Három évtized – Józsa Márta jegyzete
Három évtizeddel ezelőtt az volt a naiv álom, hogy a nyilvánosság is hozzá tudja majd segíteni az ország legelnyomottabb polgárait az emancipációhoz. Ma már tudjuk: sikerült eljutnunk a hasonlattá vált vécékeféig.
Holnap kit gyűlöljek? - Selmeci János jegyzete
Ukránok, bűnöző gyerekek, bankárok, ukránok, benzinkutasok, és megint a benzinkutasok; már egy gyakorlott gyűlölő is nehezen tudja követni a kormány iránymutatásait arról, hogy kik az ellenségeink.
Mása és Aljosa kűrje - Hardy Mihály jegyzete
Az elmúlt években egyébként szabályosan menekülnek Oroszországból a siker-sportágak művelői, akik a párizsi olimpia óta tudják, hogy kevés esélyük van az indulásra nemzetközi versenyeken.
Agarak - Szénási Sándor jegyzete
Ami Zelenszkij indulatát illeti, az érthető, mégis értelmetlen, és igazságtalan is. Mindenesetre leír egy jelenséget, amit egyébként orosz menekültek fogalmaztak meg.
Orbán kettős mércéje – Kárpáti Iván jegyzete
Amikor brüsszeli politikusok tesznek kritikus megjegyzéseket, az beavatkozás. Amikor amerikai vezetők tesznek politikailag egyértelmű nyilatkozatot, az "aranykor". Amikor az Európai Unió feltételekhez köti a forrásokat, az zsarolás. Amikor az Egyesült Államok a miniszterelnök és az elnök személyes kapcsolatától teszi függővé bizonyos kedvezmények időtartamát, az stratégiai partnerség.
Intellektuális génbankrendszer - Józsa Márta jegyzete
"Önök három évtizede a mi intellektuális génbankunk" - mondta beszédében Orbán Viktor, majd rámutatott azokra a kissé leharcolt influenszerekre és valóságshow-hősökre, akikre lecserélte egykori bajtársait.
Időjárásjelentés – Józsa Márta jegyzete
A magyar társadalom egésze egyszerre örül és retteg, ha április közepére gondol, de fogalma sincs senkinek, hogy hogyan lehet erre mindenképpen bekövetkező traumára túlélési receptet találni.
A politikus szava – Szénási Sándor jegyzete
A helyzet nem jó, de ahogy egy kitűnő biztonságpolitikai szakértő mondta, a világ jobb hely lenne, ha a politikusok nem beszélnének. Ha például O.V. nem állítaná, hogy Ukrajna ellenség, (...) nem játszana emberek félelmével, hiszékenységével, és fogékonyságával az ellenségkeresésre.
Zavaró tény – Kárpáti Iván jegyzete
21/02/2026 15:11
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
A magyar kormány az elmúlt években minden fontos nemzetközi fórumon akadályozta Kijev uniós közeledését, vétóval fenyegettek, zsaroltak, blokkoltak. A hazai politikai kommunikációban Ukrajna rendre ellenségként jelenik meg, kampányeszközzé silányítva egy háborúban álló országot. A miniszterelnök videóiban Brüsszel, Ukrajna és a magyar ellenzék egy csomagban szerepel, mint fenyegetés. (...) Ráadásul a teljes képhez hozzátartozik egy zavaró tény: a Barátság vezetéket január végén az orosz hadsereg támadta meg.
A magyar kormány szerint Volodimir Zelenszkij beavatkozik a magyar választásokba. Méghozzá úgy, hogy nem indítja újra a Barátság kőolajvezetéket, ezzel veszélyezteti Magyarország energiabiztonságát, és – a narratíva szerint – ukránpárti kormányt szeretne Budapesten. A válasz: ha nincs olaj, nincs gázolaj. Mi sem szállítunk.
Álljunk meg egy pillanatra.
Milyen alapon számít a magyar kormány méltányos elbánásra Ukrajnától? Az elmúlt években minden fontos nemzetközi fórumon akadályozták Kijev uniós közeledését, vétóval fenyegettek, zsaroltak, blokkoltak. A hazai politikai kommunikációban Ukrajna rendre ellenségként jelenik meg, kampányeszközzé silányítva egy háborúban álló országot. A miniszterelnök videóiban Brüsszel, Ukrajna és a magyar ellenzék egy csomagban szerepel, mint fenyegetés. És most csodálkozunk, hogy Kijev nem rohan első szóra segíteni?
Ráadásul a teljes képhez hozzátartozik egy zavaró tény: a Barátság vezetéket január végén az orosz hadsereg támadta meg az ukrajnai Brody közelében. A hálózat, amely az olajat szállítja, háborús övezetben működik. Az ukrán energetikai infrastruktúrát folyamatos orosz rakétacsapások érik, az áramellátás akadozik, márpedig a vezetékrendszer működéséhez áram kell. Erről a magyar kormány szemérmesen hallgat.
Ehelyett azt halljuk Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől, hogy műszaki akadálya nincs az újraindításnak, és hogy az ukrán elnök szándékosan tartja vissza az olajat. Konkrétum azonban nincs. Semmilyen bizonyíték, semmilyen műszaki adat, semmilyen független megerősítés arról, hogy Kijev már régen megindíthatta volna a szállítást, csak nem akarja. Marad a politikai sejtetés: Zelenszkij beavatkozik a magyar választásokba.
A Kreml kommunikációja teljes összhangban van ezzel. Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin szóvivője egyetértett Robert Fico szlovák miniszterelnökkel: a vezeték leállítása zsarolás Magyarországgal szemben. Moszkva és Budapest ugyanazt a mondatot mondja. Az apró szépséghiba csak az, hogy a vezetéket az oroszok bombázták.
És akkor beszéljünk az energiabiztonságról.
Magyarország sérülékenysége nem most keletkezett. Az, hogy egyetlen forrástól, az orosz olajtól és gáztól függünk ilyen mértékben, tudatos politikai döntések következménye. Ahelyett, hogy érdemben gyorsították volna a diverzifikációt, az átállást, az alternatív beszerzési útvonalak kiépítését, a kormány és a MOL évekig kényelmesen hátradőlt az „olcsó orosz energia” mítoszában. Az átállás lassú, vontatott, sokszor inkább kommunikációs, mint valóságos.
Most pedig, amikor egy háborús helyzetben lévő ország infrastruktúrája sérül, és emiatt akadozik a szállítás, hirtelen kiderül: veszélyben az energiabiztonság. De ezt a veszélyt nem Kijev teremtette meg. Hanem az a stratégia, amely makacsul ragaszkodik egy politikailag és katonailag is kockázatos forráshoz.
A magyar energiabiztonságot nem az ukrán elnök, hanem a saját, makacs geopolitikai választásaink teszik törékennyé.
Kárpáti Iván jegyzete a Hetes Stúdió 2026. február 21-i adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.) Kiemelt kép: Fortepan / Urbán Tamás
