„Támogassa
Publicisztika
Testvéri vizit – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Testvéri vizit – Szénási Sándor jegyzete

A lebírhatatlan kíváncsiság és határt nem ismerő kukkolásvágy ma is jellemzi az oroszokat, nincs ebben semmi rossz, az SZVR, az FSZB, a GRU számára a magyar politika titkai közötti matatás csak olyan, mint a beszabadulás a moszkvai GUM áruház gyerekosztályára.

Egy merénylet és a felelősség – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Egy merénylet és a felelősség – Selmeci János jegyzete

Említsük meg itt a baloldali háborúpártizó miniszterelnököt, akinek még a politikai szövetségesét (barátját) ért szörnyű támadás után sem jutott eszébe, hogy neki az országával is, nem csak a pártjával van dolga, és tisztelet persze azoknak, akik az emberség, az összetartás hangján szólaltak meg, és gondolkozzon el picit mindenki, aki akár egy pillanatig bárkinek a halálát kívánta.

Élőkép – Józsa Márta jegyzete
Publicisztika

Élőkép – Józsa Márta jegyzete

Mintha kiment volna mifelénk az élőkép a divatból, elmosta a rendszerváltás, vagy a korszellem, ki tudja. Bár a stadionok világa mintha még őrizné a tömegkultúra e nagy találmányát. Amelyet nagyon sokan állítanak elő sok-sok monoton gyakorlással, kevesek kedvéért.

Vetemedés – Dési János jegyzete
Publicisztika

Vetemedés – Dési János jegyzete

Egy minisztériumi dolgozót kirúgtak, mert megosztott egy mémet, egy fotómontázst, amely Nagy Márton minisztert (ár)sapkában ábrázolja. A mi kis házi használatú III. Richárdocskánk, a Nagy Vidnyánszky szintén nem vetemedne, arra, hogy elhallgattasson bárkit, éppen csak kicsúszott a száján, amikor az ország egyik vezető művészét penderítette ki a homokozójából, hogy tíz évig tűrte, hallgatta, Udvaros Dorottya miket mond.

Csillag István: Futná mindenre

5/09/2023 13:39

| Szerző: Csillag István

Azért marad el a pedagógusok béremelése, mert „Brüsszel nem ad pénzt”, a meglehetősen bizonytalan működtetésű, lelassult futású Bécs-Budapest vasútvonal felújítására pedig az ezer sebből vérző MÁV pénzeszsákjából kellene előhúzni a szükséges 30 milliárdot. Hová lett a jól ismert jelenség; az ágazati miniszterek között saját ágazatuk boldogulásáért folytatott érdekharc? Képzeljük el, hogy egyszer arra a kútmérgezésre, ami a miniszterelnökségi kabinetirodában kitervelt propagandából árad nem jutna pénz.

Amikor olvasom az átlátszó érveléseket elcsodálkozom, hogy azért marad el a pedagógusok béremelése, mert „Brüsszel nem ad pénzt”, vagy hogy a meglehetősen bizonytalan működtetésű, lelassult futású Bécs-Budapest vasútvonal felújítására az ezer sebből vérző MÁV pénzeszsákjából kellene előhúzni a szükséges 30 milliárdot. Hová lett a jól ismert jelenség; az ágazati miniszterek között saját ágazatuk boldogulásáért folytatott érdekharc?

Ha van csoda, akkor az éppen az, hogy Orbán olyan kényúr, akinek egyetlen intésére stadionok bújnak ki a földből és százezrek panasza némul el. Pedig milyen egyszerű lenne a megoldás némi jószándék, a ’zemberek jóléte iránti elkötelezettség, vagy akár némi arányérzék esetében.

Képzeljük el, hogy arra a kútmérgezésre, ami a miniszterelnökségi kabinetirodában kitervelt propagandából árad nem jutna pénz. Az az évi 40 milliárd a pedagógusok 6-8 százalékos béremelésére biztosítana fedezetet, ugyanakkor nem kellene külön energiákat fordítani arra, hogy az uszító, háborús, oroszbarát, soviniszta propaganda súlyos lelki és együttélési viszonyokat roncsoló hatásait a lelkiismeretes pedagógusok ellensúlyozzák. Ha tovább bogarásszuk csupán ennek a tárca nélküli szervezetnek a költségvetését biztosan találunk még legalább 30 milliárdot, amiből a Bécs-Budapest vasútvonal felújítása megvalósítható és egyúttal nem érné veszteség a’zemberek biztonságát. Már csak azért sem érné kár a nemzetbiztonságot, mert már nem tudnák ebből a pénzből megfigyelni a tinédzser tanulókat, akik egyetemük, iskolájuk védelmében emeltek szót, vagy azokat a kritikus újságírókat, akik a nagy kormányzati csinnadrattával megvalósuló akkumulátorüzemek környezeti hatását mutatják be. A közel félezer civil telefonjára rátelepített Pegazus lehallgató-programra, vagy a legújabb QuaDream telepítésére se jutna pénz, amitől nem csak a magyar közélet tisztulna, de nem kellene a magyar igazságügyminiszternek uniós fórumok előtt beszámolnia a magyarországi demokrácia elleni újabb kormányzati támadásról.

 
Mérleg, 1949-ben.
 
Forrás:
 Fortepan/Kovács Márton Ernő
 

Ahogy nyilván Hitlert sem lehetett rábeszélni, hogy mondjon le balkeze, Goebbels kiemelt támogatásáról, éppígy Orbán se akarná elveszíteni „mágusának”, Rogánnak a szolgálatait, hiszen a mindennap elvégzett telefonos közvélemény-kutatásokban igazolódó „irokéz-közmondások” nélkül hogyan is boldogulna a nagy indiánfőnök. Honnét tehetne szert azokra az ismeretekre, hogy milyen lágy drogokkal lehet a magyar közvéleményt saját szövetségeink a NATO, vagy az unió, vagy éppen Ukrajna ellen hangolni, milyen stílusban kell az orosz propagandakiadványokat magyarra fordítani. Ezek egy diktatúrában elengedhetetlenül fontos szolgáltatások, és a’zemberek minden választás esetén vastagon meghálálják a gondoskodást, így maradhat fenn örökké a kétharmad. Pedig a propagandára, a lehallgatásokra, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra fordított százmilliárdokból futná a pedagógusok béremelésére, a vasútfelújításra, mi több még az elesettek támogatására is. De hát hiába sírunk ezeken a hasábokon, amikor a ’zemberek igénylik és óhajtják a hazugságot, nem sajnálják a saját megfigyelésükre elköltött tízmilliárdokat. Pedig másra is futná….

SZABADSÁG KLUB KOMMENT GOMB