Fél évszázaddal lemaradt a hazai oktatáspolitika a világ mögött. Mondhatni, igazi unikum, ahogy a magyar kormányzat megpróbálja felkészíteni a gyerekeket az életre és a további ismeretszerzésre – erről is beszélt Radó Péter oktatáskutató.

Hogyan konstruálják a történelmi filmek a történelmi tudatunkat? Miért használnak bizonyos rendezők tudatosan anakronisztikus elemeket a filmekben?

Meghatározta az Erzsébet-hídtól délre a Duna-part képét az egykori Osztálysorsjáték Palota, amelyet a magyaros szecessziós egyik legfontosabb, manapság mégis ritkán emlegetett építésze tervezett.

Több mint 60 országból menekültek Sanghajba, a történelem folyamán több hullámban. Ellátásukban magyarok is segítettek.

Egy német evangélikus szervezet tagjai ráadásul Magyarországra jönnek ezért, így értelmezik vallásuk üzenetét. A Tűréshatár vendége lesz a csoport berlini vezetője, és a meghívó, a Mazsike elnöke is.

Bár Iránról egészen más kép alakulhatott ki a nyugati közönségben, a szigorú, a nők jogait korlátozó iszlám köztársaságban a társadalom nagyon jól fogadja a női alkotókat, nagyon sok a tehetséges elismert női képzőművész – többek közt erről beszélt Varga Sinai Gizella Iránban élő festő. Az évtizedekkel ezelőtt a perzsa kultúra vonzásába került művész össze tudja hozni Omar Hajjámot és Ady Endrét, Ernst Fuchsot és a perzsa mítoszok világát.

Milyen emberi tulajdonságokra van szüksége annak, aki közéleti pályára kíván lépni? – tette fel a kérdést a Tűréshatár. A vendég Magyar György volt, aki maga is kipróbálta a politikát.

Volt egy utolsó pillanat, amikor még talán akadályozni lehetett volna a magyar zsidók elhurcolását. A hazai hatóságok azonban úgy gondolták, a feladvány egyáltalán nem ez.