Befogadó közösség, vendégváró nyelv
5/02/2022 07:06
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A közösségi lét kötelezettségeitől a befogadó nyelv jövevényszavakra gyakorolt hatásáig vezetett a Galaxis kalauz ezen a héten. Útközben azt is megvizsgáltuk, meddig számít újnak egy később csatlakozott családtag.
A 168. epizódban Síklaki Istvánnal többek között a tárgyak közös használatáról, a javak megosztásának elvárhatóságáról beszélgettünk. A szociálpszichológus elmondta, hogy bár az osztozkodás ösztöne egyidős az emberiség történetével, hiszen a túlélés feltétele volt egykor, mára azonban ez vággyá alakult át, ahogy a legtöbb zsigeri érzésünk, úgy ez is beépült a lelkivilágunkba. Hozzátette, közösségi lényként az ember sok cselekvést, például a gasztronómiai vagy, a kulturális élményeket szereti megosztani, függetlenül attól, hogy egyedül is képes lenne enni vagy tévét nézni.
![](/data/Tevezes.jpg)
Bizonyos esetekben nem kérdés, hogy egy csoport tagjai vagyunk, máskor azonban, ha nem születünk bele, de mégis csatlakoznánk, talán más lehetőségeink és esetleges feladataink alakulnak ki. Erről beszélgetünk a folytatásban Megyeri Zsuzsanna pszichológussal, családterapeutával. A szakember kiemelte, családonként eltérő, hogy milyen hamar avatjuk bizalmunkba egy új tag érkezését, de az nagyban befolyásolja a fogadtatást, hogy az, aki hozta az illetőt egyébként milyen szoros kapcsolatot ápol a családjával.
Ahogy egy új tag átalakíthat egy egész családot, úgy egy idegen eredetű kifejezés megváltoztathat egy mondatot. Vagy maga a mondat alakíthatja saját képére az említett idegen kifejezést. Hogy korábban milyen külső hatásokra kerültek új szavak a nyelvünkbe, és ahhoz képest mára az átalakulást elsősorban mi idézi elő, erről is szó volt a Horváth Péter Ivánnal készült interjúban. A Pázmány Péter Katolikus egyetem adjunktusa elmondta, az idegen szavakat általában hamar felismerjük, de sok szóról ma már nem is gondolnánk, hogy jövevényszó. Hozzátette, vannak fogódzkodók, hogy felismerjük ezeket. Többnyire a ragok lehetnek árulkodók, ahogy a német eredetű szavak végén sokszor –ni vagy –li szerepel. De általában elmondható, hogy az é-re végződő szavak idegen eredetűek. A nyelvésszel folytatott beszélgetésben kitértünk arra is, hogy várható-e az angol erőteljes térnyerése a jövőben. Horváth Péter Iván elmondta, valóban ma elsősorban angol szavak jelennek meg nemcsak a magyar nyelvben, de az is egyértelműen látszik, hogy ilyenkor is a fogadó nyelv alakítja át a neki megfelelő módon az új kifejezést.
![](/data/Szavak.png)
A műsort a fenti lejátszóra kattintva hallgathatja meg.
2022. február 02. szerda 15:00
Szerkesztő-műsorvezető: Timár Ágnes