Mennyezet – Józsa Márta jegyzete
Gondolatok egy kórházban készült fotó kapcsán. „… itt naponta rászakadhatna egyesekre a mennyezet, az óriási hazugságok okán, de valamiért nem teszi. Jól működhetnek Magyarország fölött az égi tetőfedők …”
Annyit érünk amennyink nincs - Dési János jegyzete
Cigány itt az, akinek ebből elege van. Nyilván félrevezetett cigány, ha ezt nem akarja. Mert ha okos cigány lennénk, akkor a külügyminiszterrel repkednénk, közben pezsgőt kortyolnánk a kaviárhoz, hiszen magasan iskolázottak lennénk, akiknek fentről, onnan látszana, hogy nem térkép e táj, s a magasból még megvan az ország.
Még gombócból is sok – Rózsa Péter jegyzete
Még gombócból is sok a 16, nemhogy 16 ilyen évből! Bocsánat Szabó István nevű facebook-os posztoló olvasótól, hogy elloptam a péntek reggel közzétett gondolatát, de annyira találó, hogy folytatnám is nyomban.
Az abszurdum is stagnál – Selmeci János jegyzete
Abszurdum, hogy, 3,5 év gazdasági stagnálás után még mindig több mint 30 százalékon áll a kormánypárt, sőt akár még nyerhet is, a gazdasági miniszter pedig nem új munkát keres, vagy legalább egy számológépet valahol, hanem a Facebookon ír top tízes (bocsi, kilences) listát arról, hogy ki a nagyon hülye, és nincs rajta a kormány.
Sakkjátszma, vagy szétesett kampány - Kárpáti Iván jegyzete
Van az a pillanat, amikor az ember megáll, visszatekeri fejben az elmúlt heteket, és felteszi a kérdést: ez most zseniális sakkjátszma, vagy egyszerűen szétesett a kampány? Mert amit Lázár János produkál, az kétféleképpen értelmezhető. És egyik sem megnyugtató.
Pandadiplomácia - Józsa Márta jegyzete
Keleti nyitás ide vagy oda, itthon is jó lenne valamilyen célszerű szimbólumot találni a faunánkban, hogy nehogy elbízzuk magunkat, legyen valami újabb aggódni való.
Vörös kód – Józsa Márta jegyzete
Nem is rossz ötlet, húzzanak el valamennyien melegebb éghajlatra, abba a megérdemelt kilenc körbe, amelyre Dante főműve utal. Addig is félve dideregjen a nincsteleségbe taszított, vagy abban hagyott polgártársainkkal együtt mindenki, aki felelős az elnéptelenedő, lecsúszott régiók magára hagyásáért, a nyomorgók lenézéséért, az őket segítők üldözéséért, és a rablásra alapozott hatalmi cinizmusért.
A mindenható állam jóindulata
A rezsistopot hatalmas tettként állítják be, pedig valójában beismerés. Annak beismerése, hogy a társadalom jelentős része már nem bír el egy kicsivel magasabb számlát sem. Hogy a tartalékok elfogytak, hogy a "rezsivédelem" nem stabilitást teremtett, hanem egyensúlyozást a szakadék szélén.
Legyen tűzijáték! – Selmeci János jegyzete
21/08/2024 18:03
| Szerző: Selmeci János
| Szerkesztő: Ivánkai Márk
A tűzijátékkal a legnagyobb baj nem az, hogy van, vagy hogy pénzbe kerül, hanem, hogy a politikusok ahelyett, hogy hagynának minket kicsit együtt ünnepelni, csúnyán belepofátlankodnak ebbe.
A hosszú hétvégén régi Novák Tata interjúkat hallgattam, aki az egyikben arra a kérdésre, hogy mit adhat a néptánc a fiataloknak, azt válaszolta, hogy nem kell ezt misztifikálni, az emberek úgy szeretik a néptáncot, mint a rock and rollt, és az persze egy plusz, hogy magyarként mindenféle más közép-európai népnek a táncát is táncolhatjuk, de a funkciója a dolognak az, hogy összejövünk és jól érezzük magunkat.
Valami ilyesmire szoktam jutni minden évben, amikor felmerül, hogy legyen-e tűzijáték augusztus huszadikán. Szerintem legyen, jöjjünk össze, érezzük jól magunkat.
A tűzijátékkal – ami egyébként szinte mindig volt, csak a háborúk, a forradalmak és a covid állták útját, a 2008-as gazdasági válság például nem – a legnagyobb baj nem az, hogy van, vagy hogy pénzbe kerül, hanem, hogy a politikusok ahelyett, hogy hagynának minket kicsit együtt ünnepelni, csúnyán belepofátlankodnak ebbe vagy azzal, hogy itt minden szar, legyetek otthon szomorúak, vagy azzal, hogy bár a nemzetietlen globalisták nem akarják, de mi csak azért is megcsináljuk Európa legdrágább (és nyilván legtúlárazottabb) tűzijátékát, mert mi magyarok (kivéve a hazátlanok ugye) erre is képesek vagyunk akkor is, ha vasutat üzemeltetni például nem. (Pedig a tűzijáték is lehetne közös, meg amúgy a vasút is, ugye, de arról, hogy mi a közös, a politikusok nem beszélnek.)
Tényleg rosszabb (nehezebb?) itt ma élni, mint öt éve volt, és ez részben a kormány hibája, de az biztos, hogy nem lenne jobb magyar kórháznak lenni tűzijáték nélkül sem, nem keresne annyit egy átlag budapesti, mint egy átlag prágai akkor sem, ha tegnap nem jött volna össze és érezte volna jól magát százezer ember, és nem, ahogy az olimpiai aranyaktól sem, ettől sem lett olcsóbb a kenyér, csak embereknek jó volt, ez fontos, és éppen elég, mert Magyarország születésnapját sem kell túlmisztifikálni, jöjjünk össze, érezzük jól magunkat, mielőtt belehalunk egy kórházi fertőzésbe így is, úgy is.
Selmeci János jegyzete az Esti gyors 2024. augusztus 21-e adásában hangzott el.
