„1%
Galaxis kalauz

Virtuális tárhelyek, múlt századi erszények

9/03/2022 17:24

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

A digitális identitástól a zseb kialakulásának történetéig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben annak is utána jártunk, vajon tényleg az ábrándozás az élet megrontója.

2022. március 09. Galaxis kalauz (2022. március 09., szerda 15:00)
48:19
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes
A múlt heti adásban kiderült többek között az is, hogy a titkos ügynökök – a regényekben és a filmeken legalábbis – sokféle csodára képesek. A poligráf átejtésén túl különböző kütyükkel el- és feltűnhetnek, ahogy küldetésük megköveteli. A digitalizáció korában, hogy ezt kipróbáljuk, nem is kell nagy varázslónak lennünk. De ahogy minden másnak, úgy ennek a trükknek is megvannak a hátulütői. A 173. epizód első interjújában Papp Petra Anna elmondta, azért, mert nem csatlakozunk közösségi oldalakhoz, vagy nem veszünk részt virtuális játékokban, még van digitális lábnyomunk. Pusztán azzal, hogy bankkártyával fizetünk, és okos telefonunk van, fellelhetőek leszünk az interneten, tette hozzá a tudománytechnológiai újságíró. Papp Petra Anna kiemelte, sokkal jellemzőbb a vágy, hogy jelen akarunk lenni a digitális térben. A jelenlegi lehetőségek persze még elég kezdetlegesek, valójában csak internetes életrajzok fotókkal. A nem olyan távoli jövőben már saját fotó realisztikus, 3 dimenziós avatárjaink képviselhetnek minket.

Fotó: Pixabay
 

Egy dolog persze fantáziálni egy másik külsőről, egy másfajta életről, és egy másik a szerint is gondolkodni. Hogy hol húzódik meg a határ, és egyáltalán a fantáziálás lehet-e ártalmas, vagy épp hogy létszükséglet, erről is beszélgettünk a folytatásban.

S. Tóth Márta
 

Több féle módon és több szempontból rendszerezhető a fantáziálás mondta el, S. Tóth Márta. A coach szerint beszélhetünk egy pozitív, vagyis a vágyainkat amolyan rózsaszín felhőben megjelenítő álmodozásról, vagy egy feltételezéseken alapuló, negatív érzetekkel teli, magunkban spekulálásról.

S. Tóth Márta hozzátette, személyiségfüggő, hogy milyen élethelyzet váltja ki belőlünk a fantáziálás iránti vágyat. Ugyanakkor kiemelte, hogy bármilyen ábrándozásról is legyen szó, a legfontosabb a mértékletesség.

A fantáziálás – legyen bármilyen ártatlan is – a legbensőbb magánügyünk. Mi döntjük el, hogy kinek a számára tesszük elérhetővé, láthatóvá. Mintha az álmodozáshoz mindenképpen társulna valamiféle rejtett üzemmód lehetősége. Mint egy képzeletbeli zseb, amelynek tartalma – jó esetben – csak ránk tartozik. Az már más kérdés, hogy a zseb luxusa nem mindenkinek adatott meg a történelem egyes korszakaiban.

Kovács Melinda, divattörténeti blogger elmondta, a zseb több száz éves történettel rendelkezik. Először a férfiviselet részeként jelent meg az 1600-as évek második felében. A nők akkoriban erszényt viseltek derékra kötve, az alsó ruházatuk felett. Amelyet a felső szoknyájukon kialakított hatalmas nyíláson keresztül értek el. A napóleoni időkig tudták a nők a gazdagon redőzött, több rétegű szoknyájukon elrejteni azokat a nyílásokat, amelyek egyenes utat jelentettek derékon viselt kezdetleges „zsebeikhez”.

Fotó: Pixabay
 

Kovács Melinda hozzátette, ahogy az alsószoknyákat, és más, a kíváncsi szemek elől rejtett ruhadarabokat, úgy a felső ruházat alatt meghúzódó erszény-zsebeket is sokszor apró, finom hímzéssel díszítették. Ezek célja a legtöbbször a dekoráció mellett az információőrzés volt. Dátumok, nevek szerepelnek a fennmaradt, több száz évvel ezelőtti zsebeken.

Vendégek voltak: Papp Petra Anna tudománytechnológiai újságíró, S. Tóth Márta coach és Kovács Melinda divattörténeti blogger.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.

Galaxis kalauz
2022. március 09. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes