Kardos András: Kiszera méra bávatag

Sokáig azt képzeltem, hogy a Fidesz orwelli nyelvpopulizmusa ugyanazt a dinamikát követi, ahogyan az Orwellnél megjelent. Magyarán: elkezdik használni a szavakat valós jelentésükkel teljesen ellentétes jelentéstartalommal, ez aztán a propaganda révén beeszi magát a hívek fülébe-lelkébe, oszt jónapot. Persze, a propaganda ezen típusa valóban a kiindulópontja minden, a valóságot átírni akaró diktatúra "nyelvfilozófiájának". De önmagunkat csapjuk be, ha ezzel a statikus értelmezéssel beérjük.

Ugyanis valójában itt egy folyamatról van szó. Az agymosás pedig úgy működik, hogy a valóságot leuraló újbeszél nem egyszerűen másként használja a szavakat, hanem ez a nyelvhasználat olyan, mint a rák, pontosabban a rosszindulatú daganat. Terjed, egyre terjed, testben és lélekben, agyban és a szívben. A populista nyelvzuhatag lényege nem pusztán a szavak jelentésének átírása-kihasználása, hanem a nyelven keresztül a lélek megszállása. Ez csakis egy folyamat lehet, ahol az újnyelvileg lerohant rajongók lelkében egymásra épülnek az újnyelvi jelentések, és ennek a folyamatnak a révén egy agyat-szívet fogva tartó, valóságot megszüntető újnyelvi hálózat jön létre, amely a kellő számú hívek megléte esetén sem kezd el stagnálni, ahogyan a rák sem: terjed, terjed tova.

Gondoljunk csak arra, mekkora "utat tett meg" a Fidesz orwelli nyelvzuhataga az "egész pályás letámadástól" a "NER"-en keresztül, a "Nemzeti Trafikon" át a "migránsokig", "Sorosig", egészen a "háborúpárti baloldal", a "dollárbaloldal" szövegén át a "szankció okozta inflációig". Természetesen, elvileg, mindenki hívő és nem hívő, pontosan tudja, hogy ezeknek a szavaknak semmi értelme sincsen, ha a valóság felől, az élet felől néznők. Csakhogy: ez a nyelv felfüggeszti a valóságot és egy dinamikusan mozgó nyelvi univerzumot hoz létre, amelyet a hívők és a rajongók "nyelvlelkükben" könnyedén befogadnak a valóság helyébe, a kívülállók meg tehetetlenül vergődnek a populista orwellizmus által felállított csapdában: nekik nincs újnyelvük, a hagyományos nyelvet pedig éppen a statikussága és megszokottsága alkalmatlanná teszi arra, hogy valóságos ellenfelei legyenek az újnyelvnek. A diktatúra fosztóképzős nyelvi hálója dinamikus nyelvhasználatot követel meg, egy "permanens nyelvi forradalom" keretében szövi a hálóját, a belül lévők boldogan "békemenetelnek", a kívül lévők pedig "szakpolitikai" ötletekkel altatják, sőt: áltatják önmagukat és híveiket. És újnyelvék manipulatív dinamizmusával, valóságnyelvék "konzervatív" statikussága áll szemben.

Ez a nyelvi hókuszpókusz minden diktatúrában hozzá van rendelve egyetlen személy, a diktátor vagy autokrata személyéhez, aki a hívek számára a hitelesség pecsétjét, az "ellenség" számára pedig a félelem szinonimáját jelenti. Ez a kettő együtt a populista népnyelv és a "karizmatikusnak" kikiáltott diktátor személye együttesen megképeznek egy alternatív valóságot, amelyben a hívek kényelmesen berendezkednek, a maffiaállamban a klientúra degeszre tömi a zsebeit, és e két tényező már elég ahhoz, hogy a "parlamenti" többséggel mindent törvényt, ami őket szolgálja, meghozzanak, ezzel manipulálják a (látszat)választásokat  és fenntartják a demokratikus tartalmuktól megfosztott látszatintézményeket.

Mindehhez az (is) kell, hogy legyen egy közvetítő értelmiség, amelyik ugyan nem híve a rendszernek feltétlenül, de ájultan nézi a Vezér zsenialitását, és akkor innen már csak egy lépés, hogy legalábbis nem leplezi le a hatalom nyelvteremtő, valójában valóságfosztó újbeszél nyelvezetét. Lássunk erre két példát. "Tölgyessy Péter, aki 1998 és 2006 között a Fidesz-frakció tagja volt, a következőt mondta a magyar kormányfőről: 'Akár tetszik a magyar baloldalnak, akár nem, Orbán elkezdett szerepet játszani a világpolitikában. Tetszik vagy sem, Orbán világszínvonalú politikus' – idézte az orosz nyelvű írás a volt SZDSZ-es és fideszes országgyűlési képviselőt." (Index) Talán magyarázat sem kell ehhez. Ha a valaha liberális Tölgyessy, akinek nyilván van neve és némi súlya is a nyilvánosságban, ilyen hangon beszél Orbánról, akkor ezzel nagy legitimációs potenciált ad a diktatúra világának, hiszen az autokrata maga, aki mindenek ura, és dönt nyelvről, törvényről, tulajdonról, intézmények és emberek sorsáról, egyszóval, ha az egyszemélyes rendszer maga "világszínvonalú", akkor ez a tohuvabohu nyelv sem lehet zagyvaság, hiszen aki az igét a száján kiejti a "világszínvonalon" politizál.

A másik példa. Stefano Bottoni történész írt egy könyvet Orbánról, amit ugyan még nem olvastam, de egy nap alatt két podcastban is láttam és hallottam őt, amint a könyvről, pontosabban Orbánról beszél. Mind a két esetben Bottoni a következő meghatározást használta Orbánra: varázsló. Innentől kezdve voltaképpen érdektelenné vált, hogy magát a rendszert hogyan bírálta a történész, de azért egy részlet nagyon is idevág. Arra kérdésre, hogy miként nevezné ezt a rendszert Bottoni első mondata az volt, hogy ha a rendszer magát NER-nek nevezi, tehát "nemzeti együttműködésnek", akkor mi is nevezhetnénk ennek. Majd persze még három négy elnevezést is jóváhagyott, amivel teljes zűrzavart keltett, de ez is mindegy: ugyanis ha valaki elfogadja, sőt, hirdeti azt, hogy Orbán Viktor varázsló, tehát mágus, tehát felette áll a normál embereknek és politikusoknak, azaz voltaképpen zseni, akkor itt minden kritika csak szájtépés: az az alternatív valóság amelyet Orbán meghirdetett orwelli nyelvén sok sok éve, az teljességgel legitim, hiszen egy varázsló, egy nem földi léptékű korszakos zseni használja e nyelvet és hirdeti az igét.

Mindezt azért mondtam el, mert az a politikai bódulat, amelyet Orbán gátlásnélküli hatalomvágytól, vagyongyarapodástól, az ellenzék, a "progresszívok" elleni gyűlölettől vezetve, immár több mint egy évtizede gyakorol, úgy nyerhette el hitelét hárommillió embernél, hogy még a vele nem egyetértő értelmiség számára is – mint most láttuk – eladta önmagát és ezt a kiszera méra bávatag nyelvet egy új világ teremtő varázslójaként.

Hát nem: se varázsló, se nagy tehetség, se másik világ. Ezek a ködképek, ha egyszer végre nem "ellenzéke" lesz a diktatúrának, hanem létrejön a NEM, a nemzeti ellenállási mozgalom, akkor szét fognak foszlani, lehull a lepel erről a "alternatív álvalóságról".

De csak akkor.