Archívum

Mózes Krisztián több, mint egy évtizede tehetséggondozó, ebből is írta a doktori disszertációját, ő maga a MENZA tagja (ehhez magas IQ-szintet kellett produkálnia egy teszten.) Nemcsak az elit gyerekeivel foglalkozik, hanem több roma telepen is végeznek igen sikeres munkát. Miben áll szerinte a tehetség lényege? Hogyan lehet segíteni a kibontakozását? Hogyan ítéli meg a hazai oktatási helyzetet ebből a szempontból? Emellett még nagy bringás is, végigbiciklizte például a kerékpáron elérhető magyarországi zsidó emlékhelyeket. Vendég Mózes Krisztián.

Géczi János biológus, egyetemi tanár, költő, a Vad narancsok c. kötet szerzője ezúttal képzőművészként mutatkozott be. A világ minden részéről gyűjti a letépett plakátokat, ezekből kollázsokat állít össze. Vendég Szerdahelyi Júlia művészettörténész és Géczi János.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Idézet egy népdalból: „A tokaji hegyódalba felleg ül, /Sojmosi szívén bánat ül, / Hogyne ülne, mikor kedves gyermekét / Kutya zsidók a templomba megölték / … Mán a zsidaó magyar ruhát varratott. / Rája pedig magyar gombot rakatott, / Vesd le zsidao magyar őtözetedet / Vedd fel azt a talus köpönyegedet. / Mán a zsidaó nem megyen a templomba / Mert azt tuggya disznaóröfög az ólba, / Álgya Isten, ki e nótát danojja, / Huncut ember, ki a zsidót pártolja.”  Mennyire ivódott be mélyen a magyar nép romlatlan lelkébe az antiszemitizmus?

Az adás vendége Pelle János író.

Az adás vendége Gábor György filozófus, egyetemi tanár, az Országos Rabbiképző–Zsidó Egyetem Művelődés- és kultúratörténeti Tanszékének vezetője.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Élt Amerikában, élt Izraelben, most Magyarországon lakik és létrehozta a Mensch Alapítványt, amely minden évben kitünteti azokat, akik sokat tettek a zsidó kultúráért. Szunyogh Szabolcs vendége Geiger András.

2023 tavaszán hat kortárs európai költő érkezett Magyarországra, hogy együtt alkossanak egy kötetet rólunk, magyarokról. A könyv meg is jelent „Hét nyelven beszélünk – We speak the same language” címmel. A kötet első fejezetének az a biztató címe: "Balaton-abszint" - ez egy válogatás arról, milyennek látszunk mi most. A nyelvek: angol, észt, francia, német, spanyol és ukrán - valamint a magyar. Vendégünk az egyik műfordító, Lázár Júlia.

Az adás vendége Trencsényi Klára filmrendező, a budapesti Metropolitan Egyetem oktatója, a CEU alapképzési programjának vendégprofesszora alapvetően dokumentumfilmekkel foglalkozik. Itthon kevéssé ismert, de munkáit világszerte vetítették, többek között Amsterdamban, New York-ban, Los Angelesben, Írországban, Portugáliában, Dél-Afrikában és Thaiföldön. Számos nemzetközi produkcióban dolgozott operatőrként holland, amerikai és magyar rendezőkkel, és számos díjatnyert. Készített egy filmet az indiai zsidókról. Keveset tudtunk eddig arról, hogy egyáltalán élnek Indiában zsidók. Kik ők? Hányan vannak? Miképp kerültekoda? Éreznek-e megkülönböztetést, kirekesztést? Megélhetik-e identitásukat?

A Max Planck Intézet és a University College London kutatói létrehoztak egy olyan gyógyszerkoktélt, amivel az ecetmuslincák élethosszát 50%-kal sikerült megnövelni. Használható ez az eljárás ember esetében is? Miért öregszünk, a kozmikus sugárzás miatt? Az elkopó telomerek miatt? Az ugráló gének miatt? És mit tehetünk? Az ELTE TTK Genetikai tanszékének vezetője, Vellai Tibor szerint ma még elképzelhetetlen mértékben kitolhatjuk az emberi életkor határát. Szerinte talán öt év múlva már le tudjuk lassítani az öregedés folyamatát. Szunyogh Szabolcs vendége Vellai Tibor.

Az anyagi világ létrejöttével kapcsolatban napvilágot látott egy új elmélet, dán-japán kutatók dolgozata. Eszerint az univerzum felfúvódása és folyamatosan gyorsuló tágulása annak köszönhető (merthogy a Nagy Bumm alapján ezt a folyamatos gyorsulást nem lehet megmagyarázni), hogy a világegyetemünk más világegyetemeket nyel el. Ez így elég sci-fi, de a tudósok komolyak. Rigó István fizikatanár magyarázta el a folyamatot.

Az ókorban Európa egy gazdag déli és egy szegényebb északi részre tagolódott. Aztán a tengely fordult 90 fokot. A sorsdöntő évszázad, amikor létrejött a gazdag, fejlett, polgárosodó nyugat és ez az izé, amiben mi élünk itt keleten, a 18. század volt. Mi történt? És mit tehetünk? Szunyogh Szabolcs vendége Kéri László szociológus, politológus.

Uri Aszaf Izraelben élő magyar író, festőművész eredeti szakmája szerint vegyészmérnök. Lefordította magyarra a kabbala legszentebb könyvét, a Zóhárt („Ragyogás”). Ezt a gigantikus munkát tulajdonképpen el sem lehetett volna végezni, mert annyira át van szőve titkos utalásokkal, hogy minden egyes mondat megfejtésén a szakértők hosszan elvitatkoznak, ráadásul a héber alapszöveg mellett időnként olyan arámi kifejezéseket használ, olyan arámi nyelven ír, amit valószínűleg soha senki nem beszélt.

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Milyen hatása lehet annak, hogy megszüntetik a művészettörténet-oktatást? Mennyire szükséges egy olyan művészeti ágnak, mint a festészet, politikai, ideológiai vagy értékválasztásos célokat vállalnia? Hol a nonfiguratív ábrázolás határa? Mi a szerepe egy műalkotásban a személyes identitásnak? Milyen helyzetben él és dolgoznak ma a fiatal magyar festők? Szunyogh Szabolcs vendége Győri Márton  festőművész.

Majdnem napra pontosan 80 éve, 1944 március 19-én szállták meg Magyarországot a náci Németország csapatai. A fideszes narratíva szerint ettől kezdve semmi felelősség a történtekért bennünket nem terhel, mert elvesztettük a függetlenségünket. Az első számú vezető, Horthy Miklós akkor már pontosan tudta, hogy mi történik a deportált zsidókkal. Az adásban feltettük azt a kérdést, amit történésznek tilos: mi lett volna, ha? Mert enélkül nem vonhatunk le erkölcsi következtetést. Mit tehettünk volna? A Tűréshatárban  Szunyogh Szabolcs vendége Karsai László történészprofesszor.

Március 11-én Rigó tanár úr hirtelen betegsége miatt a Tűréshatár tervezett adása elmaradt, helyette a Hábetler Andrással készült műsort ismételtük meg. Rigó Istvánnal a felgyógyulása után készítünk műsort.

Nemcsak Németh László bűbájos szárszói beszéde („mert Shylocknak a szív kell”) hanem Babits, Szabó Lőrinc és Illyés Gyula viselkedése is érdekes akkor, ha szabad egy költői képpel élni, amikor óriási cápaként emelkedik föl a mélyből egy nagyon ronda társadalmi rend. Mi kötötte (köti) az ún. magyar nemzeti irodalom kezét? Vendég Széchényi Ágnes.

1952. augusztus 12-én Moszkvában, a Lubjanka börtönben kivégeztek tizenhárom jeles zsidó művészt, értelmiségit. Egyikük a Lenin-renddel és Sztálin-díjjal kitüntetett Perec Markis volt. Az ő fiát, a klasszika-filológus Simon Markist Kazahsztánba vitték száműzetésbe, de mivel Sztálin rövidesen meghalt, sikerült élve hazatérnie. Előbb Magyarországon, majd Izraelben és Svájcban élt, emigrációban. Az orosz nyelvű zsidó kultúra kutatójaként úttörő szerepet játszott e tudományterület elindításában.  Vendégünk özvegye, Hetényi Zsuzsa irodalomtörténész, műfordító.

A katolicizmus Nyugat-Európában, Dél-Amerikában és Afrikában láthatóan arra törekszik, hogy a hatalmi egyház képe mellett megerősítse a szolgáló egyház képét is. Miért? És mi a helyzet nálunk?
Szunyogh Szabolcs vendége Dr. Deák Dániel vallásfilozófus, a Corvinus Összehasonlító és Intézményi Gazdaságtan Tanszékének egykori egyetemi tanára.

Mi köze a rózsának a vad narancsokhoz? Veszprémnek az adriai szigethez, Murterhez? És miért öljük meg a nagypapát? Vendég Géczi János József Attila-díjas író és képzőművész, egyetemi oktató

A zsidó földbirtokosok tevékenysége hogyan mozdította előre a modernizációt? Hogyan befolyásolta a környék lakóinak életét? Konkrétan ezúttal a győri zsidó földbirtokos családokról beszélgettünk. Milyen modernizációs kísérletek zajlottak birtokaikon? A talán legismertebb közülük, a Mautner család tagjai. Minek köszönhették, hogy saját virágzó gazdaságot tudtak létrehozni, üzemeltetni, átörökíteni az utódjaikra? És persze arról is, hogy mi lett velük?

Vendég: Csendes Tünde győri kutató

Ismeretterjesztő műsor, de nincsenek tabu témák...

Arisztotelész azt írta, hogy nem jó az arisztokrácia uralma, mert a nagyurak érzéketlenek a démosz gondjai iránt, és ez lázadásokhoz vezet, de nem jó a demokrácia sem, mert a népuralom törvényszerűen a demagógok hatalmához vezet. Ő egyfajta műveltségi cenzust ajánlott, hogy csak az szólhasson hozzá a polisz ügyeihez, akinek megvan hozzá a tudása. Kiderült azóta, ez sem működik, mert a tudás is áru, ezzel a módszerrel is kirekesztjük a tömegeket. Mi a tömeg szerepe egy igazi demokráciában ma?

Vendég:

Standeisky Éva történész.

Az új évet egy magyar büszkeséggel kezdtük. Beszéltünk arról az emberről, aki talán a legokosabb volt ezeréves történelmünkben: Neumann Jánosról.

Vendég:

 Dénes Gábor filmrendező.

Állítólag a legjobb gyerekszoba a mese. De hogyan? Apuka találja ki? Vagy olvasson fel? És mit? Grimmet, magyar népmesét, kirgizt, afrikait, maorit? És hogyan használ a mese a fogyókúrához? Vendég Boldizsár Ildikó.

A világháború után hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a katasztrofális gazdasági helyzetre hivatkozással a kormány nem hajt végre teljes vagyon-visszarendezést a zsidók körében, majd a sztálini fordulat után a volt „burzsoák” bármiféle kárpótlása esélytelenné vált. Az NSZK részéről volt néhány jóvátételi próbálkozás, de érdemi összegek csak az 1970-es évek elején érkeztek Magyarországra. Mi lett ezeknek a pénzeknek a sorsa? Mennyi jutott el belőle a magyarországi zsidókhoz? Vendég Klacsmann Bori holokauszt-kutató.