Történelmi emlékezet a humoros filmekben – 89. epizód
7/09/2025 18:00
| Szerző: Timár Ágnes/Klubrádió
A Mozgóképizmusban ezen a héten a nagyotmondó katonákról szóló kosztümös filmek kerültek terítékre.
Az 1700-as évek „kardozós” filmjeinél hagytuk félbe a beszélgetést az előző héten. A legutóbbi alkalommal azonban nem pontosan onnan folytattuk. A közbenső, egyébként történelmileg igen fontos részt, a francia forradalom éveit, valamint Napóleon hatalmának kiteljesedését Paár Ádám foglalta össze. Habár ehhez is találtunk vidám alkotást, a Szókimondó asszonyságot, jobbára drámákat készítettek a témáról, ezért is ugrottunk a XIX. század első éveire, és Az én hősöm című, néhány éve bemutatott kosztümös vígjátékban kerestük a történelem nyomait.
Paár Ádám elmondta, hogy sajnos megfelelnek a valóságnak azok a túlzónak tűnő apróságok, amelyeket a történet szerint csak kitalál hősnőnk, hogy ezekkel ruházza fel a visszatérő férfit, aki a hírekkel ellentétben nem elesett, hanem dezertált, és azóta hajléktalanként kószált a világban. A hazugság, ami egy csodás meggazdagodás története persze egyre színesedik, ahogy növekszik a hallgatóság; egyre több részlet, egzotikus táj, kitüntetés kerül bele.
Történész vendégünk azt hangsúlyozta, hogy ez már az az időszak volt, amikor Napóleon kezdte elveszíteni a racionalitás érzékét, és felesleges harcokat indítva gyengítette meg nagy számú hadseregét.
A kérdésre, hogy minek köszönhetőek Jane Austen regényadaptációiban, illetve a legtöbb, a korszakot megidéző filmben a gondtalanul sétálgató katonák, akiknek láthatóan semmi dolguk, a válasz az, hogy egyre több ország követte addigra Napóleon eleinte valóban zseniális hadászati politikáját. Ő ugyanis egyenlő előre jutási lehetőséget biztosított az eltérő hátterű férfiaknak, akik beálltak katonának. Ehhez pedig tartotta is magát, az egy millió főre duzzadó hadserege békeidőben igen jól élt. Amikor pedig háborút indítottak valamely ország ellen, akkor derült ki, hogy ki hálálja meg az addigi jól tartást. Jellemzően maradtak a katonák. Legalábbis egy ideig. Felkészültek és sokan voltak, így lehetett bármilyen gyors kezdetű egy hadviselés, jó esélyekkel vágtak bele. Ezt a fajta toborzást lesték el a szomszédos államok, köztük az Egyesült Királyság is. Továbbá ennek lett az eredménye a békeidőben csinos egyenruhában sétálgató, és lányoknak udvarló katonai réteg, amelyet gyakran megtalálunk valóban az Austen-filmekben.
Paár Ádámmal, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársával a 89. epizód zárásaként Az én hősöm főszereplőjéhez hasonló nagyotmondó katonákat vettünk sorra, így került be a válogatásba Svejk, Münchhausen báró és Háry János is.
2025.09.06., szombat 13.30
Riporter: Timár Ágnes