Arató András: Ki a diplomata?
Hazánkban az életszínvonal tovább emelkedik. Elkészült a tihanyi mintagazdaság, ahol jól látható, hova jutott a munkásosztállyal szövetséges parasztság. További fejlesztésre persze lenne mód, ugyanis egyelőre a Nemzet Jachtja nem tud közvetlenül a téesz-épület mellett kikötni. És az imperialisták sem alszanak, megtagadták a vízumot jeles hazánkfiától, aki fontos küldetésben vállalhatna részt, ha eljutna a tetthelyre. Elmondaná az Appalache- és a Sziklás-hegység között lakóknak, amit a műveltebbje magától a miniszterelnöktől már jó ideje tud: a világot Donald Trump hivatott megmenteni.
Csillag István: A korbácsfonó
A tengerkorbácsolás meg folytatódhat tovább, hiszen a jó nép – ha már nem fussa kenyérre – kajolja a demagógiát, a koncra váró oligarchák meg előre örülnek, ha néhány multi ennyi szakszerűtlenség után bedobná a törölközőt és ők – a főnök jóváhagyásával – megvásárolhatnák (szarért-húgyért) üzleteiket.
Arató A.: Novák Katalin felnőtt a feladathoz
Gondolatainak szárnyalása megközelíti, talán meghaladja a Nemzet Fürkészéét is, máshoz meg nem hasonlítjuk, mert el akarjuk kerülni a szentség- és felségsértés gyarló bűnét. Államfőnőnk nem elégedett meg azzal, hogy egy pontot kanyarítson a 12 már meglévő elé (amelyikben sajtószabadságról, Unióról és egyéb zavaros és liberális eltévelyedések delirálnak), hanem megalkotott egy komplett, vadonatúj tucatos művet, a magyar családok 12 pontját.
Gábor György: Újév előtt, elmúlt éveink után
E sorok írója nem mondana igazat, ha reménytelinek próbálná láttatná a helyzetet, de tisztességtelen volna, ha a fentiek ellenére nem kívánna mindenkinek, akit csak megillet, mézédes újévet! Sáná tová umetuká!
Arató A.: Életeteket, véreteket, adótokat
Reptér nélkül nincs teljes élet! A mostani kiszolgáltatott helyzetet meg kell változtatni, hiszen ha a nyugati tulajdonos egyszercsak úgy dönt, összecsomagolja és hazaviszi a Liszt Ferencet, itt maradunk rapszódia nélkül, a repülők meg éppúgy nem tudnak leszállni, mint kócsag a magyar tenger lebetonozott partján. És még olcsó is, pusztán két atomblokk negyven százalékába kerül. Ráadásul megvehetjük a saját pénzünkből, annak ellenére, hogy az állampolgár adójának mértéke folyamatosan csökken: míg pár éve egy átlagkereső havonta 25 kiló paradicsommal járult a nemzet kasszájához, ez most már alig 10 kiló.
Arató András: Sci-fi, kabaré, tragikomédia? – hírek özöne
"Nehéz átlátni, miként tud valami egyre gyakrabban, továbbá újra és újra kiderülni, annak ellenére, hogy egy-két "újra és újra" tapasztalata már a hátunk mögött van." – Arató András a hét híreit sózza-borsozza és tálalja.
Gábor: Lázár János, avagy a mindent elborító sötétség
L. Simon László is szólásra emelkedett, miután Lázár János „kivételes államfőnek”, „igaz magyar hazafinak” nevezte Horthy Miklóst. Szerinte figyelembe kell venni zsidó származású honfitársaink érzékenységét. Nos, zsidó származású honfitársaink érzékenysége mellett más érzékenységeket is említhetett volna, mondjuk, hogy világossá tegye, érdemes volna nem zsidó aspektusból is szemügyre venni a kormányzó tevékenységét.
Arató András: Neveitek napjára
A történelem szekere nem olyan, mint a vonat, akkor sem áll le, ha nincs hozzá masiniszta. Korunk is megszülte a maga Lőrincét, a lepkék barátját, akinek a kedvéért a legfontosabb csillagok, konkrétan az Isten, a tehetség, a szorgalom és Orbán Viktor ismét összejöttek együttállni, megteremtendő korunk hősét, a legújabb Lőrincet, aki kitűnő példázata annak, hogy az ország kincseit nemcsak szétosztani, hanem összegyűjteni is lehet, ha a feladatra alkalmas bátorak ugyanannak a kornak a szülöttjei.
Kardos András: A hatalom ára a nyelv felszámolása
1/04/2023 19:10
| Szerző: Kardos András
A demokrácia és a liberalizmus fideszes átkeresztelése totalitárius diktatúrává, fideszmagyarul vagy orwellfideszül azt jelenti, hogy a nyelv nem más, mint a hatalom szolgálatában önmaga és a normalitás felszámolása, illetve a szavak jelentésének önnön ellentétébe fordítása a hatalom öröklétig akart megtartásának az eszköze.
Pár nappal Bencsik András, újabban Szily Katalin hitben sorstársa, két akkorát ment a Sajtóklubban, a svábbogártól a melegeket alkalmasint kivégző ugandai parlamenti döntés vigyorogva ünnepléséig, előtte a "minden normális ember oroszpárti" dumáig bezárólag, hogy, higgyék el, már vártam Bencsik szellemi atyja és mestere Bayer 5. számú tagkönyves licitjét. Jelentem megjött.
A Magyar Nemzetben cikksorozatot szentelt, közvetlenül persze nem Szily Katalin (MSZMP-MSZP-KDMP szocalbérlő polköltözéseinek, aki végre otthonra találta Semjén Zsolt vadászati keresztény kebelén), és főleg nem Bencsik (Népszabi pártéletrovat vezető, majd ugandai bubus szakértő és kivégzéspárti LMBTQ gyűlölő) szintjére ereszkedve, vagy lemászva, hanem tágított egyet a világperspektíva felé. Szigorúan a Fidesz által újabban megszentelt "normalitás" jegyében. Ez a "normalitás" valójában pont ugyanazt jelenti fideszül, mint a "háborúpártiság" vádja a baloldal ellen. Ugyanis semmit. És a szavak semmit nem jelentése (vö. még 97% magyar értett egyet a kormánnyal "nemzeti inzultusban" a plakátok szerint, vagy ahogy nem jelent semmit, hogy a magyar infláció főoka, a szankció.) És a semmit jelentés üres bödönét aztán meg lehet tölteni olyan antinormalista "jelentésekkel", hogy még a szavak is rohannának vissza Orwell könyveibe.
Hát akkor lássuk Bayer Zsolt örökbecsű szavait:
"A Nyugat most úgy döntött, hogy felszámolja önnön történelmi és kulturális örökségét, lerombol minden hagyományt, eltünteti a múltat (a múltat végképp eltörölni, woke-szolgahad, indulj velünk…), úgy döntött a Nyugat, hogy a vallási, a nemzeti identitás eltörlése után eltünteti végre a legutolsó, maradék, kicsike identitásunkat is, így aztán hadat üzentek a nemi identitásnak, LMBTQ-szörnyetegek és bűnözők diktálják a modern idők vallását, miszerint nincs többé férfi és nincsen többé nő, hát hogy is lenne, ha egyszer nincsen Isten se, a tudomány nagy örömmel számol be újabb és újabb szenzációkról, legutóbb például arról, hogy két férfi szőrös hátsójából vett sejtek segítségével "alkottak" egy magzatot, hát micsoda öröm, micsoda boldogság, nők, ne szüljetek gyereket, mert csak szennyezitek vele a környezetet, de ha két férfi (férfi?) bőrkeményedéséből csinálunk homonculust, azt viszont nagy csinnadrattával megünnepeljük, éljenek a szivárványcsaládok, éljenek a migránsok, olyan ügyesen rondítják össze az egykor volt, rendezett, tiszta bajor kisvárosok főtereit, arról nem is beszélve, milyen szépen erőszakolják meg a nőket és a gyerekeket, nem csoda hát, ha a német városok önkormányzatai úgy döntenek, kilakoltatják a lakásszövetkezetekből az öreg, beteg német nyugdíjasokat és a helyükre betelepítik Aliékat, hát teljesen világos, hogy nincsen semmi szükség már az öreg, beteg Hansra, két éve karácsonykor a német (német?) közszolgálati tévében el is énekeltették német (német?) kisgyerekekkel, miszerint "az én nagyim egy környezetszennyező disznó!", hát van-e ennél kedvesebb karácsonyi meglepetés, lássuk be, nincsen, s örvendjünk, ezeknél az Isten nem önmaga, hanem a tótawéárpád meg a sambrinton képmására teremtette meg a hívek táborát.
S hogy el ne felejtsük: ez a mai Nyugat betűhíven átvette és alkalmazza a régi szovjet időkből ránk maradt viccet: Aki nem hiszi, annak utánajárunk.
És ne legyen semmi kétségetek: ezek tényleg utánajárnak.
Ezek lettek Sztálin és Hitler legjobb tanítványai, csak most a demokrácia és a liberalizmus legfelső fokának kell hívni őket." (Megjelent: Magyar Nemzet online, 2023, szombat hajnali 3-kor már biztosan ott volt, akkor olvastam.)
Most szép nyugodtan, ahogy az alapítványba kiszervezett egyetemi kuratóriumok is dolgoznak, vegyük sorra az idézet főbb pontjait.
1. A Nyugat eltörli a múltat, lerombol minden hagyományt, majd a nemzeti hagyomány felszámolása után hadat üzen a nemi identitásnak is. Ezentúl az "LMBTQ szörnyetegek" veszik át az irányítást a szexuális élet és az identitás felett, a férfi – nő mint természetes dichotómia megszűnik. Éljenek a migránsok és a szivárványcsaládok.
Ezzel az egész agyrémmel az a probléma, hogy itt már semmi nem jelent semmit: a lényeg az, hogy a romlott, degenerált Nyugat nekirontott a nemzeti szabadság magyar szigetének. Ha nem tudná Bayer, akkor ő most nem békét, hanem hadat üzent a valóságnak, a normalitásnak, és a Nyugatnak. Ellenséges fantomokat gyárt, ő nem röhög, mint Bencsik, ő nem költözik (most), mint Szily, ő önti a mocskot az ellenségre, és még mindig nem szóltak neki, hogy kiírod, komám magad a valódi normalitás történelméből.
2. Betelepítés ügyben ő sem mond újat, megint a németek rakják, ki a nagymamát a lakásából a bevándorlók miatt, ez már szóra sem érdemes. Hanem ez a zárómondat: Ezek, értsd a Nyugat, USA, Brüsszel, akik ugye mindenkinek utánajárnak, mint a Bayer által idézett szovjet viccben, szóval a Nyugat, ami Sztálin és Hitler örököse, csak ezt ma a liberalizmus és a demokrácia legfelső fokának hívják. Magyarán a liberalizmus és a demokrácia a Fidesz uralom alatti két totalitárius diktatúra.
Ez a kormány és kiszolgáló személyzete egy nyelven beszél. Eddig ezt a gyűlölet nyelvének és populizmusának neveztem. Ez a hét, kiegészülve azzal, hogy Orbán háborúpártisággal vádolt meg mindenkit, aki nem az ő általa beblöffölt, minden alapot nélkülöző "béke" álláspontján van, hanem azon, hogy igen béke, tűzszüneti tárgyalás, ha az agresszor visszamegy a saját határai mögé. Addig ugyanis csakis békediktátumról lehetne szó, és akkor ezt most nem magyarázom el, hogy az mit jelent.
Tehát a demokrácia és a liberalizmus fideszes átkeresztelése totalitárius diktatúrává, fideszmagyarul vagy orwellfideszül azt jelenti, hogy a nyelv nem más, mint a hatalom szolgálatában önmaga és a normalitás felszámolása, illetve a szavak jelentésének önnön ellentétébe fordítása a hatalom öröklétig akart megtartásának az eszköze.
Az ellenségképzés, a normalitás teljes fejtetőre állítása, a békeharc, a gyűlölet már régóta ismert, és bizony akár millióknál is termékeny talajra hullik. Egy dologgal nem számoltak a szabadságfelszámolók. És ez látszik Bayer szövegén: egyetlen, mégoly totalitárius diktatúra sem tudta felszámolni a népek szabadságvágyának szunnyadó energiáit. Ideig-óráig lehet szörnyűségeket csinálni, de mennél radikálisabban rontanak neki a nyelvnek és a szabadságnak, ezzel csak göcsörtösebbé teszik a szabadság fájának növekedését, mint azt Isaiah Berlin Kantot követve már megírta, de a fa ki fog nőni. És ők bizony epizóddá zuhannak vissza ebben a történetben.
