Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Mit olvasnak a gyerekek és mit kellene olvassanak? Van-e haszna a kötelező olvasmánynak és az olvasónapló-írásnak? Milyen a magyarirodalom ismertsége külföldön? Miért nem népszerű nálunk az e-book? Mit csinál egy irodalmi ügynök? Vendég Moldova Júlia, Moldova György lánya.
Néhány héttel ezelőtt Perintfalvi Rita katolikus teológusnővel beszélgetett Szunyogh Szabolcs műsorvezető arról, hogy a korszerűen értelmezett katolicizmusnak mi a problémája a magyar egyházzal. Most egy protestáns lelkészt kérdezett ugyanerről, Szűcs Balázst. Mi a véleménye arról, hogy korunk kérdéseire milyen választ ad a magyar reformátusság, és szerinte milyeneket kellene adnia? Van-e még érvényes üzenete a korunk problémáira Luther és Kálvin egyházának?
1944-ben az Antiqua Irodalmi és Nyomdai Rt. gyártotta le azokat a védleveleket, amelyeket a nagykövetségek hivatalosan, engedéllyel megrendeltek. Az igazgató, Wiesmeyer Emil éjszakánként, néhány beavatott munkatársával, a legnagyobb titokban, a dolgozók tudta nélkül, saját pénzén, eredeti klisével kinyomtatott még tizenötezer, az eredetivel mindenben azonos tulajdonságú védlevelet. Aztán az ötvenes években koholt vádakkal bebörtönözték. Vendégünk a fia, Wiesmayer Gábor.
Endrődy Orsolya az ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Intézetének oktatója. Gyermekkortörténet, kéttannyelvűség, multikulturális nevelés a témái. Foglalkozik a nők helyzetének változásával. Volt vendégtanár Thaiföldön, Vietnámban, Malajziában és Japánban. 5 évet élt Oszakában, és dolgozott nemzetközi óvodában. Én azt tanultam, hogy a reneszánsz óta a szépség mértéke a meztelen emberi test. Endrődy Orsolya írt egy tanulmányt arról, hogy a festmények alapján milyen volt a reneszánsz gyermekképe? Gyerekkép-ügyben is tanulhatunk a reneszánsztól? És mit?
Az iskola jövője – utópiák és disztópiák címmel konferenciát rendezett a Magyar Pedagógiai Társaság. Mi a disztópia? „A disztópia valamilyen, a jelenleginél rosszabb világ/társadalom víziója. A disztópikus társadalom számos művészi alkotásban megjelenik, ezek többsége a jövőben játszódik. Az ilyen társadalmakat általában elembertelenedés, atomháború, elnyomó, totalitárius rendszerek uralma, természeti vagy társadalmi katasztrófa jellemzi, amely a társadalom drámai hanyatlásához vezet. Gyakran ínség, szegénység, elnyomás, erőszak, járványok, szennyeződések lépnek fel. A disztópiát bemutató alkotások gyakran valós világproblémákra hívják fel a figyelmet, legyen az társadalmi, környezeti, politikai, gazdasági, vallási, pszichológiai, etikai, tudományos vagy technológiai jellegű. Néhány szerző a fogalmat olyan, a valóságban létező társadalmi formákra is alkalmazza, jellemzően totalitárius államokra, ahol úgy érzik, a társadalom szétesőben van és az összeomlás felé közeledik.”
Vendégünk Trencsényi László, az MPT elnöke.
Milyen a magyarországi szegénység mintázata? Milyen a gyerekkori és időskori szegénység mélysége? Hogyan változott a szegények helyzete a rendszerváltás óta? Mennyire képes kezelni a magyar állam ezeket a problémákat? A karitatív szervezetek munkássága mennyire eredményes? Milyen a helyzetünk nemzetközi összehasonlításban? Mi a perspektíva? Melyek volnának a legsürgősebb teendők és milyen változtatásokat kellene végrehajtani, hogy hosszútávon is javuljon a helyzet? Vendég Bass László szociológus.
Tiszavasváriban naponta hat kilométert kell gyalogolniuk a gyerekeknek, hogy eljussanak az iskolába. A roma gyerekeknek – mert az integráció jegyében megszüntették a telepi iskolájukat, viszont buszjáratról nem gondoskodtak. A jogvédők felháborodásának hatására a polgármester elhatározta, hogy megoldja a problémát. Nem, nem buszjáratot indít, hanem újra megnyittatja a lerobbant állapotban levő szegregált iskolát. Vendég Ónodi-Molnár Dóra.
Győri György nagyszerű pedagógiai szakíró volt. Annak idején somér volt, lőtt is egyet a pisztolyával (senkit nem talált el), aztán Auschwitz, Mathausen. Az ő világa olyan volt, amilyennek ő látta. Még Mathausenben is képes volt jó embert találni az őrök között. Négy remek fia született, valamennyien kiválóak a maguk szakmájában. Egyik unokája, Győri Márton festőművész, fantasztikusan szép foltképeket fest. Az ő fia tizenhét évesen már zeneszerző, albumot tett fel a Spotify-ra. Az adás vendégei Győri Marci és fia, Brumikó.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Dél-Afrika sokáig a faji megkülönböztetés jelképe volt, az apartheid-rezsimet távol is tartotta magától a civilizált világ. A helyzet megváltozott. Milyen most? Vendég egy olyan külpolitikai újságíró, aki talán mindannyiunk közül a legtöbb helyen járt a világban, Zentai Péter.
Kelet-Európában szinte minden határ rossz, ez történelmileg így alakult, abban reménykedünk, hogy az EU valamilyen megoldást kínál – de mi legyen azokkal az országokkal, amelyeknek még határuk sincs? Ilyen például Szilézia, Galícia, vagy Erdély. Sziléziáról a magyar közvélemény keveset tud, pedig Hunyadi Mátyástól II. Frigyes porosz királyig számos uralkodó vívott háborút érte, mert gazdag tartomány volt. Ma Lengyelország része, eredeti lakóit elűzték, de a sziléz öntudat ma is feszíti a lengyel társadalmat. Lengyelországra úgy tekintünk, mint aminek sikerült visszatérnie a demokrácia útjára, és ezért talán példát mutathat nekünk. Mennyire stabil ez a demokrácia? Milyen erők destabilizálják? Lehet-e a lengyel út járható a mi számunkra is, vagy náluk is visszarendeződés várható? Vendég Domány András
A nyugat-európai típusú katolicizmus hogyan ítéli meg a nők jogaival, a szabad szerelmi élettel, a homoszexualitással, a kisebbségek érdekeivel kapcsolatos kérdéseket, és miben különbözik ez a magyarországi egyházi megítéléstől? Vendég Perintfalvi Rita katolikus teológus, közgondolkodó.
Volt két nagyszerű prózaírónk a múlt században, akik a maguk korában szép sikereket arattak, mára azonban sokan elfelejtették őket: Bródy Sándor és Hunyady Sándor. Műveik és életútjuk is fontos. Vendég Lévai Katalin.
Mit jelent ma antifasisztának lenni? Mit jelent a nem politikai irányzatokhoz kötött humanizmus mindennapi gyakorlata? Milyen kihívásokkal, esetleg konfliktusokkal kell szembenézni ma annak, aki következetesen ezek szerint az elvek szerint akar élni? A MEASZ huszonöt éve Radnóti-díjjal értékeli azok tevékenységét, akiket a meggyilkolt nagy költőpolgári éthoszához méltónak talál. Mit jelent ez az éthosz napjainkban? Vendég Hofher József jezsuita szerzetes, aki romák között evangelizál (és szót emelt a Szabadság szoborra tervezett kereszt ellen), Himmler György párkányi tanár és Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke.
2023. október 7-ére emlékezve izraeli költők verseiből összeállítottak egy kötetet. A könyv megjelent ivritül és angolul, mostantól hozzáférhető magyarul is. Miképp lehet egy pogromról verset írni? Vendég Ráchel Korazim és Poitzer Maymon Krisztina.
Babits Antal vallásbölcselő, az OR-ZSE ny. tudományos munkatársa tiszteletére megjelentetett a Rabbiképző Károli - L’Harmattan kiadó egy ünnepi
„Elértem, hogy a magyar kormány engedélyezze 200 szefárd zsidó Spanyolország általi védelmét. [...] Ezt követően a munkám már viszonylag könnyű volt: a számomra engedélyezett 200 egyént 200 családra változtattam, és a 200 családot végtelen számúra többszöröztem; csupán arra kellett figyelni, ne állítsak ki olyan menlevelet vagy útlevelet a zsidók részére, amely 200-nál nagyobb számot visel.” Ezt az idezetet Angel Sanz-Briz „Spanyolország és a zsidók a második világháborúban” című könyvében olvashatjuk. Ki volt ez az ember, mit tett, miért tette? Vendég Dobos Erzsébet.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
„Drámát legjobban Shakespeare, poloskát Ditrichstein irt.” Ez talán a legjobb magyar reklámszöveg. De valóban Karinthytől származik? Van, aki azt állítja, Szép Ernő az eredeti szerző. És ki volt Ditrichstein úr? Mi lett vele? Közismert mondókáink történelmi titkokat őriznek. Vendég Zöldi László.
Az egyik legnagyobb polgári író, Márai Sándor 1948-ban elhagyta a Magyarországot. Felesége Márai Ilona, Lola ekkor kezdett bele naplófeljegyzéseibe, és az írást – kisebb-nagyobb kihagyásokkal 31 éven át szinte minden nap folytatta. Hegedűs D. Géza előadásában mintegy tíz év óta követheti nyomon a közönség az író reagálásait a világra, fájdalmát, küzdelmét, tragédiáját. Most arra vállalkoztak, hogy együtt mutassák meg a két történetet. Takáts Andrea egybeszőtte a férj és feleség naplóit. A Márai-házaspár emigrációjának 31 évét, az 1948 és 1979 közötti időszakot követik végig. Különleges, megrendítő szerelmi regény ez. Vendég Takáts Andrea és Hegedűs D. Géza.
Nemzetellenes-e a baloldali értelmiség? Vállalhatatlan kompromisszumokra kényszerítette-e a pártállam kulturális vezetése a nyolcvanas években az írókat? Egyáltalán, mi a fogalmi tartalmi ennek a kifejezésnek: baloldali irodalompolitika? Vendég Agárdi Péter.
Mennyit értek a menlevelek? Körülbelül mennyi lehetett belőlük? Mekkora részük volt eredeti, mekkora hamis? Melyik ország bocsátotta ki a legtöbbet, melyik a legkevesebbet? Meddig fogadták el azokat a nyilasok, mikor kezdték eltépni őket? Mi lett a kibocsátók sorsa? Vendégünk dr. Szita Szabolcs.
Radó Péter oktatáskutatóval vonjuk meg a múlt év pedagógiai mérlegét. Merre haladt a magyarországi iskolarendszer? Melyek a legnagyobb problémák? Mit tehet a szülő, a tanár? A pedagógiai rendszert tekintve milyen fenyegetésekkel kell az új évben szembenéznünk?
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Szinte napra 80 éve, 1944. december 24-án végezték ki Sopronkőhidán Bajcsy-Zsilinszky Endrét. Mit kezdjünk az emlékével? Pályáját gyilkossággal kezdte, elkattant antiszemitaként folytatta, aztán ő volt az, aki a legkeményebben fellépett az újvidéki vérengzés miatt, a Parlamentben követelte a bűnösök felelősségre vonását, megpróbálta megmenteni Radnótit és végül Malinovszkijhoz írt memorandumot, mint a kvázi magyar ellenkormány vezetője és megpróbált utat nyitni a Vörös Hadseregnek. Vendég Hanti Vilmos a MEASZ elnöke, Kunos Péter, a MAZSIHISZ alelnöke, telefonon bekapcsolódott még Tarpaközség polgármestere, Szécsi Szabolcs is.
„Aki fél, menjen cukrászkisasszonynak!” – mondta állítólag Kéthly Anna, amikor figyelmeztették, hogy politikai tevékenysége miatt a nácik ki is végezhetik.
A férfiak sem voltak biztonságban de nőket még a jog és védelem sem illette meg a Horthy-rendszerben, ami Európa fejlett országaiban természetesnek számított, mégis Sclachta Margit, Salkházi Sára, Kéthly Anna mertek szembefordulni, nemcsak a Horthy-rendszerrel, hanem a nácikkal is. Salkházi Sára az életével fizetett ezért. Ezekről a nagyszerű nőkről beszélgettünk Simándi Irén professzorasszonnyal.
Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...
Csepeli György szociálpszichológus, szociológus, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa, egyetemi tanár volt az adás vendége. Kutatott és tanított Egyesült Államokban. Több alkalommal volt elnöke a Magyar Szociológiai Társaságnak. A nemzeti identitással és a kisebbségi csoportokkal kapcsolatos sztereotípiák, előítéletek, illetve a magyar nemzeti emlékezet tartalmainak kutatása során alkotta meg a kettőstrauma modellt, melyben a Trianon-trauma és a Holokauszt trauma együtt, egymást fogva akadályozza meg a múlttal való kiegyensúlyozott szembenézést. Néhány éve Örkény Antallal egy rendkívül fontos kutatást végeztek a migrációval, illetve a migrációval kapcsolatos előítéletekről. Az adásban arról kérdeztük, miként lehet az előítéleteket mérni, de elküldött a műsorvezetőnek, Szunyogh Szabolcsnak egy kéziratot, Meisels Erzsébet auschwitzi túlélő emlékiratát. Erről is beszélgettek.