Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Kutyaélet - Szénási Sándor jegyzete
A lényeg, hogy Rogánék rájöttek, mi a Tisza végső célja. Hogy kínjukban, vagy boldogságukban, hogy végre eszükbe jutott valami ütős, nem sejtjük. De ez jött ki: az ebadó a cél, mi más?
Hinaus – Szénási Sándor jegyzete
23/08/2024 18:03
| Szerző: Szénási Sándor
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A legjobban a cigányok szívják meg, négy-ötezer anyát és gyereket. Kocsról most tettek ki százhúsz embert, a máltaiaktól még kapnak átmeneti szállást. Egy hétre. Aztán az utca. Mint a többinek is.
Elérte a BBC ingerküszöbét az a magyar szabályzat, amely megvonja a lakhatási támogatást és havi apanázst azoktól az ukrán állampolgároktól, akik nem közvetlenül harci zónákból érkeztek. A híróriás szerint az országban 31 ezer ukrajnai menekült él, hogy ebből hány embert érint a szabályozás, nem tudni.
Szerintünk mindegy is.
A BBC még megemlíti, hogy a "helyzetet bonyolítja” a nem konkrétan háborús övezetnek számító Kárpátaljáról érkezők státusa, ők ugyanis jórészt kettős állampolgárok, ami kizárja, hogy az Unió más államaiban menedéket kapjanak. Világos, miért: ha magyar útlevelük is van, gondoskodjon róluk a magyar álladalom.
A magyar álladalom viszont épp most hajigálja őket a szemétbe, azaz az utcára, vagy vissza a hazájukba, ahonnan nyilván változatos okokból jöttek el: vagy a besorozás elől, ahogy annyi echte ukrán is teszi, akik a Nyugatot választják, vagy a nyomor miatt, vagy a szegregáció okán.
A nem háborús zónákból érkezők jelentős része ugyanis cigány, akik úgy vélhetik, hogy ha az ember Ukrajnában magyar is, meg roma is, meg háborúba is vihetik, az kicsit sok a jóból, ha viszont átjönnek "Magyarba”, akkor ezt a háromdimenziós nyomasztást talán le lehet fogyasztani egyre.
Az emberjogi szervezetek szerint azonban itt nem menekültként kezelték őket, hanem cigányként, akiknek nem adtak ki albérletet, akiket nem fogadtak be családokhoz, így aztán – mondták a kutatók - egy idő után egyszerűen eltűntek a térképről. Ami persze nem egészen van így, csupán sokfelé szóródtak szét kollégiumoktól munkásszállókig.
A cigány családoknak eleve nem volt pénzük lakást bérelni, és az is világos volt, hogy családi befogadást feltételezve olyan kulturális, életmódbeli konfliktusok vetültek előre, amelyeknek a feloldása békeidőben sem egyszerű, háborús helyzetben meg végképp ostobaság lett volna feltételezni, hogy az érintett felek minden feszültséget okozó különbözőségükön egy perc alatt átlépnek.
Az állami segítség tehát elkerülhetetlen, ily módon kötelező volt, és épp ez az, amit a NER megszüntet, az ingyenes lakhatást ugyanis, és a havi 22 800 forintos támogatást, ami mellé gyerekenként 13 700 forint járt még. Extrém esetekben persze lesz könyörület, nyugtatgat a hivatalos humanizmus.
Budapest évek óta küzd a kárpátaljai magyarok fogyatkozó jogaiért, és helyesen nem fogadja el, hogy ezek a jogok az orosz nyelv és befolyás visszaszorítása miatt lettek járulékos veszteségek.
Látszólag ugyanezen okból viselkedik undorító módon a háborúba kényszerített Kijevvel szemben, noha persze tudható, hogy a lényeg a Kreml-nek aláfekvő orbáni politika. Most ez az eddig sem hihető látszat is szétfoszlik.
A legjobban a cigányok szívják meg, négy-ötezer anya és gyerek. Kocsról most tettek ki százhúsz embert, a máltaiaktól még kapnak átmeneti szállást. Egy hétre. Aztán az utca. Mint a többinek is.
De hát Orbánéknak nem számít, roma, vagy nem roma, sima ukrán, vagy sem, magyar anyanyelvű, vagy sem, az édes magyar testvérrel ugyanúgy bánnak, mint bárki mással, vagyis mint a ronggyal, aki akkor sem érdekelte őket, amikor a nevében truccoltak Ukrajnával.
Az egésznek semmi értelme. Még pénzből is csak garasokat takarítanak meg.
Benne van a NER egész sötét, bűzlő lelke.
Szénási Sándor jegyzete az Esti gyors 2024. augusztus 23-i adásában hangzott el.
