„Támogassa
Reggeli gyors

Nem kínálkozik jelenleg jobb alternatíva, mint a megállapodás az EU-val

12/07/2022 08:17

| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió

New York Times szerint a tervekhez képest egy évet csúszik a globális minimumadó érvénybe léptetése. Orbán Viktor vétója támadást jelent a szociális Európa ellen, Európában úgy látják, hogy azért nyúlt a vétóhoz, hogy zsarolja az EU intézményeit és a többi tagállamot, és így kiderült, a vétójog az adópolitikában az egyik legnagyobb olyan veszély, amely a szociális Európára leselkedik. Nemzetközi lapszemle.

 

2022. július 12. Lapszemle 20220712/KárpátiJános
05:50
00:00
A magyar parlament gazdasági bizottsága hétfőn megerősítette a Fidesz elutasító álláspontját a globális minimumadóval szemben, írja a Reuters, ami emlékeztet arra, hogy Magyarország már így is jogállamisági vitában áll az Európai Unióval, és a múlt hónapban megakadályozta az EU testületi csatlakozását a nagy multicégek minimum 15 százalékos megadóztatásáról szóló globális megállapodáshoz. Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök kormányának az érvelése szerint a minimumadó elfogadása ártana az Ukrajna elleni háború miatt az infláció növekedésétől és energiaszűkétől szenvedő európai gazdaság érdekeinek.

Orbán Viktor: megvédjük Magyarországot
 
 
Budapest, 2022. július 11. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) az elhúzódó háború miatt kialakult európai gazdasági válságról, a háborús inflációról és az energiaárak alakulásáról ad tájékoztatást a Fidesz és a KDNP-frakciónak a Parlamentben.
 Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fische
 

 

A magyar elutasítás ahhoz vezetett, hogy Washington felmondta a kettős adóztatás elkerüléséről szóló 1979-es amerikai-magyar megállapodást, és ez a forintra, Közép-Európa legrosszabb teljesítményt nyújtó valutájára nehezedő nyomást fokozta. A forint árfolyama a múlt héten rekordmélységekbe süllyedt, holott a központi bank jelentős kamatemelést hajtott végre.

Az Országgyűlés gazdasági bizottságának a nyilatkozata – olvasható a Reuters cikkében – bírálja az Európai Parlamentet, mondván, a testület, saját hatáskörét túllépve, gazdasági érdekeinek feladására kényszerítené Magyarországot. Ellenzéki törvényhozók bírálták a nyilatkozat szövegét, mert szerintük az szükségtelenül növeli a politikai feszültséget a nyugati szövetségesekkel egy olyan időszakban, amikor a magyar piacok ingatagok. A Reuters felhívja a figyelmet arra: több ellenzéki képviselő szerint az állásfoglalás tovább ronthatja Magyarország pozícióját az uniós alapok feloldását célzó tárgyalásokon. Ismerteti a hírügynökség a Bank of America elemzését, hogy a folyó fizetési mérleg jelentős hiánya és a globális kockázatérzékelés további romlása az elkövetkező időszakban is nyomásnak teszi ki a forintot.

Az elemző szerint nem nagyon kínálkozik jelenleg jobb alternatíva, mint a megállapodás az EU-val a helyreállítási alapok ügyében, ami biztosítékot jelentene a befektetők számára a további források beáramoltatásához.

Az Orbán Viktor által a minimumadó ügyében emelt vétó támadást jelent a szociális Európa ellen – állítja a Politicóban megjelentetett közös írásában Pedro Marques európai parlamenti képviselő, a szociáldemokrata frakció alelnöke, Paul Tang, az EP adóügyi bizottságának az elnöke, valamint Aurore Lalucq, az európai szociáldemokraták adóügyi témafelelőse.

Gyanújuk szerint Orbán Viktor azért nyúlt ebben a kérdésben a vétó eszközéhez, hogy zsarolja az EU intézményeit és a többi tagállamot, kikényszerítse a jogállamisági feltételek lazítását, elérje az országának szánt, jelenleg befagyasztott pénzek folyósítását. Ezzel azonban – figyelmeztetnek az európai politikusok – Orbán előtérbe állított egy ennél sokkal átfogóbb kérdést, ami az adópolitikával kapcsolatban felmerül, nevezetesen az egyhangúság megkövetelésének a problémáját.

Orbán a maga túszejtő politikájával egyfelől csak megerősítette, hogy nem hajlandó igazodni a liberális demokrácia alapvető elveihez, és ezen már nem lepődött meg senki. Másfelől azonban a miniszterelnök azt is kimutatta, hogy teljes mértékben figyelmen kívül hagyja az európai jóléti államot, saját hazája vonatkozásában is – állapítják meg a szerzők. Idézik az EU Adófigyelő című kiadványát, amely szerint Magyarország és a többi 26 tagállam a minimumadó-megállapodás halogatásával évente összesen több mint 80 milliárd euró adóbevételtől esik el. Ez – írják – különösen felelőtlen dolog a COVID-19-es világjárvány után, miközben az EU szomszédságában háború dúl, és az ennek nyomán előálló nehézségek miatt egekbe szökött az energia ára, mindez pedig nyomásnak teszi ki a közpénzügyeket.

Figyelmeztetnek arra: a nagy multik megadóztatásának az elmaradása azt fogja eredményezni, hogy az adóterhek majd a dolgozó emberekre nehezednek. A magyar vétó egyúttal annak is a tünete, hogy ha az EU-ban megkövetelik az egyhangúságot az adóügyi kérdésekről történő döntéshozatal során, akkor azzal akadályozzák az egyenlő esélyek érvényesülését, a jövedelmek újraelosztását, ami a szociális modell alapját képezi. Jelenleg ha a reform a 27-ből 26 tagállamnak kedvező lenne, akkor a tervezet elbukik. A vétójog az adópolitikában az egyik legnagyobb olyan veszély, amely a szociális Európára leselkedik – állapítják meg a Politicóban közölt közös cikkükben az európai politikusok.

A New York Times szerint várhatóan a tervekhez képest egy évet csúszik, 2024-re tolódik a globális minimumadónak az érvénybe léptetése, annak nyomán, hogy a tárgyalásokat felügyelő, párizsi székhelyű OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet bejelentette: az adó érvényesítésének a szabályait csak a jövő év közepén fogják közzétenni.