Bármi lehet egy olyan rezsimben, ahol az autonómiáknak nemcsak az anyagi alapjait verték szét, de a lehetőségét is törvényekkel büntethetik, vagyis ahol minden erővel azt akarják elérni, hogy közösségek, egymással összefogó magánvilágok egyáltalán ne létezhessenek, csak atomizált egyének, akik nem társadalmat, csupán lakosságot alkotnak. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között mindenki gyanakvó.

A kormány most épp ott tart, hogy minden boldog és hangos ember gyanús. Aki táncol, az valamit biztos leplezni akar. Aki szeret, az már propaganda. És aki még mosolyog is hozzá, na az biztos Soros-ügynök.

Mindenesetre, az kiderült, hogy a Pride Orbán Viktor csele és az ellenzék jól beleesett a csapdájába, mert így most már az egész ellenzék homokos a magyar nép szemében, bibibí.

Gondolhatnánk, hogy a tudomány presztízsét minden erőfeszítésével erősítő kormány ismételten sikert sikerre halmoz, a Kádár-korszak nagy országimázs-diadala után újra sikerült magyar embert juttatni, ha nem is vonattal a Balatonra, de legalább az űrbe.

Mégiscsak jó valamire, hogy BP főpolgármestere liberális, mint lakóinak jó része. Orbánék aljas politikai gyűlöletakciója ellenére a megtámadottak mellé állnak. Dési János jegyzete.

Ha nem lenne DK, akkor ki kérné számon a jogállamiságot a kormányon (jó ezen picit nevetek én is), ha nem lenne Kutyapárt, akkor ki képviselné a füvező egyetemistákat, ha nem lenne Apu, akkor ki védene meg most minket a Pride-on, ha nincs Jámbor András, akkor ki beszélt volna azokról, akiknek elviszi a házát a végrehajtó...

Ha a válaszadók alaposabban belegondolnak, kiderülhetne, hogy mi Ukrajna nélkül is tudunk szegényen, éhesen, folyamatos ellenségeskedésben, minimális nyugdíjakból élni, és ami a Brüsszelből elmaradó pénzeket illeti, ahhoz sem kell Kijevre várni. De ezt maximum az a csekély hétmilliós kisebbség tudja, akinél a kukában landoltak a szavazólapok.

Orbán Viktor nem ismeri az árnyalatokat. Politikusnak már csak ezért is alkalmatlan: aki csak rohamozni tud, és sem időben visszavonulni, sem alkut kötni, sem új narratívákat kitalálni nem képes, az előbb-utóbb beszorul a csatamezőn, és nem lesz neki se előre, se hátra, marad a fulladozás a saját csapdájában.

Mi lesz a következő? Lázár leszedeti az állomások óráit? Megtiltja az utasoknak, hogy megnézzék a pontos időt a telefonjaikon?

Az Orbán-barát Trump bombáztat Iránban. Akkor tehát most Irán Magyarország/Orbán ellensége lenne?

A búcsúcédula a középkori római katolikus egyházban pénzért árusított bűnbocsánati lehetőség volt. Maga a búcsú célja a bűnökért járó túlvilági büntetés részleges vagy teljes elengedésének kijárása. A pápai udvar az akkori világ egyik legjövedelmezőbb üzletévé változtatta az üdvösség árusítását, meg lehetett vásárolni akár a tiszta lelkiismeretet is.

Nyugodtan lezárhatná életművét a szétvert oktatási és egészségügyi rendszerrel a háta mögött, a szétlopott akadémiai vagyon, a kifosztott kulturális szféra, a megnyomorított és üldözött független média, a nemkülönben elüldözött tehetséges fiatal szakemberek, a félig kifosztott Nemzeti Bank és még sok ronccsá vált közvagyon ott magasodik, Orbán képzeletbeli ugarán.

Itt van ez az Ukrajna-ellenes propagandakampány: egy valóságos Déva vára, amit raknak délig, leomlik estére, amit estig raknak, leomlik reggelre. Igazi rémálom.

A perzsa civilizáció több ezer éves, az iráni nép öntudata mélyebb, mint bármely propaganda. A kultúrájukban, irodalmukban, művészetükben ma is ott lüktet a szabadság eszménye. Sokan egy nyitottabb, emberibb, a világgal párbeszédben lévő országról álmodnak, amely nem a vallási hatalomban, hanem a saját polgáraiban bízik.

1989. június 16-ra eljutottunk oda, hogy a pesti Hősök terén, nagy nyilvánosság előtt lehetett megemlékezni az áldozatokról, s ezzel a morális igazságszolgáltatással indult a nagyközönség számára a rendszerváltás. Akár jól is alakulhatott volna.

A most az árvíz miatt a sóbányát oldó, tehát a sós víz miatt a környezetet radikálisan átformáló Korond-patak a Kis-Küküllőbe ömlik, az meg a Marosba, amely meg Makónál a Tiszába. Ha sokáig oldja a víz Európa egyik legnagyobb sólelőhelyét, akkor akár a szegedi rakparton is megjelenhetnek sóvirágok. Szóval a problémánk közös, ha elfogadjuk, ha nem.