Történelmi emlékezet a humoros filmekben – 92. epizód

Új ablakban

2025. szeptember 27. Mozgóképizmus (2025. szeptember 27., szombat 13:30)

27:40

00:00

Műsorvezetők: Timár Ágnes Szerkesztők: Timár Ágnes

Paár Ádám történész-politológussal a Szaffiról és a Tenkes kapitányáról is beszélgettünk. Mindkét alkotás esetében a gyártásuk időszakára adott alkotói reakciók is szóba kerültek.

Viszonylag ritkán van módunk animációs filmekről beszélgetni, így aztán most részletesen elemeztük egyik közös kedvencünket, a Szaffit.

Történész vendégünk azért tartotta fontosnak épp ezt a mesévé formált alkotást beemelni a válogatásba, mert bár a konkrét történet egy sok szempontból egyedülálló helyszínen játszódik, Temesváron, az időszak, amelyet bemutat az egész országra igaz volt. A 150 éves török megszállást épp ekkor váltják a császári erők. Sokan ekkor térnek vissza a bujdosásból, vagy mint Jónás az addig elérhetetlen örökségét kívánja elfoglalni. Persze a vár nem egészen olyan, mint amilyennek képzelte. Ez az alapgondolat, miszerint nem a pénz vagy a drágakő az igazi kincs, hanem az otthonra, családra barátokra találás, végigkíséri a történetet, hogy aztán ez legyen a kiemelt zárógondolat, amikor már a révbe ért Jónást látjuk családjával.

 

Jelenet a A Szaffi című 1985-ben bemutatott magyar rajzfilmből. Története a 18. század első harmadában játszódik. Az animációs játékfilm rendezője Dargay Attila, producere Budai György. A forgatókönyvet Dargay Attila, Nepp József és Romhányi József írta, a zenéjét ifj. Johann Strauss melódiáinak felhasználásával Daróci Bárdos Tamás szerezte.

 

A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa a 92. fejezetben természetesen arról is beszélt, hogy a Szaffi Jókai Mór Cigánybáró című műve alapján készült, ami Paár Ádám szerint a történelmi alapokra hasonlóan ügyel, de sok tekintetben zordabb a cselekménye.

Az adás folytatásában – maradva a XVIII. században – egy hasonló közönségkedvenc alkotást kezdtünk vizsgálni. A Tenkes kapitánya annak idején egész házközösségeket ültetett le a tévékészülék elé.

A Zenthe Ferenc alakította Eke Máté is a labancokkal találja szembe magát, és bár cselekményszövésében, kalandosságában és karaktereiben is olyan külföldi filmekkel említhető egy lapon, mint a korabeli Zorró vagy éppen a Robin Hood.

Azonban ezekkel szemben volt egy nagy érdeme, amelyet sokan méltattak. Eke Máté, ugyan magasan képzett katona volt, ebben a hazájáért folytatott harcban a bölcsebb tanácsot megfogadva, hogy inkább ésszel, mint erővel küzdjön, minél kevesebb császárpárti katonát támad meg. Elsősorban mert tudták, hogy ezekkel a halálesetekkel, csak még nagyobb büntetésre számíthatnak a siklósiak.

Tehát végül is ő maga csakis önvédelemből kényszerül rá, hogy végezzen ellenfelével.

 

 Jelenet A Tenkes kapitánya című tévésorozatból. A 13 részes fekete-fehér széria 1963-ban készült, és 1964-ben vetítették. Örsi Ferenc forgatókönyve alapján Fejér Tamás rendezte, zenéjét Vujicsics Tihamér komponálta. A fotón Szabó Gyula, Zenthe Ferenc és Tordy Géza

 

A mindenki által kedvelt Eke Máté történetét sorozatként mesélték el, és mint minden kalandfilmben, itt is hangsúlyossá vált a harci jelenetek mellett a szerelmi szál.

Paár Ádám kiemelte, hogy A Tenkes kapitányát is utolérte a vád, hogy túl népieskedő, egyfajta parasztromantikát ábrázol, amelyben a korszak elvárásainak megfelelő jellemvonásokkal ruházta fel az alkotó főhősünket. A történész szerint azonban más alkotásokkal ellentétben, ez A Tenkes kapitányára pont nem volt igaz, hiszen az általános nézői reakciót váltotta ki, Zenthe Ferenc karaktere, azáltal, hogy egy maroknyi csapattal és fontos elvekért harcolt az elnyomó nagyhatalom ellen, természetesen szimpátiát váltott ki.

A teljes adást meghallgathatják a fenti lejátszóra kattintva. (Amennyiben appon keresztül érik el oldalunkat, a lejátszó nem jelenik meg, ezért a beszélgetés meghallgatásához, kérjük, lépjenek át a klubradio.hu-ra.)