Történelmi emlékezet a humoros filmekben – 84. epizód
13/07/2025 17:49
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
| Szerkesztő: Szikora Gábor
A Mozgóképizmus legutóbbi adásában folytattuk az 1920-as évek Angliájának ábrázolását. Paár Ádám, történész-politológus a korabeli társadalmat átformáló eseményeket, mint az általános sztrájk, vagy a baloldali eszmék elterjedése a fiatalok körében a Csengetett, Mylord? című vígjátéksorozaton keresztül elemezte, amely reagált az említett közéleti jelenségekre is.
A műsor előző heti adásából már kiderült – ami a rajongók számára persze egyértelmű volt –, hogy a sorozat humoros keretbe ágyazva mutatja be az adott korszak társadalmi rétegeit, sztereotípiáit és a közelgő gazdasági világválság előszelét. Paár Ádám mesélt a karakterek fejlődéséről, a sorozat lehetséges, de végül meg nem valósult folytatásáról, valamint arról, hogyan jelennek meg a műben a nemzetiségi sztereotípiák, különösen a skót karakterek kapcsán.
A történész megemlíti, hogy bár óvatosan, de a sorozat a királyi családdal kapcsolatos szatirikus jeleneteket is beiktat a történetbe, továbbá a társadalmi különbségek ábrázolására, valamint a korszakra jellemző erkölcsi normákra is nagy hangsúlyt fektet.
A műsorban kitértünk a történelmi és vallási kérdésekre is, például Gretna Green házassági hagyományaira, valamint az ír és skót vallási-politikai sajátosságokra. Teddy úr viselt dolgai kapcsán érintettük a munkahelyi hatalmi visszaélések témáját, amelyek ma már vállalhatatlanok lennének, de akkoriban komikus elemként szerepeltek. Ez a történeti kitekintés elvezetett napjainkig, ahol főként a Brit-szigetek kontextusában az elfogadás visszaszorulásáról, ugyanakkor a korábban elnyomott népcsoportok vezető pozícióba kerüléséről is beszélt Paár Ádám.
A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 84. epizódban kitért arra, hogy mélyebb erkölcsi dilemmákat is boncolgat a Csengetett, Mylord? sorozat, különösen a szegénység, a társadalmi mobilitás és a színlelt jószívűség témáit. Tisztáztuk az adásban azt is, hogy az alkotók a szereplőkön keresztül érzékeltetik a korszak hierarchikus rendjét, a szolgák egymás közötti viszonyrendszerét és a valódi, illetve látszat-empátiát, különösen a legszegényebb karakter, Mabel esetében. Ugyanakkor megjelenik a szeretet és áldozathozatal ellentmondásos arca is – például amikor Stokes a lányát késdobáló mutatványaiban kihasználja ugyan, nem egyszer vissza is él a naivitásával, de gondoskodik arról, hogy Ivy is megtalálja a helyét a világban.
Paár Ádám bemutatta a háború okozta társadalmi változásokat, a szegénység és hatalmi visszaélések ábrázolását, valamint a karakterek összetettségét.
Legközelebbi friss adásunkban egy újabb alkotáson keresztül mutatjuk be az angol társadalom 20. század közepére bekövetkezett átalakulását.
A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
2025. július 12., szombat 13:30
Műsorvezető: Timár Ágnes
