„Zajlik
Reggeli gyors

Az Orbán-kormány a leggyengébb láncszem az EU-ban és a NATO-ban is

8/09/2022 10:01

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Neue Zürcher Zeitung: Orbánék igyekeznek mindent, amit csak lehet blokkolni mindkét nemzetközi szervezetben, elmennek a falig és esetleg visszafordulnak. Csernyányszky Judit nemzetközi lapszemléje.

2022. szeptember 08. Reggeli gyors 2022.09.08. Csernyánszky Judit lapszemle
05:34
00:00
A China Daily, azaz a Kína Napilap szerkesztőségi cikke címében hirdeti, milyen produktívak a kínai-magyar kapcsolatok, s aminek egyik megnyilvánulása lesz a Debrecen mellé tervezett akkumulátor gyár, Contemporary Amperex Technology Co Ltd (CATL), amelyik a legnagyobb kínai befektetés lesz Magyarországon, és egyben a világ egyik legkorszerűbb üzeme is lesz a maga nemében. Az idei kezdéssel tervezett építkezés öt és fél évig eltarthat és 7,28 milliárd dollárba (csaknem 3000 milliárd Ft.) kerül. A németeknél épített akkumulátor gyár egyébként a legnagyobb, ám ez is 9000 munkahelyet teremt, és azt ígérik, hozzájárul ahhoz, illetve nyilván nem akadályozza, feltehetően segíti, hogy 2050-re Magyarországon zéró széndioxid- illetve szennyezőanyag kibocsátás valósuljon meg a mostani elképzelések szerint. Kína egyébként ezzel, illetve korábban a német beruházással úgy vetette meg a lábát Európában, hogy legnagyobb fogyasztói között ott tudhatja a Mercedes-Benzt, a BMW-t és a Volkswagent. Ez a terjeszkedés azt is jelenti Kína számára, hogy bebetonozza vezető szerepét "a globális akkumulátor ekoszisztémában”, s valósággá válhat, hogy 2025-től teljesíteni fogják az elektromos autókra való átállás évente meghatározott terveit.

Aztán jön az óda a magyarokhoz: miszerint a több éve tartó roppant gyümölcsöző kínai-magyar kapcsolatok kölcsönös tiszteleten alapulnak, továbbá a magyarok azon kívánságán, hogy hazánk legyen a kínai cégek európai bázisa, és itt vezessen keresztül a fő közlekedési útvonal Kína számára az európai piacokra. Csak hálát mondhatunk Magyarországnak, hogy kitalálta a Keleti nyitás politikáját, hisz az ország kezdetektől fogva úgy tekintett Kínára, mint az egyik legfontosabb beruházó és fejlesztő partnerére. Ezt jelezte már az is, amikor elsőként csatlakozott az Orbán-kormány az Egy út - Egy övezet kezdeményezéshez. Köszönetet mond a szerkesztőségi cikk azért is az Orbán-kormánynak, hogy megakadályozta 2021-ben a Kína elleni szankciók bevezetését az Európai Unióban, merthogy utóbbi – írja a cikk – azt állította, hogy megsértette az emberi jogok alapokmányát, s egy ilyen intézkedés a magyar kormány szerint értelmetlen, túlzó és káros lett volna. Azt is állítja az írás, hogy Kínának sosem állt szándékában megosztani Európát, sokkal inkább kölcsönös megértésre törekszik a kontinenssel, és a mostani CATL akkumulátorgyár beruházás példaként szolgálhatna Európa számára.

Hát, persze hogy vezető helyre ugrott az újabb ukrán-magyar botrány az orosz és az ukrán sajtótermékekben. Az Ogyessza Zsurnál és a Donpat, azaz Donbasz Patriótái, s ennek nyomán a Kárpátinfó is - beszámol arról (immár második napja): az ukrán külügy kifogásolta, hogy a magyar 8. osztályos földrajzkönyben azt állítják, hogy immár nyolc éve polgárháború zajlik Ukrajnában, amihez Oroszországnak egyébként pedig semmi köze. Oleg Nyikolenko, ukrán külügyi szóvivő ezért fel is szólította a magyar kormányt, hogy azonnal töröljék a hazugságokat és javítsák ki a hibát a tankönyvben. S kiderült az is, hogy tegnap találkozott is egy tárgyaló delegáció a magyar illetékes vezetőkkel. Újabb fejlemények egyelőre nincsenek, a magyar kormánynál pattog a labda.

Forrás: Nemzeti Köznevelési Portál, 8. osztályos földrajztankönyv
 

Az Europejszkaja Pravda és a Politico is úgy tudja, hogy Brüsszel fontolgatja annak lehetőségét: kizárja Magyarországot a globális vállalkozói adócsomagból, amelyben egységesen 15%-os adókulcsot akarnak megállapítani, s amelynek elfogadása az Orbán-kormány ellenkezése miatt megtorpant. Jövő hónapban Luxembourgban dönthetnek Magyarország mellőzéséről az uniós pénzügyminiszterek. Az uniós tagállamokon kívül 130 ország, az OECD országok is egyezségre juthatnak a kérdésben, illetve köztük olyan országok is, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína és India. Nem beszélve arról, hogy a G20-ak, a világ 20 legfejlettebb országa már tavaly ősszel határozott ebben a kérdésben.

Magyarország a leggyengébb láncszem, ha Oroszországról van szó, s úgy tűnik, hazánk teher mind az EU, mind a NATO számára – írja a Neue Zürcher Zeitung. A szerző arra alapozza állítását, hogy Orbánék igyekeznek mindent, amit csak lehet blokkolni mindkét nemzetközi szervezetben, elmennek a falig és esetleg visszafordulnak. A cikk felidézi a fajkeveredés ellen kikelő Orbánt is, amint Tusványoson hirdette az igét.

 Fotó: Pixabay
 

A lapszemlét a fenti lejátszóra kattintva hallgathatják meg.

Reggeli gyors/Külföldi lapszemle
2022.09.08., hétfő 06:00
Riporter: Csernyánszky Judit