Történelmi emlékezet a humoros filmekben – 96. epizód
26/10/2025 09:12
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Fel a fejjel! című keserédes dráma elemzését folytattuk a Mozgóképizmus legutóbbi adásában. Továbbra is maradtunk a második világháború témájánál. Több magyar és összehasonlításként külföldi filmet vizsgáltunk a humor relevanciájának szempontjából.
A sorozatunk címe így, ebben a megfogalmazásban nem fedi pontosan a valóságot, habár a Fel a fejjel! mint központi film a drámai cselekménybe nem átall kifejezetten vicces pillanatokat csempészni. Paár Ádám történész-politológussal időben haladtunk tovább, és előkerült jó pár film, amely csupán érinti a holokauszt témáját, és szintén több, amely azt választotta a cselekménye alapjának.
Kitértünk Szabó István két filmjére, a Bizalom című drámára és A napfény íze című családi tablóra. Utóbbi a történet szereplőin keresztül mutat rá a magyarságuktól megfosztott zsidó származású karakterek szenvedéseire a vészkorszak idején, és az azt megelőző években a főhős állandó bizalmatlanságára. A több generációs családtörténet XX. század elejére eső időszakában épp annak a leszármazottnak az életét követjük, aki minden szempontból megtestesíti a Horthy-korszak, jobbára filmekből ismert, sztereotip magyar karaktereit. És miközben egy sikeres karriert épít, lerúgná magáról zsidó származását (amelyet a kikeresztelkedéssel meg is próbál), mégsem szabadul a gondolattól, hogy származása miatt kinézik azokból a társaságokból, amelyekben helyet kap sportteljesítménye okán.
A Bizalom című film egy ritkábban ábrázolt szituációt mutat be. A nem a származásuk miatt veszélyben lévő civileket. Két embert, akinek egy rövid időre összekapcsolódik az élete, és talán épp a sorsközösségük miatt változnak meg az érzéseik.
A műsorban még kitértünk az Ideiglenes paradicsom című drámára, amely szintén egy tragikus történet a korszakról, egyben a nyilasok által elkövetett bűnökről; megfélemlítésről, kínzásról vagy éppen gyilkosságról.
A történet végén a főhős életéről egy véletlen dönt, amely arra kíván rámutatni, hogy globálisan tekintve lényegtelen, hogy a véletlen vagy valamilyen tudatosság játszik szerepet egy népírtás közepette elkövetett gyilkosságban, hiszen az egyik élet nem értékesebb a másiknál.
Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 96. fejezetben kiemelte, hogy ezt a dilemmát dolgozza fel A zongorista című film is, miközben egy valós személy életének egy rövid időszakát mutatja be. A legtragikusabb éveket, amelyben elveszít mindenkit, akit szeretett, és ő maga is majdnem odavész. A történet keretes szerkezete pedig arra szolgál, hogy nyilvánvalóvá tegye, hiába folytatódik akár ugyanúgy a mindennapi élet, többé semmi sem lesz olyan, amilyen volt.
A vizsgált filmekben, még ha meg is csillan némi humor, dramaturgiailag általában helye van, mivel a kontraszt hangsúlyozásának szempontjából történik.
A teljes beszélgetést meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. október 25., szombat 13.30
Riporter: Timár Ágnes
