Korrupció és politikai fordulat vitte padlóra a magyar projektet Ázsiában

Súlyos kudarccal végződhet a "keleti nyitás" politikájának egyik kiemelt informatikai és infrastrukturális projektje Indonéziában. Bár a magyar fél a technológiai háttér jelentős részét elkészítette, a kivitelezés már a kezdeti szakaszban komoly akadályokba ütközött, amelyek végül ellehetetlenítették az érdemi előrehaladást.

A projekt egyik alapvető hibája az volt, hogy a magyar döntéshozók nem mérték fel megfelelően az indonéziai működési környezetet. Az autópályák üzemeltetését helyi koncessziós társaságok végzik, amelyek jelentős mozgástérrel rendelkeznek az útdíjbevételek kezelésében. Ezek a szereplők nem voltak érdekeltek egy átláthatóbb, központosított rendszer bevezetésében, amely veszélyeztette volna bevételeiket. Ennek megfelelően több esetben akadályozták a projekt előrehaladását: engedélyeket tartottak vissza, vagy éppen a már kihelyezett eszközökben tettek kárt.

A kivitelezést a politikai környezet változása is nehezítette. Az indonéz elnökváltás után a korábbi megállapodások támogatottsága megingott, az új vezetéssel pedig nem sikerült gyorsan új alapokra helyezni az együttműködést. Eközben a korrupció és a gyenge intézményi kontroll tovább rontotta az esélyeket. A biztonsági rendszerek fenntartása önmagában is problémássá vált: a helyi őrök megvesztegethetősége miatt többlépcsős ellenőrzési rendszert kellett volna kiépíteni, amely azonban szintén sebezhetőnek bizonyult.

A projekt során legyártott eszközök – acélszerkezetek és kamerarendszerek – jelenleg kihasználatlanul állnak, miközben értékük folyamatosan csökken. A szoftveres háttér is gyorsan elavul, így a beruházás gazdasági alapjai mára lényegében megszűntek. A közös vállalat működése gyakorlatilag ellehetetlenült, mivel a bevételek a rendszer tényleges üzemeltetésétől függtek volna.

A magyar kormány előtt jelenleg három kedvezőtlen lehetőség áll. Az egyik, hogy hivatalosan is lezárja a projektet, és elkönyveli a jelentős veszteséget. A másik opció a jogi út: nemzetközi választottbírósági eljárás kezdeményezése Szingapúrban az indonéz fél ellen, amelynek eredményessége azonban erősen kérdéses. A harmadik lehetőség a beruházás értékesítése egy helyi, politikailag beágyazott üzleti szereplőnek, várhatóan a tényleges értéke alatt.

Bármelyik forgatókönyv valósul meg, az biztosnak látszik, hogy a magyar közpénzből finanszírozott beruházás nem hozza a várt eredményeket. A hangsúly így már nem a megtérülésen, hanem a veszteségek mérséklésén van – olvasható a telex elemző irásában.