„Támogassa
Reggeli gyors

Oktatáskutató: A felsőoktatás 80 százalékát kisajátítja egy politikai éra? Ilyen a világon nincs!

19/01/2022 11:24

| Szerző: Klubrádió/Bohus Péter

Miben van igaza Varga Judit igazságügyi miniszternek, amikor azt mondta, hogy a magyar egyetemekkel 50-100 éve kevés olyan fantasztikus dolog történt, mint az alapítványi kiszervezés? Polónyi István oktatáspolitikus szerint hazugság, hogy azért kellett kisajátítani a magyar felsőoktatást, hogy be tudják vezeti a teljesítménymérést. Ez ugyanis már előtte is működött. Mit csinálnak a kuratóriumok?

2022. január 19. Reggeli gyors-részlet / Interjú, Polónyi István - 2022.01.19.
08:28
00:00

Az egyetemi modellváltásért is megdicsérte saját magukat Varga Judit miniszter. De mire alapozta ezt, milyenek az első tapasztalatok az átszervezett egyetemeken? Erről Polónyi István oktatáskutató beszélt a Reggeli gyorsban. Szerinte egyelőre annyi érdekes történt, hogy a megígért jelentős fizetésemelést a dolgozók megkapták az egyetemeken, de Polónyi szerint ehhez nem lett volna szükség átszervezésre.

Az egyetemeken jelenleg "gőzerővel folyik a teljesítménymutatók kidolgozása", amikről majd csak egy év múlva lehet tudni, hogy mit tudnak. "Sajnos ennél nagyobb kárt fog okozni, hogy hozzá nem értő emberek, mint Varga Judit, kerültek a kuratóriumba" – mondta Polónyi, aki szerint ráadásul hozzá nem értő emberek tömegéről van szó, ma ők irányítják a felsőoktatás nagy részét, közös jellemzőjük a kormánylojalitás. De hogy az egyetemhez lojálisak-e, és annak minőségéhez, hogy a teljesítményhez értenek-e, az más kérdés – mondta.

Az új kuratóriumok Polónyi saját tapasztalata szerint sok egyetemen keményen beleszólnak a dolgokba. "Ők két dolgot képviselnek, egyik a politikai lojalitás, a másik pedig valami pénzügyminisztériumi ukáz, ami ezt a teljesítményorientációt próbálja az egyetemekre beépíteni". Ugyanakkor az átszervezés sikeressége nagyon vegyes képet mutat, szerinte "ez az átka", hogy egy ország felsőoktatásának a 80 százalékát kisajátítja egy politikai éra, ami száz éve ismeretlen gyakorlat a történelemben . Ilyen a világon nincs. Ebből a szempontból Varga Juditnak igaza van, mert példátlan dolog" – mondta.

 
Polónyi István oktatáskutató
Forrás: Debreceni Egyetem 
 

 

Az ellenzék oktatási programjáról itt olvashat bővebben:

A fizetésemelésre vonatkozó mézesmadzagot legalábbis eddig betartották, mondta Polónyi, aki azt azonban nem tudja, hogy ez meddig lesz. Navracsics Tibor volt miniszter, uniós biztos, aki szintén kiveszi részét az egyetemek alapítványi kiszervezéséből, például azt mondta, hogy a felsőoktatási intézmények megszabadultak a közalkalmazotti törvénytől, amire Polónyi meg azt mondta, "ez jellegzetes ámítás, hazugság", hiszen a közalkalmazotti törvény mellett is meg lehetett csinálni a teljesítménymutatókat, mint az elsőként átszervezett budapesti közgazdasági egyetemen, Corvinuson is történt, ahol a teljesítménymutatóhoz kötött, közalkalmazotti béren alapuló fizetés volt. Tehát a közalkalmazotti bértábla nem zárta ki a teljesítménybérezést, így az, hogy az egyetemeken oktatókra már nem vonatkozik a közalkalmazotti törvény "csak egy dolgot szüntetett meg: a foglalkoztatási biztonságot". Polónyi megjegyezte, hogy mostantól sokkal egyszerűbb kirúgni egy alkalmazottat és átláthatatlan szempontok szerint szelektálni az oktatókat.

Milyen a teljesítménymérés? Korábbi hasonló mérőkre hivatkozva Polónyi elmondta, azt nézték, illetve nézik, ki, hány órát tart, mennyit vizsgáztat, mennyit publikál. Tehát tudományos, oktatási teljesítményt és közéleti teljesítményt mértek: és ha valaki több órát tartott, többet publikált, több bizottságban vett részt, az több pénzt kapott. Ebben szerinte semmi újdonság nincs, máshol már létezett, de nem volt általános az eljárás. Kérdés, hogy ezentúl mennyire lesz az.

Polónyi szerint az korántsem magyar sajátosság, hanem nemzetközi vita van róla, hogy az egyetemi autonómiát és a teljesítményértékelést össze kell-e egyeztetni. Szerinte önmagában az autonómia ugyanis nem biztosítéka a teljesítménynek, csak akkor, ha van mellette értékelés. A magyar felsőoktatási rendszerben például a teljesítményértékelés viszonylag ritka volt, ugyanakkor az egyetemi oktatók nagy autonómiát élveztek. Az, hogy a felsőoktatást ki kell sajátítania egy politikai rendszernek ahhoz, hogy teljesítményértékelést csinálhassanak, ez hazugság, ez állami intézményeknél is megvalósítható lett volna – hangsúlyozta.

Polónyi szerint "ez a fajta alapítványosdi nagyon sokszínű egyetemi világot teremt". Lesznek például olyan egyetemek, ahol a kuratórium nagyon beleszól, máshol meg alig szól bele a dolgokba. A Közgázon szerinte például nagyon keményen beleszól a kuratórium, "eliminálja a szenátus és egyetemi autonómiát biztosító rendszerek működését. 20 egyetemnél annyi lesz, ahány fajta".

A teljes beszélgetést a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg!

Reggeligyors/Interjú Polónyi Istvánnal
2022. január 19., szerda 08.10
riporter: Para-Kovács Imre