Olaj, háború és kampány – Kárpáti Iván jegyzete
Van egy különös képessége a magyar miniszterelnöknek: képes egymástól teljesen független dolgokat egyetlen történetté gyúrni. Olyan ez, mint amikor a konyhában a hűtő teljes tartalmát beleöntjük egy lábosba, aztán reménykedünk, hogy valami ehető lesz belőle. Most éppen az olajjal történik ugyanez.
Ellenségkép - Dési János jegyzete
Nem új dolog ez, az emberiség egy tekintélyes hányada halt bele abba mindig is a történelem folyamán, hogy ellenséget képeztek neki, hogy ihajja. Néha a boszorkányok, máskor az ördög, maga Lucifer, a Kokorász, az illuminátusok, a szabadkőművesek, a pomogácsok, a zsidók, esetleg a biciklisták.
Délibábok - Józsa Márta jegyzete
Lehet a nyugati országokban „GDP, meg növekedés”, de a valóságos életben Magyarország jobb helyzetben van. És milyen igaza van az idézett felkent személynek, hazánk úgynevezett kormányfőjének, valóban jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Csak, ne adj’ isten, nehogy már holnapra véreb legyen a verébből. Egyetértek amúgy a felkent vezető által szervírozott politikai termékkel, valóban, édes hazánk páratlan túlélő képességekkel rendelkezik, ilyen például a fata morgana, mindközönségesen a délibáb gyakori jelenléte, és annak politikai hasznosulása.
Orosz troll-kolhoz Budapesten – Hardy Mihály jegyzete
Az oroszok megszervezhetnek egy idegen zászlós titkos műveletet, afféle ukránnak látszó provokációt közvetlenül a választások előtt, hogy aztán a halálra rémült magyar szavazók tömegesen adják le voksukat a biztos megmentőnek látszó Fideszre és vezérkarára. … Elég csak zűrzavart kelteni a fejekben, ráijeszteni néhány „hol van apa?” AI-videóval a választóra és máris eltüntethető a Tisza előnye.
Menj haza fiatal! – Selmeci János jegyzete
Kedves fiatalok, menjetek haza, és rettegjetek. A magyar kormány adókedvezménnyel, olcsó lakáshitellel és az országot folyamatos háborús pszichózisban tartó nyomasztással járul hozzá a jólétetekhez, ha túl sok a stressz, csak nyugodtan szokjatok rá a dohányzásra, az majd segít, amikor a kiváló diplomáciai képességeinknek hála magyar és ukrán emberek esetleg tényleg agyonverik egymást valahol, de mi emiatt megnyerjük a választást.
Állatmesék - Józsa Márta jegyzete
Két ismeretlen tíz vaddisznót engedett szabadon azok közül az állatok közül, melyeket azért zártak be, hogy nyugi legyen.
A kérdés - Szénási Sándor jegyzete
Bár a Tisza vezet, csak egy kisebbség hiszi, hogy kormányra is juthat. Részint persze azért gondolják ezt, mert tudják, hogy O.V. a hatalomért mindenre képes, de talán azért is, mert gyanakodnak a honfitársaikra, tán magukra is, hogy bepánikolva visszahátrálnak a régi rossz reflexekhez.
Orbán az ukrán elnökválasztáson indul - Kárpáti Iván jegyzete
Kevesebb mint hat hét van hátra a választásokig, és az embernek az az érzése, hogy nem is Magyarországon kampányolunk. Mintha hirtelen áthelyezték volna a szavazóköröket Kijevbe, és a tét az lenne, hogy ki győzi le Volodimir Zelenszkijt.
Mobil - Józsa Márta jegyzete
18/08/2024 09:29
| Szerző: Józsa Márta / Klubrádió
"Az lesz szeptemberben, hogy a hetente huszonnégy kötelező tanóra és kitudja hány kifizetetlen helyettesítés mellett a hatvanéves, magyar szakos Gizi néni, akinek olykor kötelező beugrani a hatodik cébe bioszt oktatni, reggel egy órával korábban ér majd be a suliba, és mind a hatszáz iskolástól elkobozza a telóját."
Van egy kedves, Németországban élő barátnőm. aki évente kétszer-háromszor itt tölt pár hetet, azt mondja: annyi borzalmas információt lát Magyarországról egész évben, hogy amikor itt van, megpróbál csak a jóra koncentrálni, elvégre nyaral. Orvos lévén tanít medikusokat, és borzalmasan idegesíti, hogy óra közben mindenki a mobilját nyomkodja. Bezzeg itt milyen jó, hogy betiltják az iskolai mobilozást.
Ami amúgy jól hangzik elsőre, de azért belegondolva: egyrészt az egész járványidőszakban az volt a fő cél, hogy minden gyerek, aki már szobatiszta, ovis vagy sulis, tanulja meg a használatát. Voltak online mesemondások a kicsiknek, talán még online osztálykirándulás is lehetett. És ne feledkezzünk meg arról a méltatlanul meghurcolt tesitanárról sem, aki a vasalódeszkán hasalva oktatta úszásra a nebulókat.
Arról nem is beszélve, hogy a belügyben időről időre kipattanó ötletek között megjelent: az elviselhetetlenné fajult pedagógushiányt úgy oldanák meg, hogy egy-egy szaktanár online oktatna több iskolában is egyszerre. Mondjuk nem is értem – anélkül, hogy ötleteket adnék – miért nem egy-egy embert alkalmaznak tárgyanként országszerte, persze olyat, aki csillagos ötösre teljesítette a Nemzeti Alaptanterv bebiflázott paragrafusait. Akkor megúsznák az egész közoktatást egyetlen kurzusbarát töritanárral, matektanárral, ilyesmi, nem kellene a szülőknek azon filózniuk, hogy jó szakemberhez került-e a gyerek, meg hogy hány tekercs budipapírt kell bevinni a suliba havonta. Hogy ki javítaná ki ily módon a dogákat? Erre is van megoldás, vagy kifejleszthetne teszem azt egy feltalálóként is jegyzett propagandaminiszter egy ősmagyar javítóprogramot, vagy – ha éppen nincs ihlete – akkor erre aztán igazán be lehetne idomítani a kirúgott, ám az iskolákban kötelezően alkalmazandó hivatásos katonákat. Az ily módon felszabadult pedagógusok pedig elmehetnének akkumulátort gyártani, de csak akkor, ha nem okoznának bérfeszültséget a távol-keleti vendégmunkásoknak.
Amúgy több tanárral beszéltem, akik elmondták, hogy a lezárások idején sok mindent megtanultak, köztük azt is, hogy az okos eszközöknek igenis van helyük az oktatásban, kidolgoztak olyan módszereket, amelyek arra is támaszkodnak, hogy a diákok kapják elő olykor a telefonjaikat, és nézzenek meg rajta valamit. Mert ugye az is lehet a tananyag része, hogy hogyan használjuk az új eszközöket okosan. És beszéltem olyan középiskolás diákokkal is, akik szerint a hibrid oktatás megkönnyítené az életüket. Hogy egy érettségire készülő fiatal számára könnyebb lenne, ha néhány tárgyat olykor online venne fel, így jobban tudna az idejével gazdálkodni.
Nyilvánvaló, hogy mindenütt probléma az iskolákban a pad alatti lövöldözős játékot játszó gyerek. Nem mellesleg én fizikaórán regényeket olvastam anno a pad alatt, pedig az is szigorúan tiltva volt. Olyankor, amikor unalmas fizikatanárom volt. Amikor viszont izgalmasan tanították ugyanezt a tárgyat, akkor nyertem is fizikaversenyt, szóval nem a tudománnyal volt a bajom. Ahogy feltételezem, hogy egy jól megkomponált tanóra és egy gyerekeket értő pedagógus most is le tudja kötni az osztályát, telefonnal vagy anélkül. Gondolom én, kérdezetlenül.
A nagyobbik baj, hogy azokat sem kérdezték meg az iskolai mobilozás tilalmáról, akik ehhez értenek, és akik mindennek szereplői, pedagógusok, szülők, diákok, oktatáskutatók.
Hanem az lesz szeptemberben, hogy a hetente huszonnégy kötelező tanóra és kitudja hány kifizetetlen helyettesítés mellett a hatvanéves, magyar szakos Gizi néni, akinek olykor kötelező beugrani a hatodik cébe bioszt oktatni, reggel egy órával korábban ér majd be a suliba, és mind a hatszáz iskolástól elkobozza a telóját. Hogy hova teszi délutánig azt nem tudjuk, nem hallani arról, hogy az iskolák kapnának valami segítséget ahhoz, hogy több száz férőhelyes széfeket szerezzenek be. És az órák végeztével Gizi néni még marad egy-két órát, hogy visszaadja a készülékeket, ha egy-egy elveszne, elkeveredne, akkor ki is fizetheti az árát a megemelt fizujából.
Akiket nem féltek, ők a suliba járó Z és a nemsokára érintetté váló alfa-generáció. A tartalék telójukkal pont olyan jól meglesznek a pad alatt, mint én annak idején Esterházy Fancsikó és Pintájával, pontosan emlékszem, hogy milyen érzés volt titokban olvasni. Nevezett generációk tagjairól nagyjából annyit tud a mindent is mindennél jobban tudó NER, hogy hogyan is juttasson el az okostelefonjaikra minél több olyan politikai rémsztorit – háború, migráncs, Soros, Brüsszel satöbbi - amelyek ellen az egyetlen óvszer a világ legokosabb kurzusára majdan leaadandó voksuk. Megnyugodtam. Ha mégis sikeres lesz a tiltás, akkor legalább a suliban nem a kormánypropagandát fogják eztán nézegetni.
Józsa Márta jegyzete az augusztus 15-i Útszélenben hangzott el, a fenti lejátszóra kattintva a teljes adást meg tudják hallgatni.
