Archívum

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Kéri László politológus, szociológus, tanár volt az adás vendége.

Téma: Hazabeszélünk

Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész volt az adás vendége.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Bácskai Júlia pszichológus azt írja önmagáról, ő szabadszóműves. "Beszélgetek, és ettől jobban lesz, aki figyel rám. Figyelek én is, szemlélődöm, tanulok. A párterápiában 'magyar-magyar tolmács' vagyok: ők nem értik egymást, én mindkettőjüket értem." Kezdésnek arról kérdeztük, őszinték vagyunk-e a szerelemben? Aztán azzal folytattuk, hogy miért nem.

A 2022. január 03- adás ismétlése.

Vendégünk Erdős Eszter református lelkész volt, aki drogos fiatalokkal foglalkozik, a „Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió” drogterápiás otthon vezetője. Ő maga is kallódó fiatal volt, most már évtizedek óta a "fronton" dolgozik. Mit csinálnak? Hogyan? Milyen eredménnyel? És milyennek látszik „belülről” a tinédzserek alkoholizmussal és droggal kapcsolatos helyzete? 

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

A gyerek szerepe az oktatásban alapvetően megváltozott, miközben maga az oktatási rendszer gyakorlatilag nem változott. A különbség feszültséget okoz, és a tanárok nem tudják kezelni ezt a feszültséget. Mi a helyzet, mi a probléma, mi a teendő? Vendég Federmayer Katalin, a Madách Gimnázium pedagógusa.

Az egyik legismertebb, szinte emblematikusnak számító pedagógus a „Zöld béka tanár úr”, Leiner Károly. Nemrég egy elkeseredett posztot tett közzé a Facebookon, arról, hogy elhagyja a pályát és talán az országot is. Miért? Vendégünk Leiner Károly volt.

Európa véres kelet-európai övezetének múltjáról beszélgettünk. A történet talán azzal kezdődött, hogy a sztálini kolhozosítás jegyében sikerült egy mesterséges éhínséget generálni többek közt a kontinens legjobb termőföldjén, az ún. zsernozjomon is, tehát Ukrajnában. Aztán folytatódott a kulákok elvitelével a gulágra, ahol a többségük elpusztult, majd megérkeztek a németek, akik a zsidókat gyilkolták, majd jöttek a magyar megszálló csapatok, amelyek élelmezését a helyi lakosság sarcolásával képzelte el a magyar hadvezetés, aztán visszatértek a felszabadító szovjet csapatok, akik megbüntették a kollaboránsokat. Tekintettel arra, hogy az ukránok tömegesen kollaboráltak, ez is rengeteg embert érintett. És a végén némi lakosságcserét is végrehajtottak, nemcsak a lengyeleket telepítették ki, hanem az észtek egy részét is, illetve mindenkit, akiben nem bíztak. A záróakkord a csecsen-ingus nép, itt 4 millió embert vitetett el hazájából Sztálin. (Bár ők nem tartoznak ehhez a kelet-európai földrajzi övezethez.) A különböző akciók közül kiemelkedik a náci Németországé, mert a többi intézkedés csak mellékesen, következményében okozott genocídiumiot, de a németek célzottan pont erre törekedtek.

Mi történt pontosan, és mindez mennyire terheli meg a régió népeinek tudatát? Hogyan lehet orvosolni? A különböző jogcímeken végrehajtott terület ide-oda csatolgatások hoztak-e, hozhatnak-e megoldást? Vendég Karsai László professzor.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Február 14-e mint Valentin (Bálint)-nap kezdi magát össznépi ünneppé kinőni, a műsorvezet. szerkesztő Szunyogh Szabolcs két szimpatikus Bálintot ismer közelebbről, az egyik az unokája, de ő még csak negyedikes, a másik Magyar Bálint, úgyhogy őt hívta meg. Semmi maffiaállam, Orbán Viktor miniszterelnök és más illetlenségek, hanem személyiségrajz: családtörténet, az Árpád-házi ős, Szemere de genere Huba, az Inyesmester nagybácsi, a Vígszínház, a gyerekkora falun, stb. Életpálya, miért lett politikus, miképp látja a világot? A téma tehát egy Bálint, aki azok közül való, akiknek majdnem sikerült rendberakni Magyarországot.

Nagyon sokat beszélünk arról, hogy milyen is volt a magyar vidéki zsidóság, a műsor vezetője, Szunyogh Szabolcs is írt a Magyar Menóra című könyvében hosszú fejezeteket erről, de hogy számszerűleg, pontosan mekkora és milyen szerkezetű volt, azt ma talán csak egyetlen személy tudja, Cseh Viktor, aki tíz évi munkával összeállított egy regisztert. Ebben a legkisebb falu is szerepel, ahol név és foglalkozás szerint, amennyire csak lehet mindenkit felsorol. Ez az adatbázis tudományosan felhasználható emlékőrzés. Vele beszélgettünk.

1945. január 27-én gyilkolták meg Balfon Szerb Antal  írót, irodalomtörténészt. Róla is beszélgettünk Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színésszel, színházigazgatóval, rendezővel.

579 év nem számít túl kerek évfordulónak, de hát pont ekkor, február 23-án született Mátyás király, akinek csontjaival olyan sokat foglalkozik Kásler miniszterünk. Valójában ki volt ő? Az utókor csinált belőle nagy uralkodót („nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára”)? Jól lerabolta az országot, ez volt az egyik oka annak, hogy csak úgy lenyelt bennünket a török birodalom? A köznép emelte trónra, aztán jól kiszúrt a köznéppel, igaz viszont, hogy új arisztokráciát alkotott, mai szóval oligarchákat, akik rendesen elárulták. És hogy halt meg: megölték? Kik? A sajátjai? Vagy Európa unta meg, hogy mindenbe bele akart okoskodni? Vendég Bárány Attila történész.

Beregszász lakosságának több mint 30 százaléka volt zsidó, a holokauszt során gyakorlatilag mindenkit megöltek, csak egy egészen kis létszámú csoport tért haza. Beregszász legnagyobb, legmagasabb épülete volt a zsinagóga, ma is ott áll (romosan, betonnal körülkerítve) a város közepén, a lakók azt se tudják, micsoda. Egy pesti orvos, aki Beregszászban nőtt fel, évtizedes munkával összegyűjtötte az emlékeket és kiadta „Egyszer volt beregszászi zsidó polgárok” címmel. Nehéz higgadtan végigolvasni. Vendégünk dr. Goldberger Tamás volt.

Bibó István nevéről az embernek általában két dolog jut az eszébe, az egyik a nevezetes tanulmánya az "A zsidókérdés Magyarországon 1944 után", a másik pedig, hogy 1956. november 4-én reggel, miközben a szovjet katonák ide-oda mászkálnak körülötte, ő a Nagy Imre kormány államminisztereként magányosan üldögél a Parlament épületében és kiáltványát gépeli arról, hogy a közüzemi dolgozók ne vegyenek részt az általános sztrájkban (amit viszont senki nem hirdetett meg és nem is lett). Bibó művei nagyon egyértelműen perelnek hazánk mai irányával, a totális állam felé való meneteléssel, mert ő a keresztény erőszakmentességtől eljutott a nyugati demokráciák igenléséig. Ez a reformátusok főideológusától, sőt Horthy papjának a vejétől (Ravasz László volt az apósa) jelentős teljesítmény, és talán aktuálisabb is (reméljük), mint az a másik két dolog, amiről közismert. Vendégünk Csepregi András evangélikus lelkész, teológus, Bibó-szakértő.

Vendégünk Erdős Eszter református lelkész volt, aki drogos fiatalokkal foglalkozik, a „Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió” drogterápiás otthon vezetője. Ő maga is kallódó fiatal volt, most már évtizedek óta a "fronton" dolgozik. Mit csinálnak? Hogyan? Milyen eredménnyel? És milyennek látszik „belülről” a tinédzserek alkoholizmussal és droggal kapcsolatos helyzete?