Már nem köztársaság, még nem királyság – Dési János jegyzete

A minap a Fidesz-közeli legfőbb ügyész, Polt Péter és a szintén Fidesz-közelinek mondható Handó Tünde egykori főbíró után a bírók szervezetének két képviselője is találkozott az éppen aktuális amerikai nagykövettel. Lett erre nagy haddelhadd a függetlenségre oly kényes Fidesz-közeli körökben! Nevezetesen arról van szó, hogy a bíróságok még nincsnek teljes egészében legyakva, megerőszakolva és lábhoz szoktatva, mert akadnak még bírók, akik komolyan veszik a hivatásukat. Nyilvánvalóan őket ki kell utálni a rendszerből, a többieket pedig megfélemlíteni, hogy rend legyen és az ítéletekkel se legyen semmi probléma. A magyar nemtudommiben minden hatalom Orbáné. És kész. Az összes többi gránitba vésett passzus csak írott malaszt ehhez képest.

Különösen jellemző, hogy a kúriai elnök, egy régi bevált Fidesz-közeli is nekimegy bíró társainak. Tudják, ő az, akinek a felesége magas bírósági vezetői állást csípett meg úgy, hogy kollégái egy bizalmi szavazáson ellene voksoltak. De semmi aggodalom, az állás ettől még az övé lett természetesen, és ez itt teljesen jogszerű, törvényes, az erkölcsösség pedig nem politikai kategória. A szegény férj nem is tehet róla.

A Polt-féle ügyészségről az Alkotmánybíróságra kerülő Fidesz-közeli Varga Zs. András jogász a TASZ értékelése szerint 82 olyan alkotmánybírósági határozat meghozatalában vett részt előadó bíróként, ami érdemi határozathozatallal végződött. És láss csodát, minden esetben oda jutott ki, hogy az Orbán-rendszernek van igaza. Ez időnként kicsit nehézkes volt, mert nagyon nem, de ilyenkor simán lehetett valamire hivatkozni, ami ugyan nincs, de most már van.

Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon bizonyított tízpontos gyakorlatával, innen került a Kúria élére. Kicsit módosítani kellett ehhez a jogszabályokat, de egy megbízható és kipróbált Fidesz-közeli káderért mindent, főleg, ha szakmája elárulására is hajlandó az illető. És benne nem lehet csalódni.

Ő az, aki a választási kampányban élesen elítélte az ellenzék alkotmányozási terveit. Mi ez, ha nem politizálás!

A Magyar Helsinki Bizottság szerint törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót. Köztük például az igazságügyi tárca korábbi államtitkárát, Hajas Barnabást, akinek még ítélkezési gyakorlata sem volt, és az Országos Bírói Tanács (OBT) előzőleg csak a harmadik helyre rangsorolta a jelöltek között. Hajas olyan politikailag érzékeny területeken ítélkezhet a Kúrián, mint a választási, a népszavazási vagy a gyülekezési joggal kapcsolatos ügyek. A 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte a Kúria elnöke a Helsinki Bizottság szerint. Egy pályázat esetében például a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.

Az ügyek elosztásával, a vezetői, a tanácselnöki kinevezésekkel az elnök olyan – részben informális – hatalmat birtokol, amivel kevesen mernek szembe szállni a bíróságokon, ha mégis, akkor lesz nemulass!

De előhozhatjuk azt is, hogy a kétbites fideszes propagandához nélkülözhetetlen népszavazási kérdést a Varga Zs. András Kúria-elnök által vezetett háromtagú tanács hagyta jóvá: „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?” Ha nem lenne olyan szomorú, akkor hülyeség a köbön.

Egyébként a kedvencem az, hogy korábban többször szóba hozta, bonyolultnak nem mondható jogi fejtegetések során, hogy esetleg Magyarországon vissza kellene állítani az „apostoli királyságot” a „szabad királyválasztással” egyetemben. És ezért javasolta, hogy a Magyar Köztársaság névből vegyék ki a „köztársaságot”, hogy könnyebb legyen az átállás.

Név akkor nem hangzott el, hogy ki legyen a király. Úgyhogy most itt állunk a legnagyobb bizonytalanságban.

Dési János jegyzete a 2022. november 7-i Esti gyorsban hangzott el.