Selmeci János a miniszterelnök fejében tett képzeletbeli kirándulást.

A történet folytatódik, holnap mehet tanúmeghallgatásra, vagy ki tudja, meddig dagasztják még addig az ügyet, hiszen tudjuk, ami ma Alcsútig ér, az holnapra meghosszabbodhat akár Bicskéig.

Az van, hogy a Mathias Corvinus Collegium-nak, a rendszer értelmiség-neveldéjének egyik vezetője elment Moszkvába, de úgy ám, mintha haza menne, és tényleg, az ottani bejelentkezései sugárzanak a boldogságtól, de Kis Rajmund nem önző, az örömöt megosztja velünk, főleg a tekintetben, hogy most épp miért jó Oroszország Anyácska katonájának lenni.

Hirtelen kevesebb lett a szegény ember Magyarországon. Nem azért, mert több a pénz a pénztárcákban, hanem mert ügyesebben húzzák meg a vonalat, amely fölött már nem számít valaki szegénynek.

Dési János jegyzete az ezerarcú Zsolti bácsiról.

Ilyesmivel volt tele a Kádár-kor is. Szénási Sándor jegyzete.

Zsolti bácsi pedig nem létezik.

Két dologról azonban ebben a politikai ketrecharcban nem esett szó, legalábbis eddig nem találkoztam vele. Senki, de tényleg senki nem vetette még fel, hogy ugyan mi van a kényszerprostitúció áldozatává vált lányokkal és fiúkkal (már ha igaz a vád), vajon az ő lelki és testi sérüléseikkel, egész életen át tartó traumájáért ki vállalja a felelősséget? Ki szolgáltat nekik lelki békét, ki próbálja meg őket kisegíteni ennek a mélységes emberi gödörnek a legaljáról?

A Zsolti bácsi üggyel, úgy tűnik, a rendszer megismétli azt, ami állítólag lehetetlen: a kegyelmi botrány után ugyanabba a folyóba látszik belelépni. Mondom: látszik.

A magyar politika egyik legnagyobb paradoxona, hogy a legerősebb ellenzéki párt nincs a parlamentben.

Közben az a hatszázmilliárd, ami lehet hétszáz is vagy nyolcszáz is elgazdálkodódott, meg ellopódott, meg New York-i és más luxusingatlanokká, Porscheké és egyéb kisebb smuckokká szublimálódott.

A kapcsolati erőszak elleni érdemi fellépésről és az áldozatok hatékony védelmét szolgáló intézkedésekről szóló törvényjavaslatot nyújtott be egy képviselő. Nem, nem vagyunk naivak, eszünkbe sem jutna, hogy a kezdeményezést bármely kormánypárti honatya komolyan venné, pláne, hogy egy nő a beterjesztő. A kereszténydemokrata reakció azonban még a sokat tapasztalt politikusok, jogvédők és újságírók számára is – mondhatni – katarktikus volt.

A Magyar Zene Háza és a World of Freddie nemzetközi szervezet saját tervezésű kiállítása elsőként mutatja be a világ egyik legnagyobb rockikonja, Freddie Mercury személyes történetét. Ha ezt a kiállítást nem engedik, mármint a hatalom megrendezni, akkor lebuknak Orbánék, az Ő nagy erkölcsiségükkel. Ha meg hagyják, törvényt sértenek, dédelgetett gyermekvédelmi törvényük miatt.

A Klubrádiótól a Fidesz már nemcsak a frekvenciáját, hanem a Zebra-díját is ellopta. De ha támogatnak minket, mi nem adjuk magunkat sem nekik, sem senki másnak.

Tuzson Bence igazságügyi miniszter közölte a Facebook-oldalán, hogy kormánytag érintettsége fel sem merült a Szőlő utcai üggyel kapcsolatban. Nem mondhat mást, ha így van, ha nincs így. Összetartás van. Rózsa Péternek erről az a vicc jutott eszébe, amikor megy a rendőr éjjel az utcán, és a sarkon szembefordul vele egy korábban már rajtavesztett rabló, a hátán egy nagy zsákkal.

Szép szavak, jó szavak, még akkor is, ha melléjük kitalálta a „luxizást”, egy gügyögést, ami ovis szintre butítja le, teszi stilárisan gyerekcsínnyé az ország szétlopását, vagy a magánrepülőzést, de mondjuk azt is, amikor valaki közpénzből építtetett utat a kastélyához.