Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?
Az Index visszafizeti - Dési János jegyzete
Miközben akik csinálják, tudják, hogy hazudnak. Ha nem tudják, akkor meg annyira, de annyira hülyék, hogy nem szabad őket felügyelet nélkül az utcára engedni, mert még villamos alá esnek.
Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.
Az oroszok már nincsenek a spájzban - Rózsa Péter jegyzete
Talán egyszer azt is megtudjuk, Orbán és Szíjjártó végül is milyen ellenszolgáltatást kapott az orosz felebarátoktól.
A példa - Szénási Sándor jegyzete
Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.
Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.
Mészáros, Andika és a nyolcas kulcs – Dési János jegyzete
E módon aztán hamar összejön az a 60 ezer dolgozó, akiről most a mi gázszerelőnk levelezésbe kezd az új miniszterelnökkel. Hatvanezer, de azért piaci alapon csak te lennél, meg Andika, aki a nyolcas kulcsot adogatná.
Adatszabadság – Józsa Márta jegyzete
A szabadságunk bizony az átlátható adatkezelésen, és az érdemi adatnyilvánosságon is múlik majd – írja Józsa Márta jegyzetében a koronavírus- és a HIV-statisztikák hiányára is alapozva.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
16/12/2025 18:03
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Van egy pont, amikor egy rendszer már nem recseg-ropog, hanem egyszerűen felmondja a szolgálatot. A magyar egészségügy sok intézményében régóta ezen a ponton vagyunk, csak most már nem lehet tovább elkenni a következményeket. Az alulfinanszírozott kórházak nem bírják a terhelést, a szakemberek sorra mennek el, a betegek pedig egyre méltatlanabb körülmények között próbálnak gyógyulni.
A Szent Imre Kórház története nem egyedi botrány, hanem tankönyvi példája annak, hova vezet a krónikus pénzhiány és az ebből fakadó vezetői kényszerpálya. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára világosan leírta: az intézmények menedzsmentje olyan csapdába kerül, ahol választani kell az eladósodás és a működés ellehetetlenítése között. És amikor a döntés nem a betegek, nem a dolgozók, hanem a „fentről érkező elvárások” irányába billen, annak nagyon gyorsan emberi ára lesz.
Ez az ár most orvosok és ápolók kiégése, felmondása, bezárt kórtermek, üresen álló emeletek, bedugult sürgősségi osztályok formájában jelenik meg. Papíron nincs osztálybezárás, a valóságban viszont nincs, aki dolgozzon. A megmaradt egészségügyi dolgozók erejükön felül próbálják fenntartani az ellátást, miközben folyosókon várakozó betegeket kellene emberségesen ellátniuk.
És itt jön a rendszer valódi cinizmusa. Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Ez már nem szakmai kérdés, hanem morális. Méltatlan helyzetbe kerülnek a betegek, akik nem azért mennek kórházba, hogy folyosón várják ki, mikor jut rájuk sor. És méltatlan helyzetbe kerülnek az egészségügyi dolgozók is, akiktől egyszerre várnak el hivatástudatot, önfeláldozást és hallgatást.
Mindez nem a semmiből jött. A kormány felelőssége nyilvánvaló. Magyarország az uniós átlaghoz képest tartósan keveset költ egészségügyre, miközben más területeken nem ismerjük a spórolás fogalmát. Stadionokra, presztízsberuházásokra, a politikai klientúra hizlalására mindig van pénz, a kórházakban viszont „gazdálkodni kell”, akár az ellátás rovására is.
A Szent Imre Kórház ügye azért különösen fontos, mert megmutatja azt, amit sokan már régóta tudnak: ez a rendszer az emberek lelkiismeretére épít, és addig működik, amíg van, aki még bírja. Amikor viszont elfogynak az orvosok, az ápolók, amikor már nincs kit vezényelni, akkor marad a hivatalos közlés: a betegellátás zavartalan. A valóságot pedig bízzuk a fantáziánkra.
Ez nem egészségpolitika. Ez egy lassú leépülés, amelyben a spórolás fontosabb lett az embernél. És ennek az árát nem a döntéshozók, hanem a betegek és az egészségügyi dolgozók fizetik meg nap mint nap.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2025. december 16-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)