„1%
Galaxis kalauz

Nobel-díjas felfedezések és haszontalan találmányok

8/01/2022 12:52

| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió

A röntgensugárzás felfedezésétől az antik játékkonzolokig vezetett a Galaxis kalauz útja ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, hogyan reagál a közvélemény a tudományos újításokra az egyes történelmi korokban.

2022. január 05. Galaxis kalauz (2022. január 05., szerda 15:00)
46:24
00:00
Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes

Wilhelm_Roentgen
 

1896. január 5-én jelent meg a Wilhelm Conrad Röntgen felfedezéséről szóló hír a bécsi Neue Freie Presse újságban. Bár Röntgen gyerekként a tanulásban nem jeleskedett – lényegében egy diákcsíny miatt kicsapták az iskolából, és igen hosszú ideig nem volt képes érettségit szerezni – végül felfedezéséért ő lett az első, aki fizikai Nobel-díjat kapott. Hogy a röntgensugárzást mikor, miért és hogyan használták először, többek között erről lesz beszélt a 164. epizód első interjújában Dr. Sükösd Csaba fizikus, a Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének nyugalmazott tanszékvezetője. Elmondta, hogy az egyedülálló felfedezés gyakorlati hasznát nagyon hamar felismerték, és nem csak a diagnosztikában, de a gyógyításban is nagy szerepe lett.

Bár 1895. november 9-én Röntgen már tudta, hogy valami jelentős dolgot fedezett fel, sokáig nem mondta el senkinek, csak a feleségének, Berthának. Így a kísérleteit is az ő segítségével végezte. Az a fotó, amelyet az asszony kézfejéről készített, azóta ikonikussá vált, hiszen nemcsak a tudományos eredményről tanúskodik, de nagyon személyes is a felvételen tökéletesen kivehető gyűrű miatt.

Fotó: Pixabay
 

Az interjúból kiderült, hogy a röntgensugár káros hatásait csak később ismerték fel, és csak ez után tudták biztonságosabban használni. Megjelenésekor azonban a fogadtatása egyértelműen pozitív volt. Ugyanakkor koronként eltérő, hogy a tudományos világ, a sajtó és persze a közvélemény hogyan reagál egy-egy újításra. Palugyai István tudományos újságíró elmondta, természetesen az olyan horderejű eredmények, mint Röntgené volt, nem teremnek minden nap, és hogy ezek mekkora figyelmet kapnak az részben attól is függ, hogy az adott időszakban az átlag médiafogyasztó hogyan viszonyul a tudományhoz. Palugyai István hozzátette, azt hogy mely tudományos eredmény mekkora hírverést ér meg, a cikk szerzőjének kell eldöntenie. Vagyis előfordulhatnak lukra futások, de vannak intő jelek, amelyek segítenek a döntésben. És ahogy ő fogalmazott, végeredményben az orra után megy, az ösztönei határozzák meg, hogyan viszonyuljon egy új felfedezéshez, vagy találmányhoz. 

És ha a tudományos újságírók is sokszor csak a megérzéseikre hagyatkozhatnak egy-egy új eredmény megjelenésekor, hogy azok vajon tényleg számottevők-e, akkor nem várható el az átlagos olvasótól sem, hogy egy új kütyü bemutatásakor biztosan tudja, erre neki szüksége lesz-e 5, 10 év múlva, vagy úgy egyáltalán. Képes Gábor bölcsinformatikus elmondta, azért, mert vannak olyan korábbi találmányok, amelyek ma már nem használatosak, nem jelenti azt, hogy feltétlenül fölöslegesek is. Sokszor ezek előfutárai lesznek későbbi fejlesztéseknek. A Neumann Társaság Informatikatörténeti Fórumának vezetőségi tagja ennek ellenére tudott mondani néhány furcsa technikai újítást, amelyeken ma már mosolygunk. És bár a legtöbb mára hasztalanná vált elektronikai termék a nyolcvanas években született, mint a különböző játékkonzolok kiegészítői, a menedzser kalkulátor, vagy a számítógéppel irányítható kávéfőző, a korábbi időszakokból is előkerülnek meglepő találmányok, mint például a homorú logarhenger a 19. századból.

A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.

Galaxis kalauz
2021. december 05. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes