Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Kutyaélet - Szénási Sándor jegyzete
A lényeg, hogy Rogánék rájöttek, mi a Tisza végső célja. Hogy kínjukban, vagy boldogságukban, hogy végre eszükbe jutott valami ütős, nem sejtjük. De ez jött ki: az ebadó a cél, mi más?
Legyen tűzijáték! – Selmeci János jegyzete
21/08/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A tűzijátékkal a legnagyobb baj nem az, hogy van, vagy hogy pénzbe kerül, hanem, hogy a politikusok ahelyett, hogy hagynának minket kicsit együtt ünnepelni, csúnyán belepofátlankodnak ebbe.
A hosszú hétvégén régi Novák Tata interjúkat hallgattam, aki az egyikben arra a kérdésre, hogy mit adhat a néptánc a fiataloknak, azt válaszolta, hogy nem kell ezt misztifikálni, az emberek úgy szeretik a néptáncot, mint a rock and rollt, és az persze egy plusz, hogy magyarként mindenféle más közép-európai népnek a táncát is táncolhatjuk, de a funkciója a dolognak az, hogy összejövünk és jól érezzük magunkat.
Valami ilyesmire szoktam jutni minden évben, amikor felmerül, hogy legyen-e tűzijáték augusztus huszadikán. Szerintem legyen, jöjjünk össze, érezzük jól magunkat.
A tűzijátékkal – ami egyébként szinte mindig volt, csak a háborúk, a forradalmak és a covid állták útját, a 2008-as gazdasági válság például nem – a legnagyobb baj nem az, hogy van, vagy hogy pénzbe kerül, hanem, hogy a politikusok ahelyett, hogy hagynának minket kicsit együtt ünnepelni, csúnyán belepofátlankodnak ebbe vagy azzal, hogy itt minden szar, legyetek otthon szomorúak, vagy azzal, hogy bár a nemzetietlen globalisták nem akarják, de mi csak azért is megcsináljuk Európa legdrágább (és nyilván legtúlárazottabb) tűzijátékát, mert mi magyarok (kivéve a hazátlanok ugye) erre is képesek vagyunk akkor is, ha vasutat üzemeltetni például nem. (Pedig a tűzijáték is lehetne közös, meg amúgy a vasút is, ugye, de arról, hogy mi a közös, a politikusok nem beszélnek.)
Tényleg rosszabb (nehezebb?) itt ma élni, mint öt éve volt, és ez részben a kormány hibája, de az biztos, hogy nem lenne jobb magyar kórháznak lenni tűzijáték nélkül sem, nem keresne annyit egy átlag budapesti, mint egy átlag prágai akkor sem, ha tegnap nem jött volna össze és érezte volna jól magát százezer ember, és nem, ahogy az olimpiai aranyaktól sem, ettől sem lett olcsóbb a kenyér, csak embereknek jó volt, ez fontos, és éppen elég, mert Magyarország születésnapját sem kell túlmisztifikálni, jöjjünk össze, érezzük jól magunkat, mielőtt belehalunk egy kórházi fertőzésbe így is, úgy is.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. augusztus 21-e adásában hangzott el.
