Stumpf a modellváltásról: Nyilvánvalóan nem ellenzékieket fog kinevezni a kormány

Megkérdezték Stumpf Istvántól, hogy miért névre szólóan nevezték ki a kuratóriumi tagokat. Azt válaszolta, olyan embereket választott ezekre a pozíciókra a kormány, akik személyes felelősséget is vállalnak az egyetem és a kuratórium működéséért, és „van erős kötődésük az adott régióhoz, az adott egyetemhez”.

Mikor a HVG újságírója hozzátette, hogy a kormányhoz is erős kötődésük van az érintetteknek, a kormánybiztos azt válaszolta: „nyilvánvalóan nem az ellenzékből fog kinevezni a kormány embereket, hiszen ők eleve támadják a modellváltást. Olyan embereket kellett találni, akik hisznek ebben (...)” – fogalmazott.

A modellváltás nem erőszak?

Stumpf szerint azok a kritikák, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, nem igazak. Mielőtt elfogadta volna a kinevezését, határozottan kérte a miniszterelnöktől és Palkovics László minisztertől is, hogy legyen világos, az egyetemek saját belső fórumainak döntése kell hogy legyen a modellváltás.

Azzal kapcsolatban, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetemen ez nem így volt, úgy fogalmazott: az SZFE körüli vita által kreált légkör és, ahogy nevezte, az „ellenzéki félelemgerjesztés” – hogy ez privatizáció, fideszes lenyúlás, az autonómia elvesztése, hogy az állam csak ígérget és úgysem fog adni semmit – nem tett jót a nyugodt tárgyalásoknak. Azt tapasztalta az utóbbi időben, hogy mára lehullott ez a negatív konnotáció a modellváltásról. „Sehol sem merül már fel az autonómiasérelem, meg hogy nincs szó az egyetemek jövőjéről. Minden egyetem elégedett” – jelentette ki a kormánybiztos.

Stumpf István szerint „kijelenthető, hogy a magyar kormány a felsőoktatásra eddig soha nem látott összegű támogatást fordít”. A kormánybiztos szerint összesen 1700 milliárd forintról van szó, amiben még nincs benne az 50 milliárdos PPP-kiváltás. Stumpf szerint a modellváltással az egyetemek rákényszerülnek arra, hogy saját stratégiát kialakítva szorosabb kapcsolatot építsenek az üzleti szférával. Elmondta azt is, hogy a következő években 11 science park épül az egyetemek körül és zöldmezős beruházásként megalakult a Tokaj-Hegyalja Egyetem is.

Egymilliót keressen egy professzor

„A közalkalmazotti bértáblában olyan korlátok vannak, amiket nem lehet átlépni. Nem lehetett jól megfizetni azokat, akik minőségi munkát végeznek” – mondta a modellváltásért felelős kormánybiztos. 

„Mi azt akarjuk elérni, hogy az egyetemi tanársegéd legalább 500 ezer bruttót keressen, a professzor meg legalább egymilliót. Ha nincs meg egy PhD-s hallgatónál az egyetemi életpálya ígérete, hogy érdemes odamenni, és egy munkahelyen jelentős fizetést kapni, akkor nem fogjuk tudni megteremteni a tudományos utánpótlást. És ezek még csak a bürokratikus kötöttségek. De olyan megalvadt struktúra alakult ki a magyar felsőoktatásban, amit nem lehetett feltörni. Az erős status quo érdekek megették a reformokat, amelyek versenyképesebbé tehették volna a felsőoktatást” – ezzel magyarázta Stumpf István az egyetemi modellváltást.