Történelmi emlékezet a humoros filmekben – 82. epizód
29/06/2025 16:59
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
| Szerkesztő: Bárkay Tamás
Tovább elemeztük a történelmi vígjátékok igazságtartalmát. A kora újkori Nagy-Britanniában jártunk, és a Jane Austen regények filmes adaptációit vetettük össze aszerint, hogy az alkotó mennyire tartotta érvényes konfliktusnak a férjfogást.
Paár Ádám, történész-politológus a legfrissebb Emma és Meggyőző érvek feldolgozások kifejezetten súlytalan nevettetéssé alakított pontjait hangsúlyozta.
Rávilágított arra, hogy az Austen-korabeli nők házasságkényszere nem csupán romantikus probléma, hanem túlélési kérdés volt, hiszen munkavállalási lehetőségeik erősen korlátozottak voltak. A beszélgetésben kitértünk a korszak női íróira is, akik sokszor vidéki, kisvárosi környezetből származtak, és a társadalmi kérdésekről szóló írásaikkal mégis jelentős hatást gyakoroltak. Felmerült az is, hogy miközben ezek a nők publikálhattak és formálhatták a közvéleményt, mégsem élhettek szavazati jogukkal – ez a kettősség jól tükrözi a kor női emancipációs törekvéseinek ellentmondásait.
Az Emma (2020) előzetese (Youtube)
A nők kiszolgáltatottsága és jogfosztottsága – például a szavazati jog hiánya – gyakran az önálló megélhetés ellehetetlenüléséhez vezetett. Ugyanakkor példákat is hoztunk olyan nőkről, akik áttörték ezeket a korlátokat (pl. Anne Lister, női kalózok, katonák), még ha sokszor férfiként kellett élniük ehhez.
Paár Ádám szerint Jane Austen regényeivel és nőalakjaival finoman, de határozottan reflektált ezekre a társadalmi problémákra. Hozzátette, Austen épp akkoriban alkotott, amikor hazánkban hatalmas rajongás alakult ki a szigetország iránt. A történész elmondta, hogyan vált Anglia a reformkor Magyarországán kulturális és politikai mintaképpé, különösen az alkotmányosság és képviseleti rendszer vonatkozásában.
A beszélgetésben Jane Austen műveinek modern értelmezéseire és adaptációira is kitértünk, különösen arra, hogyan keveredik bennük a társadalomkritika és a humor. Austen regényei karikatúraszerűen ábrázolják saját koruk jellegzetes figuráit – például plébánosokat, idősasszonyokat, naiv fiatalembereket –, miközben komoly problémákra reflektálnak, mint a nők társadalmi kiszolgáltatottsága. Az adaptációk gyakran félreértik ezt az iróniát, vagy túldramatizálják (mint a Meggyőző érvek egyes feldolgozásai), vagy épp modern humorral közelítik meg (Lost in Austen, Austenland), ami lehet sikeres is, ha jól működik. Austen világa így egyszerre nyújt nosztalgikus esztétikát és éles társadalomkritikát, miközben kortárs női nézőpontból is újraértelmezhető.
A meggyőző érvek (2022) előzetese (Youtube)
Paár Ádám, történész, politológus, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 82. epizódban vizsgálta Jane Austen műveinek társadalmi és feminista vonatkozásait, valamint az ezekre épülő adaptációk humoros vagy komor megközelítéseit, kiemelve a korabeli társadalmi szerepeket és a szatírát. Kitért arra is, milyen különbség látható a nők jogainak szempontjából a korabeli Franciaország és Nagy-Britannia között, és milyen lassú, de szerves fejlődésen ment keresztül a női választójog megszerzése.
A teljes adást a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszók nem jelennek meg, ezért az interjúk meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)
