Agárdi Péter művelődéstörténésszel beszélgettünk a modern baloldaliságról. A tavaly nyári beszélgetést a Tűréshatár legutóbbi, ismétlőadásában hallhatták.

Különleges műsor, lélektől lélekig ér, sokan szerették, vezető színészekkel készült, mégis kikopott a magyar rádiózásból. A hangjátékokról beszélgettünk, vendégünk a műfaj egyik kiemelkedő alakja, Kőváry Katalin rendező volt. Hogy miért tűnt el a rádiójáték, ezt pontosan ma sem tudni, de most úgy tűnik, visszatér.

Ilyenkor az ünnepek táján érdemes nemcsak embertársainra gondolni, de az állatokra is. A Tűréshatárban az ember-állat kapcsolatot jártuk körül vendégeinkkel.

Nagyon sokan érzékelték a problémákat már a 80-as években, de ezek átmenetinek tűnhettek. Aztán elindult egy olyan folyamat, amely mindent lepusztít maga körül.  

Fél évszázaddal lemaradt a hazai oktatáspolitika a világ mögött. Mondhatni, igazi unikum, ahogy a magyar kormányzat megpróbálja felkészíteni a gyerekeket az életre és a további ismeretszerzésre – erről is beszélt Radó Péter oktatáskutató.

Hogyan konstruálják a történelmi filmek a történelmi tudatunkat? Miért használnak bizonyos rendezők tudatosan anakronisztikus elemeket a filmekben?

Meghatározta az Erzsébet-hídtól délre a Duna-part képét az egykori Osztálysorsjáték Palota, amelyet a magyaros szecessziós egyik legfontosabb, manapság mégis ritkán emlegetett építésze tervezett.

Több mint 60 országból menekültek Sanghajba, a történelem folyamán több hullámban. Ellátásukban magyarok is segítettek.