„Köszönjük,
Publicisztika
Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete
Publicisztika

Kedvenc szakpolitikusod – Selmeci János jegyzete

Szóval a Tisza Párt most kap tőlem egy pontot az orvosáért, és a kitűnően felismert lehetőségért, és annak különösen drukkolok, hogy ők megmutassák magukat, végül is nem ártana megtudnunk, hogy végül is kikre szavazott a választók harminc százaléka.

Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Bohócok Posványoson – Hardy Mihály jegyzete

Talán a hely szelleme, Bálványos okozza Németh Zsolt fejében ezt a nagy Trump-bálványozást. Még szerencse, hogy pár órával korábban ugyancsak ő, ünnepélyesen átadott egy szippantós kocsit is Posványoson. Úgy látom, szükség lesz rá…

Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

Jönnek a hírek! – Szénási Sándor jegyzete

Mármost a nemtürk, nemorosz, és egyéb, ezektől elhatárolódó média felhívja arra a figyelmet, hogy Azerbajdzsánban a kormánykritikus aktivistákat 1. börtönben tartják, 2. meg is kínozzák őket, arról meg szó sem lehet, hogy az azeri nyilvánoságban bárki összevissza fecsegjen, ha mégis megteszi, lásd az első, és a második pontot.

1500 milliárd már a zsebben – Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

1500 milliárd már a zsebben

Ez abból jött össze, hogy kurva vastagon fog a ceruza, amikor öntik a tengernyi betont, vagy éppen drágán adnak szolgáltatásokat olyan cégeken keresztül, amiket még állami megrendelésekkel is megtámogatnak. Nem akarok senkit elkeseríteni, de a helyzet az, hogy történjen bármi is, ezt a vagyont jogállami kereteket között már soha nem tudjuk visszaszerezni.

Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete
Publicisztika

Nemzeti Múzeum 2222 – Dési János jegyzete

Demeter Szilárd azon aggódik, hogy lesz-e 2222-ben (miért pont akkor?) még magyar kultúra. Ezt kell megvédeni a libsibolsi brüsszelista, migráns csürhétől vagy mi. Fogalmam sincs, mi lesz 2222-ben, és csak remélni tudom, ha lesz magyar nyelv és kultúra, amely talán olyan erős, hogy még D. Sz-t is túlélheti, akkor elhelyezik ezt a kiperelt pályázatot egy múzeumban, ahol bemutatják az orbáni rendszerben tenyésző szolgalelkűséget, pitiánerséget, politizáló nagyképűséget, a mindent a politikai haszonszerzés szolgálatába állító világot.

A rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet – Dési János jegyzete
Publicisztika

Az erősebb felrúgja a gyengébbet

Nem mondom, hogy azért rúgja fel egy karateedző a rábízott gyermeket, mert a belügyminiszter vezeti az oktatás ügyét – de valamiféle összefüggés – metaforikus változat – mégiscsak felsejlik. Hiszen a rendszer arra épül, hogy az erősebb felrúgja a gyengébbet, szakszerűen, kíméletlenül.

Klímamisszió – Selmeci János jegyzete
Esti gyors

Klímamisszió – Selmeci János jegyzete

Néhány hét múlva azonban eltűntek a címlapokról az elromlott klímákról szóló hírek. Az utasok újra használni tudták a vasutat, és el sem párolognak közben, a kórházakban újra műtöttek, és a meleg miatti halálozások száma is csökkent. A gazdasági minisztériumban egy lakossági klíma pályázaton dolgoztak, ügyelve arra, hogy a legszegényebbeket kizárják belőle, klímát pedig csak bizonyos cégektől vásárolhassanak a családok.

Odakint most történt valami komoly – Dési János jegyzete

19/02/2024 18:03

| Szerző: Dési János

Kiderült, amit régóta sejtettünk, hogy csak korlátozottan igaz az, hogy miután az állami propaganda elzárja az emberekhez való elérés útjait, nem nagyon lehet semmit sem csinálni. Dehogynem. Tessék csak! Igenis lehet, csak a módján kell kicsit gondolkodni.

2024. február 19. Esti gyors-részlet (2024.02.19. Dési János jegyzete)
04:52
00:00

Egy újabb fontos dátumot érdemes megjegyeznünk. 2024. február 16. – a Hősök terei nagy, nagyon nagy tüntetés napjáét. Ott a helye 1988. június 27. (az első, jelentős tömegeket mozgató ellenzék szervezte megmozdulás az erdélyi falurombolás ellen) és 1989. június 16. – a rendszerváltás szimbolikus pillanata –, a Nagy Imréék újratemetése mellett. És ha valaki nagyon akarja, akkor 1957. május elsejét is ide veheti, amikor szintén százezres tömeg állt ki a forradalmat leverő, vérbe fojtó Kádár János mellett.

Hősök tere, az 1957. május 1-i nagygyűlés közvetítése. Hivatalosan ekkor indult a Magyar Televízió nyilvános adása.
 
Hősök tere, az 1957. május 1-i nagygyűlés közvetítése. Hivatalosan ekkor indult a Magyar Televízió nyilvános adása.
Fortepan / Rádió és Televízió Újság
 

2024. február 16-án az a furcsa dolog esett meg, hogy a szervezők eleinte jelentősen alábecsülték a résztvevők számát, amikor 50 ezer emberről beszéltek. Az Erdély-tüntetés létszámát a korabeli sajtó "százezres"-ben adta meg, ahogy 1989. június 16 is a "többszázezeres" jelzőt kapta; egyes helyeken az szerepelt, hogy 250 ezren rótták le a kegyeletüket, de talán nem egyszerre és egy helyen. És az ’57-es becslések is erős százezrekről szólnak. Összehasonlítva azokkal a képekkel, 2024. február 16-án tehát százezres, akár 200 ezres vagy tömeg gyűlt össze a Hősök terén. Köztük rengeteg fiatal, kisgyerekes, olyan ember, akit kivontatni sem lehetett eddig a különféle pártok, szervezetek, amúgy szintén tiszteletreméltó gyűléseire.

Hősök tere 1989. június 16-án, az 56-os hősök újratemetésekor.
 
Hősök tere 1989. június 16-án, az 56-os hősök újratemetésekor.
Fortepan / tm
 

Hatalmas tömeg, és nem a buszoztatott, lefizetett, hatalomhoz dörgölőző fajtából.

Ahogy az persze lenni szokott, rögtön előkerültek a fanyalgók. és most nem a kormányzati fizetett hazugsággyárosokra gondolok. (1988 júniusában az akkor még magát erősnek és legyőzhetetlennek gondoló akkori állampárt azt részben meg tudta akadályozni, hogy a másnapi sajtó részletesebben beszámoljon az egész Budapesten áthullámzó eseményről. De arra azért már nem vetemedett, hogy vaskos hazugságokat terjesszen róla.)

Hanem azokra a jó barátainkra, akik mindig, mindenen tudnak fanyalogni. Ők bizonyára építő kritikának nevezik azt, hogy bárki bármit tesz, arról azonnal el tudják mondani, mi a baj vele, és miért nem kellett volna. Hogy ezzel semmi nem változik; hogy nem lehet a gyerekvédelmet kiszakítani a rendszerből; hogy miért nem tüzelték a megjelent embereket; mi az hogy csak úgy hazasétáltunk és miért nem döntötte meg a tüntetés és szervezői fél nyolcra az Orbán-rendszert, és a többi. És még ha ezekben akad jogos felvetés is, azért pár dolgot jegyezzünk fel.

Hősök tere, az erdélyi falurombolás elleni tüntetés 1988. június 27-én.
 
Hősök tere, az erdélyi falurombolás elleni tüntetés 1988. június 27-én.
Fortepan / Várhelyi Iván
 

Utcai megmozdulásokkal elég nehéz megdönteni egy kormányt, lásd a 2006-os események, ahol egy erős, magabiztos ellenzék támadt rá egy védekező, kapkodó, bajt gondra halmozó hatalom ellen. Hiába buzdítottak utcai felkelésre, rombolásra, gyújtogatásra, ez csak annyira volt elég, hogy áldozatokat csináltak a résztvevők egy részéből (nevezhetjük őket balekoknak is, már akik nem a szándékos és tudatos bajkeverőkhöz tartoztak). Ezzel lehetett hangulatot kelteni, de az akkori hatalom sem dőlt össze. Bár kétségtelen, hogy a történtek kellettek a 2010-es választási eredményhez.

Most február 16-án, sok-sok tízezer ember vonult az utcára, ami azt mutatja, hogy rengetegen élnek köztünk, akiknek igenis fontosak a közéleti, társadalmi dolgok, akik elégedetlenek azzal, ami történt. Megtapasztalhatták, mennyire felemelő látni, érezni, hogy milyen sokan gondolkodnak hozzájuk hasonlóan.

Kiderült, amit régóta sejtettünk, hogy csak korlátozottan igaz az, hogy miután az állami propaganda elzárja az emberekhez való elérés útjait, nem nagyon lehet semmit sem csinálni. Dehogynem. Tessék csak! Igenis lehet, csak a módján kell kicsit gondolkodni.

Úgyhogy köszönet a szervezőknek, a résztvevőknek, azoknak, aki pénzzel is támogatták hajléktalan fiatalok fedélhez jutását. És nem elkeseredni azokon, akik olyan képet vágnak, mint akik vadalmába haraptak, amikor a sikerről beszélünk.

Jó lesz ez. Érdemes megjegyezni: 2024. február 16.

Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. február 19-i adásában hangzott el.