A Vodafone-főnök a magyar himnuszt dúdolja
23/08/2022 08:13
| Szerző: Kárpáti János/Klubrádió
A Vodafone Magyarország felvásárlásáról ír a világsajtó, amely szerint Orbán Viktor az energia- és bankszektor, valamint a média bekebelezése után megvalósítja azt a régi álmát, hogy ellenőrzése alá vonja a távközlési szektort. Ez nemcsak a magyar "hazafiakat" elégíti ki, hanem a nemzetközi befektetőket is. Orbán pályafutása feltárja, mivé alakult át a konzervativizmus a 21. század első évtizedeiben. Nemzetközi lapszemle.
Miután bejelenték, hogy a 4iG és a magyar állam együtt megvásárolja a Vodafone magyarországi részlegét, a Reuters azt írta, hogy a 2010 óta hatalmon levő Orbán Viktor már kiterjesztette nacionalista kormányának a befolyását a stratégiai jelentőségűnek tartott energia- és bankszektorra, valamint a médiára, és régóta dédelgeti azt a tervét, hogy szorosabb ellenőrzése alá vonja a távközlési szektort is.
A kormányzó Fideszhez közeli üzletemberek vállalatokat uralnak, és eközben az áprilisban már negyedik egymást követő ciklusára újraválasztott kormány számos kulcsfontosságú ágazatban közvetlen érdekeltségre tesz szert – írja a felvásárlás hátteréről a hírügynökség.
A newstimes.com portál azt írja az ügylet kapcsán, hogy Nick Read, a Vodafone ügyvezető igazgatója alighanem a magyar himnuszt dúdolja, hiszen a létrejött alku egyaránt kielégíti a helyi hazafiakat és a nemzetközi befektetőket is. Orbán Viktor, az erőskezű vezető – olvasható a cikkben – nem retten vissza az ellentmondásoktól. „politikája jobboldali, nacionalista és időnként rasszista. Uniós vezetők pedig arra panaszkodnak, hogy Orbán támogatásokat és szerződéseket szokott átjátszani saját szövetségeseinek a vállalati világon belül, hogy bebetonozza a támogatásukat.”
A magyar vezető lelkes követőkre talált az amerikai konzervatívok körében a bevándorlás és az LMBT-jogok ellenzésével, valamint azzal a harciassággal, ahogyan dacol a liberális bírálatokkal - írja a The Wall Street Journal „Orbán Viktor, az amerikai jobboldal valószínűtlen hőse” című cikkében.
A szerző emlékeztet arra: Orbán, azóta, hogy 2015-ben lezárta Magyarország határait a Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális migránsok előtt, vallási tradicionalizmusával és nacionalizmusával növekvő támogatást vívott ki magának az Egyesült Államok azon köreiben, ahol szemben állnak a fennálló berendezkedéssel. Az Orbán módszereit és retorikáját érintő bírálatok – így például azok, amelyek annak nyomán hangzottak el, hogy a múlt hónapban kijelentette, „nem akarunk kevert fajúak lenni” – nem tompítják szavai hatásosságát. Éppen ellenkezőleg: az ő ideológiájához és stílusához vonzódók szemében a siker bizonyítékának számít, hogy mennyi fenyítést kap Magyarország a progresszív nem kormányzati intézményektől, a demokrata párti elnöki adminisztrációtól és az amerikai médiától – állapítja meg a lap.
A The Wall Street Journal szerint Orbán pályafutása teljes egészében feltárja, mivé alakult át a konzervativizmus a 21. század első évtizedeiben. Orbán példázza a harcos szellemet és a megvető hozzáállást azzal a jobboldallal szemben, amely kulturális értelemben lenézettnek, elszigeteltnek, eszköztelennek és ostrom alatt állónak tartja magát, azon erők által fenyegetve, amelyek belülről ássák alá a nyugati civilizációt. A lap szerint „Orbán nem az, aki Trump szeretne lenni, hanem ő az a vezető, akivé Trumpnak kellett volna válnia a populista-nacionalisták reményei szerint.” És egy másik idézet a cikkből: „Trump nem Orbán. De az amerikai jobboldal kezd magyar akcentussal beszélni”.
Orbán lehetett az első olyan politikus – vélekedik a Wall Street-i újság elemzője -, aki felismerte, hogy a globális pénzügyi válságnak ugyanakkora a történelmi jelentősége, mint az 1989-es forradalmi változásoknak: nem csupán az amerikai elsőrendűséget és a globalizáció legitimációját szaggatta szét, hanem a feje tetejére állította a politikai alapfogalmakat is. Immár nem az állam mérete az érvelési alap, hanem az állam határa. Ezzel kapcsolatban az amerikai újságíró idézi Orbán azon kijelentését, hogy az az ország, amelynek nincsenek határai, nem tekinthető országnak.
Az Alpbach nevű osztrák falucskában minden augusztusban megrendezett, küldetésnyilatkozata szerint innovatív közéleti gondolatok kicserélésére szolgáló európai fórum idei témáit ismerteti, és ennek mentén tekinti át a kontinens főbb aktuális ügyeit a Der Standard című bécsi lap. Ezek egyikeként említi azt, hogy az ukrajnai válság nyomán megnőtt Lengyelország és a Baltikum súlya, miközben töredeznek régi szövetségek: elválik egymástól Magyarország és Lengyelország útja – azé a két országé, amelyet eddig a jobboldali populizmus iránti közös vonzalom tartott egyben.
„Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök Moszkva és a Nyugat között lavíroz, és zsörtölődik a szankciók miatt. Varsóban az eddiginél is keményebb fellépés mellett emelnek szót. Eddig a visegrádi csoport mindkét országnak a szószólója volt, most azonban ez a csoport fogatlan és megosztott” – írja az osztrák lap.