„1%
Reggeli gyors

Azért kell Oroszországot legyőzni, hogy a többi agresszív országot elriasszák

30/06/2022 12:21

A madridi NATO-csúcson elfogadták Finnország és Svédország csatlakozását, ezzel pedig Vlagyimir Putyin orosz elnök stratégiai vereséget szenvedett, hiszen azt akarta elérni, hogy ne bővüljön a transzatlanti szövetség, mondta a Reggeli gyorsban Tálas Péter, a stratégiai védelmi kutatóintézet vezetője. A NATO szemléletváltása után már egyértelmű, Európa védelmét nem az oroszokkal együtt, hanem ellenében kell biztosítani. Amerika elvesztette egyeduralmát, ezért több ország meg akarja változtatni a status quót, ami konfliktusokkal fog járni, ezért is fontos az oroszokat legyőzni, hogy azok is lássák, az agressziónak mi lehet a vége.

2022. június 30. Reggeli gyors - részlet 2022.06.30. Tálas Péter
13:13
00:00

A madridi NATO csúcs eddig legfontosabb eredménye, hogy Törökország befejezte az ellenkezését, és így a finnek és a svédek is csatlakozhatnak a NATO-hoz. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója a Reggeli gyorsban azt mondta, a törökök mostanáig meg akarták vétózni a két skandináv ország csatlakozását, különösen a svédekét, de mivel Svédország vállalta, hogy az EU más országaihoz hasonló politikát fog érvényesíteni a kurdokkal szemben, és a jövőben nem lesz puhább, megértőbb a kurd kérdéssel. Továbbá megszüntetik a svéd alkatrészekre, fegyverekre vonatkozó export korlátozásokat, így az Erdoğan-rezsim már nem görget akadályt a két ország csatlakozása elé.

NATO-csúcs Madridban
 
NATO-csúcs Madridban
 
Madrid, 2022. június 29. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök a NATO állam- és kormányfői kétnapos madridi csúcstalálkozójának első napján, 2022. június 29-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
 

 

Sokak szerint a két ország NATO-csatlakozása Putyin legnagyobb stratégiai veresége, mondta Tálas, aki emlékeztetett arra, hogy az orosz követelések a háború megkezdésekor arra vonatkoztak, hogy a NATO ne bővüljön tovább. Ehhez képest most két olyan ország lépett be a szövetségbe, ami eddig nagyon stabil semlegessági politikát folytatott. Ráadásul a csatlakozásukkal a NATO és Oroszország határa 1300 kilométerrel meghosszabbodik, és ez ellen Putyin nem sokat tud tenni. Arról nincs szó, hogy ebbe a két országba plusz fegyverek és katonák érkeznek, mivel "mind a két ország elég jól felszerelt", azaz hozzáadnak a NATO védelméhez, és a területükről a legkritikusabb pontokat tudják védeni: a Balti országokat.

Fontosnak nevezte Tálas, hogy a NATO új stratégiája már ellenfélként tekint Oroszországra, "olyan ellenfélként, ami a NATO, az EU és a transzatlanti biztonságot is fenyegeti". Ennek megfelelően olyan lépéseket ír elő, mint hogy a 40 ezerről 300 ezerre növeli NATO gyorsreagálású haderejének a létszámát. Nem arról van szó, hogy ennyi ember érkezik majd Kelet-Európába, hanem többségében a saját területükön készülnek fel arra, hogy ha a NATO keleti szárnyát támadás éri, a legrövidebb időn belül oda tudjanak menni.

  • A részetek: lesz egy nagyon gyors reagálású, és két olyan eleme ennek a fejlesztésnek, ami pár napon belül, és ami egy pár héten belül tud reagálni. Lengyelországba például 10 ezerre növelik az amerikai csapatok létszámát, de alapvetően csak fegyverek és harci eszközök kerülnek a keleti régióba.
  • Az Egyesült Államok különböző típusú erőket telepít ide: hadihajókat, légierőt, és olyan eszközöket, amellyel a Európát meg lehet védeni.

Tálas szerint bár a növekedés is fontos, de szerinte az amerikaiak azért is csinálják, hogy példát mutassanak annak a 19 európai országnak, amelynek két éven belül a nemzeti össztermék 2%-át kell majd honvédelmi kiadásokra fordítania.

Továbbá szerinte a kutatás-fejlesztésre is hatással lesz az orosz-ukrán háború, mivel új fegyvereket és eszközöket kell kifejleszteni a sikeres védekezéshez.

Ukrajnai háború
 
Ukrajnai háború
 
Kremencsuk, 2022. június 28. Bevásárlóközpont lángol az ukrajnai Kremencsukot érő orosz rakétatámadás után, 2022. június 27-én. MTI/AP/Vjacseszlav Priadko
Fotó: Vjacseszlav Priadko
 

 

"A háborút egy atomhatalom, az ENSZ biztonsági tanácsának állandó tagja indította Ukrajna ellen, ami önmagát is a világhatalmak közé sorolja. Ilyen Európában a második világháború óta nem volt, ezért szerinte igaza van Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak, aki a 2. világháború óta a legnagyobb fenyegetésnek nevezte a mostani háborús helyzetet" - mondta Tálas. Ennek a legfontosabb lépése a NATO mostani szemléletváltása: "nincs többé vita, hogy Oroszországgal, vagy Oroszország ellen építsék ki az európai biztonsági architektúrát. Velük szemben kell kiépíteni. Amíg Putyin, és ez az agresszív politika lesz hatalomban Moszkvában, a szövetségnek ezt fent kell tartania" - mondta.

Tálas szerint ez a stratégia egy sokkal bizonytalanabb és több kihívással teli világban készült, és az ukrajnai háború inkább példa arra, hogy egy olyan poszt hegemoniális, vagy poszt amerikai korszakban élünk, amikor egyre többen próbálják meg kikezdeni azt a status quot, ami az utóbbi harminc évben kialakult. Ez pedig konfliktusokkal járhat, mondta. Így "ha valami miatt a NATO-nak határozottan oda kell állnia Ukrajna mellé, az döntően az, hogy Oroszország olyan stratégiai vereséget szenvedjen, ami a többi kihívót is figyelmezteti, hogy nem szabad háborút indítani".