Szóval ne töltögessen le a nép egyszerű gyermeke pártos appokat, mert fel fogja hívni a Vadhajtásos faszi, és elküldi az anyjába, szépen kussolva el lehet menni szavazni, kivéve ha állami, vagy Mészáros Lőrinc dolgozó, vagy közmunkás az ember, mert akkor abban is segítünk, de a választás napjáig csak ne aktivistáskodjon, meg nemzet hangjázzon, meg előválasztgasson senki, mert megírjuk, hogy hova jár a mocskos ukrán gyereke óvodába.

Az átlagnyugdíj szégyenszemre 226 ezer, ha marad a korábbi számítási mód, akkor 373 ezer forint lenne. Meg inkább szembeötlő a különbség az öregségi nyugdíjasoknál, ahol az átlagos nyugdíj 246 ezer helyett ma 405 ezer forintnál tartana.

Itt állunk tehát egy magáról minden demokratikus göncöt ledobó, a nyugati konszenzualitást megtaposó, intézményi jogokat simán lenyúló, gátlástalan és obszcén vezérelvű mintával, aminek a kistestvére itt trónol rajtunk.

A sokat emlegetett piacoknak igazából mindegy, mi lesz a kimenetele a választásoknak, ők azon is tudnak keresni, ha szarul mennek nálunk a dolgok. Ők felmérik a lehetséges forgatókönyveket és eszerint alakítják a stratégiájukat. Beárazzák ezt is, beárazzák azt is. A törzsi harcaink senkit nem érdekelnek rajtunk kívül.

Szijjártó Péter, finoman szólva is pojácát csinált magából és a magyar diplomáciából. A külügyminiszter amúgy is teljes szereptévesztésben van.

„A Halloween és a »haláltökök« idegenek Zebegény szellemiségétől.” – így érvelt a polgármester, bizonyos Ferenczy Ernő, amikor megtagadta a területfoglalási engedélyt a zebegényi családok családi rendezvényére.

Olyan helyzetben vagyunk, mintha Orbán visszazárta volna Magyarországot az Európai Unió előszobájába, várótermébe, ahonnan egyelőre nem látszik a visszaút.

Európa finanszírozza a háborút, és nem mond igazat, amikor azt mondja, hogy békét akar, mert aki békét akar, az békét csinál – érvelt tűpontosan Orbán Viktor, aki szerint aki Ukrajnát támogatja, az a háborút támogatja, és csak az Egyesült Államok akar békét, amit nyilván az is bizonyít, bár ezt Orbán nem említette, hogy az USA újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, és fegyvereket szállít Ukrajnának.

Arra kíváncsi lennék, mi van, mondjuk a közjóság szellemiségével. Hogy ez az egyébként nyilván jóravaló polgármester azt a sok rossz szellemű dolgot el tudná-e űzni, ami a közjó ellen hat, úgyis mint korrupció télen-nyáron, a Tiborcz-Mészáros tandemként száguldozó vagyontermelő szellempáros, vagy maga a Szőlő utcai gyermekotthon rossz szelleme, Juhász Péter Pál és társai, vagy éppen Zsolti bácsi szelleme.

Az elnöki oldalon két érdekes videó is megjelent. Az egyiken Trump koronát visel és palástot, előtte a földön csúsznak-másznak a demokrata politikusok. A másikon a dettó koronás Trump trágyát szór a "No Kings" meneten ellene tüntetőkre. Vagyis Trump hol király, hol nem az, de hogy a bírálatokat felségsértésnek tekinti, az biztos, és azt így, vagy úgy, meg is torolja.

Nem kell állami művészeti díj. Nem kell, hogy a politika rangsort állítson szobrok, dalok és történetek között. Nem kell, hogy az alkotás mellé hivatalos pecsét járjon, amely néha inkább bélyeg.

Csak Orbán hívei és kiszolgálói felejtenek, mert pillanatnyi érdekük ezt kívánja. Sőt, ma már arra kényszerítik híveiket, hogy azt is felejtsék el, ami a szemük előtt történik.

O.V. úgy próbálja életben tartani a Nagy Imre-temetésen mondott beszéde mítoszát, hogy közben meg is öli: a mai orosz imperializmus szolgálatát kísérli meg elfedni a szovjet imperializmus elleni egykori szabadságharcával, amiből csak egy olyan élőhalott tántoroghat ki, amibe még a saját politikai igazgatója is belerúg, mondván: 56 arra tanít minket, hogy ne lázadjunk fel soha többé.

Mivel mindketten magyarok vagyunk, akkor is összeköt minket a hazánk, ha mást gondolunk a világról – gondoltuk a nagy megbékélés közepette, és talán már őt sem izgatta annyira, hogy annak idején idegesen hallgathatta, hogy hangosan örülök minden török gólnak, amit a magyar foci válogatott kapott, tényleg elmehetnek a stadionjaikkal a pics, remélem, hogy sosem jutnak ki a világbajnokságra, na de már engem sem zavar, hogy amikor úgy fájt a fejem, nem tudtam aludni, mert ő még két nappal a Békemenet után is Orbán Viktor beszédét üvöltette a kertben.

Ha jól számolom, sorban az ötödik magyar író költözteti külföldre a hagyatékát, Esterházy, Kertész, Konrád, és Nádas után Krasznahorkai László is, a helyszín általában a Berlini Művészeti Akadémia, illetve Krasznahorkai esetében az Osztrák Nemzeti Könyvtár. Mindegyikük itthon született, élt, dolgozott, alkotó életük egy részét mégis, előre megfontolt szándékkal hontalanná tették.  

Két Magyarország él egymás mellett: az egyik a plakátokon, a másik a valóságban. Az egyik hisz benne, hogy minden rendben van, a másik megpróbálja elviselni, hogy semmi sincs.