Olyan Janus-arcú politikus, aki most, az orosz háború idején megint képes szembemenni saját magával, hogy megnyerje a választást. Vélemények, elemzések a külföldi sajtóból.

A CEU-tüntetésekhez, és az internetadó elleni tüntetéshez hasonló mozgósító ereje lehetett az ellenzék március 15-i nagygyűlésének – véli Mikecz Dániel.

A Visegrádi 4-ekből csak a lengyel és a cseh kormányfő, illetve Orbán Viktor szlovén barátja, Janez Jansa kormányfő is Kijevbe utazott, hogy az ukránokat segítsék. Gordon István, a varsói magyar kulturális intézet volt igazgatója. Magyarország és Lengyelország most külön úton jár, és óriási abban is a különbség, ahogy a lengyel kormány hozzááll a menekültekhez .

A kormány fél a sztrájktól és fél attól, hogy ennek rájuk nézve is komolyabb következményei lesznek – vélik a pedagógus szakszervezet vezetői.

Donald Tusk felszólította az Egységben Magyarországért pártszövetség ünnepi nagygyűlésén résztvevőket, váltsák le Orbán Viktort. Kárpáti János lapszemléje.

Iványi Gábor, a MET vezetője Orbán már akkor megváltozott, amikor bekapcsolódott a politikába. Talán a szívében már akkor is ilyen volt, és elképzelhetőleg csupán arra állította be magát, hogy a liberális mozgalmakból profitáljon.

Minden valószínűség szerint mind nyilvántartás, mind lebonyolítás szempontjábó "anarchia" lesz a pedagógusok következő sztrájkja – véli Totyik Tamás, a PSZ alelnöke.

Eltaktikázta magát Putyin, amikor arra épített, hogy az Ukrán hadsereg az orosz invázió első jeleire összeomlik – véli Francis Fukuyama amerikai politológus, közgazdász. Szerinte Putyin nem éli túl hadserege vereségét, ha ez bekövetkezik. Emellett súlyos károkat okozott a világ populistáinak, köztük Matteo Salvininek, és Orbán Viktornak.

Megválasztotta a parlament kormánytöbbsége a Fidesz-KDNP jelöltjét, Novák Katalint köztársasági elnöknek. Megszavazta az Országgyűlés azt is, hogy elítéli az orosz katonai agressziót, és hogy a háborúból Magyarországnak ki kell maradnia. Mit csinál a háborús helyzet a választási kampánnyal? Ezekről beszélgettünk Lakner Zoltán politológussal, a Jelen főszerkesztőjével.

Majdnem hat órás tanácskozás végén csütörtökön éjjel nyilatkozatot fogadtak az európai országok vezetői, akik Versailles-ben egyeztetnek az orosz-ukrán-háború miatt. Arató László, a Klubrádió brüsszeli tudósítója szerint mindenki az orosz gáz nélküli világra készül, de például Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban a nyugat-európai és a kelet-európai országok között hatalmas a szakadék.

Miközben az Ukrajna elleni orosz agressziónak mindenkit arra kellene sarkallnia, hogy enyhítse a Varsó és Brüsszel közötti feszültséget a jogállamiság ügyében, a dolgok ezzel ellentétes irányba mozdulnak. Miközben Putyin lerohanja Ukrajnát, a lengyel bíróság úgy lép fel, hogy az moszkvai megfelelőjének az állásfoglalásaihoz hasonlítható. A német sajtó szerint Áder János sem élt a jogával, hogy visszaküldheti a parlamentnek a törvényeket, de Nováktól mindez még kevésbé várható Orbán mellett.

A Kárpátaljáról elmenekült kettős állampolgárok nem tudják átvenni a címükre küldött szavazási levélcsomagot. Mi lesz a választójogukkal?

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint átgondolt, korrupciótól mentes politika mellett, kevesebb teher hárul az emberekre.

Orbán Viktor kijelentette, hogy nem támogatja az Európai Unió Oroszország ellen irányuló újabb, az energetikai szektorra kivetett szankcióit.

Nagy-Britannia és az Egyesült Államok betiltják az olaj energiahordozók vásárlását, de az Unió ezt biztosan nem fogja követni, hiszen amíg Amerikának saját forrásai is vannak, ráadásul még hajlandók Venezuelával is üzletelni, addig Európa teljesen kiszolgáltatott helyzetben van: kell-e az olaj aranyáron? Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatója volt a Reggeli gyors vendége.

Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom társalapítója azt kérte a Klubrádióban, hogy mindenki vállaljon szolidaritást a pedagógusok sztrájkjával!