
Hogy melyik disszonancia? Hát a kognitív! - Szénási Sándor jegyzete
Rohadt fárasztó lehet Fehér Ház-i sajtósnak lenni, naponta száznyolcvan fokos fordulatokat közvetíteni a média felé, a teljes kognitív disszonancia állapotában kaparni azért, hogy az elnök jól jöhessen ki a maga által előállított zűrzavarokból.

Totális kontroll, nulla bizalom – Kárpáti Iván jegyzete
A Revolut kriptoeszközöket használó magyar ügyfelei számára a kereskedés megállt. A vásárlás, az eladás, a ki- és befizetés, minden befagyott. Aki időben akart volna kiszállni, most nézheti, ahogy az árfolyam esetleg éppen esik, tehetetlenül. Egy valós piacon ez elképzelhetetlen lenne, de itt nem a piac döntött, hanem a politika.

Nem büntetik a Pride vonulóit. Végre marad idő komoly ügyekben is nyomozni – Dési János jegyzete
Eddig, ahogy néztem, a Nemzeti Nyomozó Irodára testálták volna a Büszkeség napi szabadságpártiak vegzálását. Oké, kicsit sokan voltak, de jobb, ha tanulnak abból, mit szabad, mit nem – gondoltam eddig.

Délibábok – Józsa Márta jegyzete
A kormány friss döntése szerint az iskolás csoportok díjmentesen juthatnak el a debreceni Közlekedési Múzeumba. Amely egyelőre látványterveken létezik, egy autópálya melletti szántóföldön lesz belőle valami, ha valaha. Nem mellesleg nem is jár oda tömegközlekedés.

Ami kiváltja a magyar FBI eljárását – Dési János jegyzete
Mint az közismert, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a magyar FBI nyomozást indított a Pride ügyében. Mert mi is történt múlt szombaton? Sok százezer ember egy napsütötte délután átsétált a pesti oldalról a budaira. Közben (...) egy kicsit egy szabad országban érezte magát. Ahol a diktátor nem pofázik bele abba, ki kit és hogyan szeret. Nyilván ezt nem lehet annyiban hagyni, bűnösöket kell találni, indul a szigorú vizsgálat.

Kirúgva - Selmeci János jegyzete
Kirúgták őket, de a statisztikában még alig látszanak: a foglalkoztatás csökkent, de tömeges elbocsátásokról nem beszélhetünk. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a munkaerőpiac feszes és stabil. Talán jövőre kirúgják a minisztert.

Nekünk ide Bős-Nagymaros kell! – Józsa Márta jegyzete
Miután Széchenyi István gatyába rázta a Dunát, a különböző rezsimeknek rendre eszébe jutott, hogy itt hömpölyög ez a nagy kék valami, aztán nincs semmi hasznunk belőle. Nagyokat álmodtak, de nem vált be.

A gyanú – Szénási Sándor jegyzete
Bármi lehet egy olyan rezsimben, ahol az autonómiáknak nemcsak az anyagi alapjait verték szét, de a lehetőségét is törvényekkel büntethetik, vagyis ahol minden erővel azt akarják elérni, hogy közösségek, egymással összefogó magánvilágok egyáltalán ne létezhessenek, csak atomizált egyének, akik nem társadalmat, csupán lakosságot alkotnak. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között mindenki gyanakvó.
"No Gender" és a "bubuk"
28/03/2023 07:10
| Szerző: Kardos András
Boldog mindenki: Sajtóklub, Fidesz frakció, Orbán rajongók. Csak azzal nem számoltak, hogy ezzel felmondták az európai civilizáció minimum konszenzusát.
Van egy pont, amikor az aljasság és annak nyelve nem csupán megvetendő és elutasítandó, hanem amikor még az undor ezzel szembeni kifejezése is része a történetnek. Bencsik András nevezetű svábbogarazó illetőről múltkoriban megírtam, hogy megvetem őt, undorodom attól, amit ma művel, no még hozzá, dokumentáltam is, kommunista múltjával egyetemben. Tudom, tudom, nem szabad róluk beszélni, gyűlölködjenek csak a saját köreikben, mi pedig keresztülnézünk rajtuk. Soha nem szerettem ezt az álnagyvonalú szuperdemokrata magatartást, mert az embertelenség és az aljasság ellen nem lehet úgy küzdeni, hogy előkelően félrenézünk. Most sem nézek félre, rettenetes érzés, hogy megint Bencsikről kell beszélnem, de hát könyörgöm: nem róla van szó, hanem arról a rendszerről, mely 13 év regnálása után már nem is pusztán diktatúrát épít, hanem nyelvében acsarog azon embertársainkon, akik másképpen élnek mint ők állítják magukról, mármint a „No Gender” "közössége".
Ám most Bencsik újabb szintet lépett. Bocsánatot kérek civilizált embertársaimtól a következő idézetért:
"Ugandában a parlament egy LMBTQ-ellenes törvényt hozott, tehát a bubukat, ha összeházasodnak, kivégzik" – mondta mosolyogva Bencsik András. A Demokrata főszerkesztője bubuként emlegeti a melegeket… Az amerikaiak tombolnak. 100 százalékos egyetértéssel hozta meg ezt az ugandai parlament, amiben az a gyönyörű, hogy ez egy jelzés. Az egész világon az új kánon, az új vallás az a másságkultusz, az lmbtq. A bubuk az új szentek. És akkor azt mondják erre az ugandaiak, hogy mi meg jól lenyakazzuk őket, hogyha itten próbálkoznak összeállni kettesével. Ez egy üzenet, hogy Afrika nem csak hogy nem vesz részt ebben a szemétségben, hanem szembefordul. Mert Uganda csak egy ország, de ők voltak a legbátrabbak, vélhetőleg a többi is követ" – mondta Bencsik András. (Sajtóklub, Hír TV)
Bencsik, akit minden aljassága és szörnyűsége ellenére sem fogok kitagadni az emberiségből, sőt a magyarságból sem, de azt kell mondanom, hogy ezzel a szövegével, a melegek házasodása esetén ugandai kivégzésük ünneplésével, az LMBTQ és a melegek „bubuként” emlegetésével, kiírta magát abból a civilizációból, melyben a másik ember és a mások azonos jogainak elismerése az a minimum, amely még akár a diktatúra híveit is kellene, hogy jellemezze. Bencsik, vegyük észre, már nem pusztán gyűlölködik. A „No Gender” orbáni hadüzenetét tette át arra a „népnyelvre”, melyről szentül hiszi ő is, és vele vigyorgó kollegái is, hogy ez az emberentúlian aljas gyűlölete a másságnak, igazolva vagyon azzal, hogy szerintük a világot a „másság” kisebbsége uralja az USA irányításával.
Hát nem. Ezen a nyelv alatti nyelven semmiféle baromságot, hazugságot nem tud legitimálni sem Bencsik, se a vele kuncogók. Ünnepelni embertársaink kivégzését, „bubunak’, értsd, nem teljes értékű embernek gúnyolni a melegeket, erre nem csupán semmiféle felmentés nincs: ezzel Bencsik még a diktatúra nyelvét is továbbfejlesztett, ugyanis ez az embertelen szöveg, a nyelv felszámolása, ez már nem kommunikáció, nem undorító és aljas nyelvhasználat, hanem az európai civilizáció felmondása.
Jól értsük meg ezt a folyamatot. Most csak egyetlen példán demonstrálom, pedig számtalan van belőle, ugyanis az ész- és kontrollvesztés tömegmanipulációja egy szövetet alkot: a 21. századi diktatúra nyelvfosztó szövetét. Ezáltal lehet eljutni a tömeg mai kontrollfosztásáig.
Nézzük. Adva van egy felismerés: össze kell kötni a balliberális világot a mássággal, hiszen az ő értékeik között a másság védelme magasan jegyzett. Utána nyelvi hadjáratot kell indítani a melegek, transzok, LMBTQ emberek ellen, el kell lopni a „gender” szót, részben mert angol, részben mert a tömegnek nem jelent semmit. Ezután az undort és gyűlöletet össze kell kötni a melegekkel szembeni irtózat és a „gyerekvédelem” között. Ebből először kijönnek a „család és gyerekvédelmi” intézkedések, pláne törvények, riogatások a nyugati „ferdehajlamú” (sic!) emberek bűnös gaztetteivel. Ezt követi a „gender szak” betiltása, törvénymódosítás, és a felajzott tömeg, pont úgy, mint a „migránsok” vagy „Soros” esetében, már a kocsma előtt is gyűlöl minden meleget, hát még egy pohár pálinka után. Ezt követi a Vezér üzenete Brüsszelből, az „ellenség” egyik fővárosából: „NO Migration, NO Gender, NO War.” A magyar nép már félszavakból is ért angolul. Orbán NEM-et mondott a NEM-re, bármit is jelentsen ez. Valami „buzi” dologról van szó, akik megerőszakolják a gyermekeinket.
Itt már tombol a gyűlölet, értelmét vesztették a szavak. Nincs kontroll. De egy diktatúra azért diktatúra, hogy állandó mozgásban legyen. Demeterre jön egy Rákay, a „no genderre” jön Bencsik apród és teli szájjal boldog attól, hogy Ugandában kivégezhetik a meleg párokat (igaz, csak ha házasodnak. Ez ám az emberség!) Eztán kedélyeskedve lebubuzza azokat, akiket holnap kivéghezhetnek ennek az idiótának és gazembernek a nagy örömére.
Boldog mindenki: Sajtóklub, Fidesz frakció, Orbán rajongók. Csak azzal nem számoltak, hogy ezzel felmondták az európai civilizáció minimum konszenzusát.
Ahogyan azok is felmondták a múlt században, akik vigyorogtak azoknak a halálán, akik Auschwitzban vagy a Gulagon pusztultak el. Csak mert kisebbség voltak ilyen vagy olyan szempontból.
Végül, de fontos: én nem értek egyet azokkal, akik akár a Fideszt, akár Orbánt fasisztázzák. Nem, nem azok. Fenntartanak egy maffiaállamot, félelemben tartanak sokakat, önkényuralomban vernek szét intézményeket, de nem fasiszták. Pláne nem bolsevikok.
Ugyanis nincs itt semmiféle ideológia. Se hit, se világnézet. Az, hogy szép lassan felmondták az európai civilizáció sok évszázados nyelv- és értékrendjét, az nem az ideológián múlott, hanem azon, hogy a tömegeket, hogyan lehet a legjobban manipulálni oly módon, hogy elveszítse a kontrollt a szavak jelentése felett, és egy nyelvi gyűlöletszövetet fűztek össze számára, a posztorwelli populizmus jegyében: csak az érdek számít, a hatalom érdeke. Ha ehhez az kell, hogy felmondjuk a civilizációs minimumot: soha nem örülünk más ember elpusztításán, akkor a főnök annyit mond: „NO GENDER”, fullajtár meg vigyorogva hozzáteszi: Uganda üzent.