerint az országban 31 ezer ukrajnai menekült él, hogy ebből hány embert érint a szabályozás, nem tudni.
Szerintünk mindegy is.
A BBC még megemlíti, hogy a "helyzetet bonyolítja” a nem konkrétan háborús övezetnek számító Kárpátaljáról érkezők státusa, ők ugyanis jórészt kettős állampolgárok, ami kizárja, hogy az Unió más államaiban menedéket kapjanak. Világos, miért: ha magyar útlevelük is van, gondoskodjon róluk a magyar álladalom.
A magyar álladalom viszont épp most hajigálja őket a szemétbe, azaz az utcára, vagy vissza a hazájukba, ahonnan nyilván változatos okokból jöttek el: vagy a besorozás elől, ahogy annyi echte ukrán is teszi, akik a Nyugatot választják, vagy a nyomor miatt, vagy a szegregáció okán.
A nem háborús zónákból érkezők jelentős része ugyanis cigány, akik úgy vélhetik, hogy ha az ember Ukrajnában magyar is, meg roma is, meg háborúba is vihetik, az kicsit sok a jóból, ha viszont átjönnek "Magyarba”, akkor ezt a háromdimenziós nyomasztást talán le lehet fogyasztani egyre.
Az emberjogi szervezetek szerint azonban itt nem menekültként kezelték őket, hanem cigányként, akiknek nem adtak ki albérletet, akiket nem fogadtak be családokhoz, így aztán – mondták a kutatók - egy idő után egyszerűen eltűntek a térképről. Ami persze nem egészen van így, csupán sokfelé szóródtak szét kollégiumoktól munkásszállókig.
A cigány családoknak eleve nem volt pénzük lakást bérelni, és az is világos volt, hogy családi befogadást feltételezve olyan kulturális, életmódbeli konfliktusok vetültek előre, amelyeknek a feloldása békeidőben sem egyszerű, háborús helyzetben meg végképp ostobaság lett volna feltételezni, hogy az érintett felek minden feszültséget okozó különbözőségükön egy perc alatt átlépnek.
Az állami segítség tehát elkerülhetetlen, ily módon kötelező volt, és épp ez az, amit a NER megszüntet, az ingyenes lakhatást ugyanis, és a havi 22 800 forintos támogatást, ami mellé gyerekenként 13 700 forint járt még. Extrém esetekben persze lesz könyörület, nyugtatgat a hivatalos humanizmus.
Budapest évek óta küzd a kárpátaljai magyarok fogyatkozó jogaiért, és helyesen nem fogadja el, hogy ezek a jogok az orosz nyelv és befolyás visszaszorítása miatt lettek járulékos veszteségek.
Látszólag ugyanezen okból viselkedik undorító módon a háborúba kényszerített Kijevvel szemben, noha persze tudható, hogy a lényeg a Kreml-nek aláfekvő orbáni politika. Most ez az eddig sem hihető látszat is szétfoszlik.
A legjobban a cigányok szívják meg, négy-ötezer anya és gyerek. Kocsról most tettek ki százhúsz embert, a máltaiaktól még kapnak átmeneti szállást. Egy hétre. Aztán az utca. Mint a többinek is.
De hát Orbánéknak nem számít, roma, vagy nem roma, sima ukrán, vagy sem, magyar anyanyelvű, vagy sem, az édes magyar testvérrel ugyanúgy bánnak, mint bárki mással, vagyis mint a ronggyal, aki akkor sem érdekelte őket, amikor a nevében truccoltak Ukrajnával.
Az egésznek semmi értelme. Még pénzből is csak garasokat takarítanak meg.
Benne van a NER egész sötét, bűzlő lelke.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. augusztus 23-i adásában hangzott el.
