Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Amikor elfogynak a szakemberek - Kárpáti Iván jegyzete
16/12/2025 18:03
| Szerző: Kárpáti Iván/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Van egy pont, amikor egy rendszer már nem recseg-ropog, hanem egyszerűen felmondja a szolgálatot. A magyar egészségügy sok intézményében régóta ezen a ponton vagyunk, csak most már nem lehet tovább elkenni a következményeket. Az alulfinanszírozott kórházak nem bírják a terhelést, a szakemberek sorra mennek el, a betegek pedig egyre méltatlanabb körülmények között próbálnak gyógyulni.
A Szent Imre Kórház története nem egyedi botrány, hanem tankönyvi példája annak, hova vezet a krónikus pénzhiány és az ebből fakadó vezetői kényszerpálya. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára világosan leírta: az intézmények menedzsmentje olyan csapdába kerül, ahol választani kell az eladósodás és a működés ellehetetlenítése között. És amikor a döntés nem a betegek, nem a dolgozók, hanem a „fentről érkező elvárások” irányába billen, annak nagyon gyorsan emberi ára lesz.
Ez az ár most orvosok és ápolók kiégése, felmondása, bezárt kórtermek, üresen álló emeletek, bedugult sürgősségi osztályok formájában jelenik meg. Papíron nincs osztálybezárás, a valóságban viszont nincs, aki dolgozzon. A megmaradt egészségügyi dolgozók erejükön felül próbálják fenntartani az ellátást, miközben folyosókon várakozó betegeket kellene emberségesen ellátniuk.
És itt jön a rendszer valódi cinizmusa. Amikor elfogynak a szakemberek, nem megoldást keresnek, hanem trükköznek. Szabályokat hajlítanak, felelősséget tolnak lejjebb, orvosokat vezényelnek át saját szakterületüktől távol, sokszor írásos garanciák és megfelelő bérezés nélkül. Ha baj van, a felelősség az övék. Ha működik, a vezetés pipálhatja a spórolást.
Ez már nem szakmai kérdés, hanem morális. Méltatlan helyzetbe kerülnek a betegek, akik nem azért mennek kórházba, hogy folyosón várják ki, mikor jut rájuk sor. És méltatlan helyzetbe kerülnek az egészségügyi dolgozók is, akiktől egyszerre várnak el hivatástudatot, önfeláldozást és hallgatást.
Mindez nem a semmiből jött. A kormány felelőssége nyilvánvaló. Magyarország az uniós átlaghoz képest tartósan keveset költ egészségügyre, miközben más területeken nem ismerjük a spórolás fogalmát. Stadionokra, presztízsberuházásokra, a politikai klientúra hizlalására mindig van pénz, a kórházakban viszont „gazdálkodni kell”, akár az ellátás rovására is.
A Szent Imre Kórház ügye azért különösen fontos, mert megmutatja azt, amit sokan már régóta tudnak: ez a rendszer az emberek lelkiismeretére épít, és addig működik, amíg van, aki még bírja. Amikor viszont elfogynak az orvosok, az ápolók, amikor már nincs kit vezényelni, akkor marad a hivatalos közlés: a betegellátás zavartalan. A valóságot pedig bízzuk a fantáziánkra.
Ez nem egészségpolitika. Ez egy lassú leépülés, amelyben a spórolás fontosabb lett az embernél. És ennek az árát nem a döntéshozók, hanem a betegek és az egészségügyi dolgozók fizetik meg nap mint nap.
Kárpáti Iván jegyzete az Esti gyors 2025. december 16-ai adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)