„Klubrádió
Szabadság Klub
Jeszenszky Géza: Történelmi párhuzamok
Szabadság Klub

Jeszenszky Géza: Történelmi párhuzamok

"Az agresszort sosem szabad békítgetni, a béke érdekében beletörődni a nemzetközi jog megsértésébe. Nagyon erős a történelmi párhuzam: München, Hitler prágai bevonulása, Lengyelország lerohanása,  most pedig Grúzia, Krím, Ukrajna."

Arató András: Egy mondat Karikó Katalin Nobel-díjának margójára
Szabadság Klub

Arató: Egy mondat Karikó Nobel-díjának margójára

"...  igaz ugyan, hogy a legnagyobb tudományos díjban részesülő tudósok főműveinek a címét sem szavanként, sem összességében nem értjük, és ez többnyire így van rendjén, hiszen ha értenénk, magunk is fölfedeztük volna azt a kis izét, elvégre egy egyszerű gázszerelőnek vagy csempekufárnak éppúgy joga van a zsenialitáshoz, mint egy kiskunhalasi asszonyságnak – jó, legyen kisújszállási, valóban nem mindegy, ám a lényeg az asszonysági lét..."

Gábor György: A magyar korrupció mitológiája
Szabadság Klub

Gábor György: A magyar korrupció mitológiája

"A pompásan és úri kényelemmel ellopható eurómilliárdok időszakának lassú végéhez közeledve a tolvajok apropóján nem feledkezhetünk meg Autolükoszról (szépen csengő és roppant kifejező nevét önfarkasként fordíthatnánk), szóval a fogyatkozó pénzek híján rejtekükből lassan-lassan előbúvó önfarkasokról, akik a pénz fogytán immár egymásnak lesznek farkasai."

Jeszenszky Géza: Magányosan
Szabadság Klub

Jeszenszky Géza: Magányosan

Látva a képeket a magyar miniszterelnök magányosságáról, amikor az EU vezetői nagy ovációval fogadják Zelenszkijt, de OV tapsolás helyett a cipőjét nézi, el kell gondolkodni azon, hogy lett ilyen magányos? Az Európai Tanács ülései szünetében ki akar vele barátságosan beszélgetni, akár semmiségekről? Már a magyar-lengyel barátságnak is vége – de biztosan nem örökre.

Arató András: Marine Le Pen beugrott Orbánhoz
Szabadság Klub

Arató András: Marine Le Pen beugrott Orbánhoz

Le Pen a kolostorban járva összefutott az intézmény zárdafőnökével, aki szíves örömest idegenvezette az arra tévedt turistát. Különösen büszkén mutatta meg a bútorzatot, amivel elkápráztatta a vendégét: ha egy egyszerű apácazárda refektóriumában ily gyönyörű terített asztal várja a novíciákat, milyen lehet az életszínvonal hatvan pusztában? Nyugi, Marine, Magyarország jelene francia hon jövője!

"No Gender" és a "bubuk"

28/03/2023 07:10

| Szerző: Kardos András

Boldog mindenki: Sajtóklub, Fidesz frakció, Orbán rajongók. Csak azzal nem számoltak, hogy ezzel felmondták az európai civilizáció minimum konszenzusát.

Van egy pont, amikor az aljasság és annak nyelve nem csupán megvetendő és elutasítandó, hanem amikor még az undor ezzel szembeni kifejezése is része a történetnek. Bencsik András nevezetű svábbogarazó illetőről múltkoriban megírtam, hogy megvetem őt, undorodom attól, amit ma művel, no még hozzá, dokumentáltam is, kommunista múltjával egyetemben. Tudom, tudom, nem szabad róluk beszélni, gyűlölködjenek csak a saját köreikben, mi pedig keresztülnézünk rajtuk. Soha nem szerettem ezt az álnagyvonalú szuperdemokrata magatartást, mert az embertelenség és az aljasság ellen nem lehet úgy küzdeni, hogy előkelően félrenézünk. Most sem nézek félre, rettenetes érzés, hogy megint Bencsikről kell beszélnem, de hát könyörgöm: nem róla van szó, hanem arról a rendszerről, mely 13 év regnálása után már nem is pusztán diktatúrát épít, hanem nyelvében acsarog azon embertársainkon, akik másképpen élnek mint ők állítják magukról, mármint a „No Gender” "közössége".

Ám most Bencsik újabb szintet lépett. Bocsánatot kérek civilizált embertársaimtól a következő idézetért:

"Ugandában a parlament egy LMBTQ-ellenes törvényt hozott, tehát a bubukat, ha összeházasodnak, kivégzik" – mondta mosolyogva Bencsik András. A Demokrata főszerkesztője bubuként emlegeti a melegeket… Az amerikaiak tombolnak. 100 százalékos egyetértéssel hozta meg ezt az ugandai parlament, amiben az a gyönyörű, hogy ez egy jelzés. Az egész világon az új kánon, az új vallás az a másságkultusz, az lmbtq. A bubuk az új szentek. És akkor azt mondják erre az ugandaiak, hogy mi meg jól lenyakazzuk őket, hogyha itten próbálkoznak összeállni kettesével. Ez egy üzenet, hogy Afrika nem csak hogy nem vesz részt ebben a szemétségben, hanem szembefordul. Mert Uganda csak egy ország, de ők voltak a legbátrabbak, vélhetőleg a többi is követ" – mondta Bencsik András. (Sajtóklub, Hír TV)

Bencsik, akit minden aljassága és szörnyűsége ellenére sem fogok kitagadni az emberiségből, sőt a magyarságból sem, de azt kell mondanom, hogy ezzel a szövegével, a melegek házasodása esetén ugandai kivégzésük ünneplésével, az LMBTQ és a melegek „bubuként” emlegetésével, kiírta magát abból a civilizációból, melyben a másik ember és a mások azonos jogainak elismerése az a minimum, amely még akár a diktatúra híveit is kellene, hogy jellemezze. Bencsik, vegyük észre, már nem pusztán gyűlölködik. A „No Gender” orbáni hadüzenetét tette át arra a „népnyelvre”, melyről szentül hiszi ő is, és vele vigyorgó kollegái is, hogy ez az emberentúlian aljas gyűlölete a másságnak, igazolva vagyon azzal, hogy szerintük a világot a „másság” kisebbsége uralja az USA irányításával.

Hát nem. Ezen a nyelv alatti nyelven semmiféle baromságot, hazugságot nem tud legitimálni sem Bencsik, se a vele kuncogók. Ünnepelni embertársaink kivégzését, „bubunak’, értsd, nem teljes értékű embernek gúnyolni a melegeket, erre nem csupán semmiféle felmentés nincs: ezzel Bencsik még a diktatúra nyelvét is továbbfejlesztett, ugyanis ez az embertelen szöveg, a nyelv felszámolása, ez már nem kommunikáció, nem undorító és aljas nyelvhasználat, hanem az európai civilizáció felmondása.

Jól értsük meg ezt a folyamatot. Most csak egyetlen példán demonstrálom, pedig számtalan van belőle, ugyanis az ész- és kontrollvesztés tömegmanipulációja egy szövetet alkot: a 21. századi diktatúra nyelvfosztó szövetét. Ezáltal lehet eljutni a tömeg mai kontrollfosztásáig.

Nézzük. Adva van egy felismerés: össze kell kötni a balliberális világot a mássággal, hiszen az ő értékeik között a másság védelme magasan jegyzett. Utána nyelvi hadjáratot kell indítani a melegek, transzok, LMBTQ emberek ellen, el kell lopni a „gender” szót, részben mert angol, részben mert a tömegnek nem jelent semmit. Ezután az undort és gyűlöletet össze kell kötni a melegekkel szembeni irtózat és a „gyerekvédelem” között. Ebből először kijönnek a „család és gyerekvédelmi” intézkedések, pláne törvények, riogatások a nyugati „ferdehajlamú” (sic!) emberek bűnös gaztetteivel. Ezt követi a „gender szak” betiltása, törvénymódosítás, és a felajzott tömeg, pont úgy, mint a „migránsok” vagy „Soros” esetében, már a kocsma előtt is gyűlöl minden meleget, hát még egy pohár pálinka után. Ezt követi a Vezér üzenete Brüsszelből, az „ellenség” egyik fővárosából: „NO Migration, NO Gender, NO War.” A magyar nép már félszavakból is ért angolul. Orbán NEM-et mondott a NEM-re, bármit is jelentsen ez. Valami „buzi” dologról van szó, akik megerőszakolják a gyermekeinket.

Itt már tombol a gyűlölet, értelmét vesztették a szavak. Nincs kontroll. De egy diktatúra azért diktatúra, hogy állandó mozgásban legyen. Demeterre jön egy Rákay, a „no genderre” jön Bencsik apród és teli szájjal boldog attól, hogy Ugandában kivégezhetik a meleg párokat (igaz, csak ha házasodnak. Ez ám az emberség!) Eztán kedélyeskedve lebubuzza azokat, akiket holnap kivéghezhetnek ennek az idiótának és gazembernek a nagy örömére.

Boldog mindenki: Sajtóklub, Fidesz frakció, Orbán rajongók. Csak azzal nem számoltak, hogy ezzel felmondták az európai civilizáció minimum konszenzusát.

Ahogyan azok is felmondták a múlt században, akik vigyorogtak azoknak a halálán, akik Auschwitzban vagy a Gulagon pusztultak el. Csak mert kisebbség voltak ilyen vagy olyan szempontból.

Végül, de fontos: én nem értek egyet azokkal, akik akár a Fideszt, akár Orbánt fasisztázzák. Nem, nem azok. Fenntartanak egy maffiaállamot, félelemben tartanak sokakat, önkényuralomban vernek szét intézményeket, de nem fasiszták. Pláne nem bolsevikok.

Ugyanis nincs itt semmiféle ideológia. Se hit, se világnézet. Az, hogy szép lassan felmondták az európai civilizáció sok évszázados nyelv- és értékrendjét, az nem az ideológián múlott, hanem azon, hogy a tömegeket, hogyan lehet a legjobban manipulálni oly módon, hogy elveszítse a kontrollt a szavak jelentése felett, és egy nyelvi gyűlöletszövetet fűztek össze számára, a posztorwelli populizmus jegyében: csak az érdek számít, a hatalom érdeke. Ha ehhez az kell, hogy felmondjuk a civilizációs minimumot: soha nem örülünk más ember elpusztításán, akkor a főnök annyit mond: „NO GENDER”, fullajtár meg vigyorogva hozzáteszi: Uganda üzent.