Autogramgyűjtők - Hardy Mihály jegyzete
Erre a fotóra is hatványozottan igaz, hogy egy kép többet mond el száz vagy ezer szónál. Nekem végtelenül megalázó és méltatlan, amit a kép üzen. A magyar szuverenitásra olyan rátartian büszke Orbán Viktor, mint egy tinédzser rajongó egy popkoncerten vagy egy focimeccsen hajbókol az amerikai elnöknek.
Amerikából jöttek - Szénási Sándor jegyzete
A jegyzőkönyv kedvéért: a szankciók alóli mentesség ügyében a magyar fél részéről először az hangzott el, hogy az időkorlát nélküli, majd amikor a Reuters fehér házi forrásokra hivatkozva egy évet írt, némi tagadás után Szíjjártó azt mondta, hogy a tárgyaláson időkorlát nem hangzott el. A többi tehát költészet.
Orbán Viktor az ingyen pénz helyett, inkább védelmi pénzt fizet - Kárpáti Iván jegyzete
Orbán Brüsszellel szemben szuverenitásról szónokol, miközben Washingtonban kopogtat. Mert az uniós pénzért „túl nagy” árat kérnek: átlátható közbeszerzéseket, független bíróságokat, valódi ellenőrzést. Az amerikai védőernyő viszont egyszerűbb: elég ha fizetünk, és csendben maradunk.
Az adatlopások története - Dési János jegyzete
Nevezhetjük mai kifejezéssel “adatszivárgásnak” is, de talán a lopás pontosabban írja le a történteket.
Közös képviselő – Józsa Márta jegyzete
Na most tegyük fel, hogy van egy háromgyerekes roma család, a szülők nyolc általánost végeztek, mindketten dolgoznak, összegyűjtöttek, netán örököltek annyit, hogy ha összehúzzák a nadrágszíjat, akkor vehetnek 3 százalékos kamatozású hitellel egy házat egy faluban. Csakhogy…
Forrás hűs, tiszta vize – Szénási Sándor jegyzete
Ha jól értjük a kormánymédiát, és jól értjük, akkor az ukrán már csak olyan, hogy szeret valamit felépíteni, majd lerombolni, ebben leli kedvét, hiába, az a fajta. Hogy a káosz nagyobb legyen, ami nyilván cél is, a nyilvánossá tett listán szereplők némelyike közli, hogy ő egyáltalán nem is regisztrált. Egyes vélemények szerint lista sincs, vagyis szivárgás sem történt, az egész egy kamu. Ebben a megtervezett tohuvabohuban a kormánytábornak egymást lefejelő igazságokat kell elhinnie, amiben persze gyakorlata van már.
A duma bojkottja, avagy mindenki fogja be a pofáját – Selmeci János jegyzete
Szóval ne töltögessen le a nép egyszerű gyermeke pártos appokat, mert fel fogja hívni a Vadhajtásos faszi, és elküldi az anyjába, szépen kussolva el lehet menni szavazni, kivéve ha állami, vagy Mészáros Lőrinc dolgozó, vagy közmunkás az ember, mert akkor abban is segítünk, de a választás napjáig csak ne aktivistáskodjon, meg nemzet hangjázzon, meg előválasztgasson senki, mert megírjuk, hogy hova jár a mocskos ukrán gyereke óvodába.
Córesz - Rózsa Péter jegyzete
Az átlagnyugdíj szégyenszemre 226 ezer, ha marad a korábbi számítási mód, akkor 373 ezer forint lenne. Meg inkább szembeötlő a különbség az öregségi nyugdíjasoknál, ahol az átlagos nyugdíj 246 ezer helyett ma 405 ezer forintnál tartana.
Gábor György: Böjte atya és a kisdedek
4/04/2023 16:35
| Szerző: Gábor György
Böjte atyának igaza van, ez az ítélkezési gyakorlat kétségtelenül a Ceaușescu-rendszerre hajaz, úgyhogy érdemes lenne most a gyermekeket a Klubrádióért és annak valamennyi munkatársáért imádkozásra felszólítani.
Tegnap óta hír, hogy Böjte Csaba ferences rendi szerzetes gyerekeket szólított fel arra, hogy imádkozzanak Budaházy György bácsiért és barátaiért, akik le vannak tartóztatva, de az igazságszolgáltatás mondja ki végre az ártatlanságukat. Böjte Csaba tehát a magyar igazságszolgáltatásról feltételezi, hogy ártatlan embereket ítéltek el terrorizmus vádjával, akik éppen csak hogy Molotov-koktéllal és lőfegyverekkel támadtak rá pártirodákra, lakóingatlanokra, robbantásos merényleteket hajtottak végre, szórakozóhelyeket gyújtottak fel és véresre verettek számukra nem szimpatikus politikusokat. Budaházy bácsi és barátai ártatlanságát Böjte atya abban látta bizonyítottnak, hogy költő édesapját egy verse miatt a Ceaușescu-rendszerben több év börtönre ítélték, de ma már tudható, hogy igazságtalanul, amiért a román állam bocsánatot kért Böjte atyától, s azóta havi juttatásban részesítik az atyát, az állam „több pénzt ad nekem havonta – amit el is fogadok –, mint amennyi az én papi fizetésem.”
Én most nem mennék bele abba, hogy Böjte Csaba a mai magyar igazságszolgáltatást a Ceaușescu-rendszer igazságszolgáltatásával tartja analógnak, ez önmagában érdekes és elgondolkodtató vélemény, amit lehet, hogy sokan osztanak. Például épp a mai napon, amikor a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Bírósága elutasította a Klubrádió keresetét, negligálva a bizonyítékokat, a felhozott érveket, a vonatkozó jogszabályokat és a pályázati felhívás „objektivitását”. Böjte atyának igaza van, ez az ítélkezési gyakorlat kétségtelenül a Ceaușescu-rendszerre hajaz, úgyhogy érdemes lenne most a gyermekeket a Klubrádióért és annak valamennyi munkatársáért imádkozásra felszólítani.
Én most máshonnan közelednék ehhez a kérdéshez. Böjte atya ferences rendi szerzetes, ennélfogva nem lenne baj, ha tudna azokról a hozzáadott vallási, szellemi, intellektuális értékekről, amelyekkel a ferences szellem és mozgalom hozzájárult a civilizált világhoz.
Például ismerhetné azt a történetet, talán a leghíresebbet, amelyet a Fioretti, Assisi Szent Ferenc Virágoskertje őrzött meg (XXI. fejezet), s ahol a vérengző, embereket és állatokat pusztító szörnyű fenevadról, a Gubbio környékén tomboló farkasról esik szó. A történet szerint Ferenc nem gyermekek imáját kérte, hanem „Istenbe helyezve bizodalmát”, keresztet vetett, s maga ment a farkas elé, hogy megszelídítse. Nem beszélt a farkas ártatlanságáról, épp ellenkezőleg: felhozta „irgalmatlan gonoszságát”, azt, hogy „megölted Isten teremtményeit… s ezért mint a leggaládabb lator gyilkos, érdemes vagy az akasztófára.” Ám Ferenc valóságos és igazságos békét akart teremteni a farkas és az emberek között, s a vadállat „a Szent iránt való tiszteletből” megfogadta, hogy soha többé nem követ el bűnös cselekedetet. A farkas szelíd báránnyá változott, s attól kezdve nem ártott soha senkinek, Gubbio népe pedig kegyesen táplálta, hogy ne haljon éhen, s még a kutyák sem ugatták meg többé.
Da Böjte atya ismerhetné az egyik legnagyobb ferences filozófust, Roger Bacont (1214-1292), aki az Opus Majus (A nagy mű) című főművében minden tévedés legfőbb forrását a hamis tekintélybe vetett vak hitben, a hamisat konzerváló szokásban, a tapasztalatlan és tudatlan tömeg előítéleteiben és a látszattudásban nevezte meg, amely mögött semmi más, csak – mint írta – a tudatlanság húzódik meg.
Vagy ott volt a másik kimagaslóan tehetséges ferences filozófus, Duns Scotus (1266 vagy 1274-1308), aki egyik munkájában arról beszélt, hogy semmiféle külsődleges ágens nem mozgathatja az ember szabad akaratát, semmiféle politikai tényező nem hathat oda, hogy befolyásolja a gondolkodást és az erkölcsről vallott tételeket, mert ha így lenne, eltűnne a különbség jó és rossz cselekedet között.
Böjte Csaba végül eljutott oda, hogy egy újságírói kérdésre válaszolva „elhamarkodott magánvéleményként” értékelte a gyermekek előtt elmondott álláspontját. Ez mindenképpen jó, de ismét utalnék a fent már említett Fiorettire, Szent Ferenc Virágoskertjére, amelyben az egyik történet (III. fejezet) arról számol be, hogy Ferenc egy „elhamarkodott magánvéleményét” követően miként követelte meg az engedelmesség nevében önnön megbüntetését, hogy fölfuvalkodottsága miatt háromszor tiporjanak torkára és szájára, közben nyomorult, fölfuvalkodott teremtményi mivoltát emlegetve. A parancs, a legkíméletesebb és leggyöngédebb formában, de teljesült.
Végezetül csak annyit, hogy kisgyermekek lelkébe történő efféle brutális eszmei-politikai-ideológiai behatolás, minősüljön az utólag akár „elhamarkodott magánvéleménynek” is, van olyan súlyos, mint a nem létező és senki által meg nem tapasztalt, ám az alkalmazott goebbelsi tömegpszichózis céljait szolgáló propagandaőrület, amely óvodás korú gyerekeken végrehajtott nemi átalakító műtéteket imaginál.
