Ne sprashivay! - a külügyminisztérium darálójának nyílt levele Selmeci János jegyzetében
Négy különböző munkakör képviselője volt az asztalnál: egy miniszter, egy államtitkár, egy irodavezető és egy orosz gyártmányú iratmegsemmisítő. A miniszter, az államtitkár és az irodavezető székeken foglaltak helyet, az iratmegsemmisítő az asztalon darált. Elfogtam a nyílt levelét.
Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
Ha eltűnt, hát eltűnt - Dési János jegyzete
22/09/2025 18:03
| Szerző: Dési János/Klubrádió
| Szerkesztő: Lőrincz Csaba
Közben az a hatszázmilliárd, ami lehet hétszáz is vagy nyolcszáz is elgazdálkodódott, meg ellopódott, meg New York-i és más luxusingatlanokká, Porscheké és egyéb kisebb smuckokká szublimálódott.
Jó hír, hogy Hatvanpusztán, tudják, édesapám félig kész mezőgazdasági üzeme, kétmilliós fürdőkádak vannak. És fürdőszoba több tucatnyi. Hiába, nagy a család, és a tisztaság fél egészség. Végül is a hatezer négyzetméternyi lakóterületen elfér, ez úgy 100-120 jobb lakótelepi lakás alapterülete. De az vesse rá az első követ, aki még sosem vágyott nagyobbra. Lapos követ, gömbölyű követ, nagy követ, szögletes követ - ha az édesapámnak akad egy kis kőbányája, akkor már miért ne. Könnyű a beszerzés. Talán az állami építkezésekből jut egy kis visszamaradt áru ide is. Miközben idén csökkent az építőipar bevétele, mit tesz isten az Orbán kedvenc vállalkozásoknak nőtt a bevétele. Azért használjuk az Orbán kedvenc kifejezést, mert most miért mondanánk. Azt, hogy az Orbán érdekkörébe tartozó cégeké, vagy egyszerűbben az Orbáné?
Közben az a hatszázmilliárd, ami lehet hétszáz is vagy nyolcszáz is elgazdálkodódott, meg ellopódott, meg New York-i és más luxusingatlanokká, Porscheké és egyéb kisebb smuckokká szublimálódott.
Piszkos Fred még csak egy hadihajót lopott el, s ezzel is beírta nevét a magyar irodalom aranykönyvébe, a Matolcsy-klán egész egyetemet, a kecskemétit, vagy a Metropolt. És mi van akkor. Eltűnt, hát eltűnt. Majd megy utána a következő is, ha nem tetszenek vigyázni – van ilyen. de hiszen, mint látjuk, senkit sem érdekel ez az egész. Megesik a legjobb jegybank elnök családjával is, hogy kifosztja egy picit a bejzlit. Végül is, nyomtató lónak sem lehet bekötni a száját - bizonyára a pék is befal egy két kiflit a műszakjában. Hát akkor mi van abban, hogy a Nemzeti Bank elnöke, és családja is jó könyékig turkál a kasszában. A pénz egy része jó helyen van, külföld, magántőke alap. Versace ruhácska, A másik eltűnt. Áldás békesség. Kérem a következőt.
És persze közben elkelt a BM egykori Roosevelt téri épülete, még csak nem is sejtjük, kié. Akár egy jól fejlett stróman is lehet a szerencsés új tulajdonos. Persze nem lesz könnyű dolga, mert a környékbeli csinosabb épületeket már egy bizonyos Tiborcz István, vagy nevezzük T. Istvánnak, ahogy majd jó esetben rövidesen a lapokban szerepel, de addig is a továbbiakban fejedelmi vő, épületecskéi veszik körül. És akkor még valaki hazaviszi Pénzügyminisztériumot és a magyar szecesszió egyik legszebb építészeti alkotását, a Postatakarékpénztárat. Felteszem ez utóbbiban is akad egy jó nagy páncélterem. Ide teheti be a csecsebecséit, kisebb értékeit a szerencsés vevő – addig is, míg külföldre nem transzponálja. Mert nem árt a biztonság és a több – saját – lábon állás. Ki tudja, mit hoz a jövő. Ki a fene akar itt elszámolási vitába keveredni. Tiéd a vagyon, magadnak műveled.
Közben persze hiba lenne azt állítani, hogy a demokratikus rendőrség ne lenne résen. Gyorsan lecsapott az egykori vezérkari főnökre, hogy pisztolyt tart magánál. Igaz, korábban az egész magyar hadsereget ő kommandírozta. Amelynek a harcértéke valamivel több lehetett egy pisztolynál, bár ki tudja.
Mindenesetre az nem zavarta őket, hogy minisztériumi titkárnőkkel gránátdobálást játszattak, az ismert eredménnyel. És a kaszinó- és honvédelmi ügyi miniszter testőre magát lőtte meg. Tiszta szerencse, hogy nem a védencét puffantotta le, már csak azért is, mert akkor hogy sikerült volna az egészet hónapokig eltitkolni.
És akkor még hol vagyunk attól, hogy ki lehet az a két magas rangú kormányzati ember, netán miniszter – sunyi, kommunista időket idéző rágalom – aki kiskorú gyermekeket rendelt volna magának játszadozni. Nyilván ilyen nincs és ha nem lesz ebből sem rendőrségi vizsgálat, akkor végképpen nem lesz és mindannyian nyugodtan alhatunk.
Csak a zebrák, a mi jó zebráink dübörögnek.
De legyünk optimisták Most kezdődik a zsidó hagyomány szerint az 5786-ik év, legyetek minden jóra beírva és bepecsételve. Sikerülni fog.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2025. szeptember 22-ei adásában hangzott el. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra)