Orbánék ezt benézték: káoszba dönti az üzemanyagpiacot
16/08/2022 08:34
A cseheknek van miért tartaniuk az oroszoktól, ott működött a putyini hírszerzés európai központja, így javasolják a teljes európai vízumtilalmat, és az sem titok, hogy egyes cseh egyetemek, cégek az orosz hallgatóikat, munkatársaikat felszólítják, ítéljék el az oroszok által indított háborút. Orbán Viktor ezt benézte: a mesterségesen alacsonyan tartott árak ösztönzik a fogyasztói keresletet, ami hiányhoz vezet a kínálatban. Mi lesz az antifasiszta olasz alkotmánnyal egy posztfasiszta miniszterelnök alatt? Nemzetközi lapszemle.
Nem az utazási korlátozás a módja annak, hogy megbüntessük Oroszországot – írja a The Wall Street Journalban William Nattrass. Szerinte az a javaslat, hogy az Európai Unió vonja meg a vízumkiadást, erkölcsileg megkérdőjelezhető, és rávilágít arra, hogy a Putyin ellen hozott szankciók nem érik el céljukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felhívása, hogy tiltsák meg az oroszoknak az EU-ba történő belépést, lassan teret nyer: Észtország ezt érvényesíti, Finnország is jelezte, hogy pártolja a tervet, de a Cseh Köztársaság áll az élen, amely már a háború második napján leállította a vízumkiadást oroszoknak, később pedig kiterjesztette a belaruszokra is, sőt Jan Lipavsky cseh külügyminiszter most már az egész Unióra kiterjedő vízumtilalmat szorgalmaz. A tagországok illetékes miniszterei ezt a javaslatot augusztus 31-én meg is fogják vitatni. (Az EU soros elnökségét jelenleg a prágai kormány látja el, és ekként alapvető szerepe van az uniós tanácskozások napirendjének az összeállításában.)
William Nattrass elismeri: a Cseh Köztársaságnak másoknál több oka van az aggodalomra, amikor az orosz kémek beszivárgásától tart, hiszen a tavalyi kiutasítási hullámig Közép-Európa egyik legrosszabbul őrzött titka volt az, hogy a prágai orosz nagykövetség a Kreml európai hírszerző központjaként működött. Ugyanakkor szerinte néhány csehországi egyetem, magánvállalatok arra szólítják fel orosz hallgatóit, munkatársait, hogy nyilvánosan ítéljék el a Moszkva által indított háborút. De egy ilyen nyilatkozatért börtön jár, ha az illető aztán hazatér.
Bármennyire érthetőek Zelenszkij felhívásai a Moszkvával szembeni erőteljesebb fellépés érdekében, Európa nem áll háborúban Oroszországgal, hanem éppenséggel fájdalmas mértékben függ a Putyin-rezsimtől – írja a szerző.
Erre a függő helyzetre jól rávilágított szerinte, amikor átmenetileg felfüggesztették az olajszállítást a szankciós intézkedésekből fakadó tranzitdíjnehézségek miatt, és az európai olajvállalatok inkább saját maguk kifizették a tranzitdíjat, csak hogy ne kelljen lemondaniuk az olajról. Orbán Viktor magyar miniszterelnök pedig nem csupán ellenzi a szankciókat az orosz gáz vonatkozásában, hanem éppenséggel újabb megállapodást kötött a Kremllel, további 700 millió köbméter gáz szállításáról a 15 éves keretszerződésben foglaltakon felül – jegyzi meg a The Wall Street Journal cikkírója.
Az elemzés szerint az EU, amint szembesült az energiaválsággal, kifogyott az ötletekből, hogy miként árthat Putyinnak gazdaságilag. De hogy a szankciós rezsimet mozgásban tartsa, Putyin elleni olcsó PR-fogásokhoz nyúl, ahelyett, hogy gyakorlati segítséget nyújtana Ukrajnának – minősíti a vízumtilalmi javaslatot a brit újságíró.
A Handelsblatt a magyar benzinárstopról azt írja, Orbán Viktor lehetővé teszi az olcsóbb tankolást, és ezzel káoszba dönti az üzemanyagpiacot. A magyar miniszterelnök már tavaly novemberben elrendelte a benzinre a 480 forintos ársapkát, és ezt a beavatkozást, amelynek gazdaságilag kevés értelme van, további intervenciók követték. Az eredmény az lett, hogy az idei év első felében 20 százalékkal nőtt Magyarországon a benzinfogyasztás. Időközben teljesen felborult az egyensúly a benzinkutaknál, újra és újra üzemanyaghiány áll elő a megnövekedett kereslet nyomán. Orbán és csapata ezt benézte: a mesterségesen alacsonyan tartott árak ösztönzik a fogyasztói keresletet, ami hiányhoz vezet a kínálatban – olvasható a Handelsblat közgazdasági ismereteket is nyújtó cikkében.
A berlini Der Tagesspiegel Giorgia Meloninak, az Olasz Testvérek elnevezésű szélsőjobboldali párt vezetőjének a posztfasiszta gyökereiről ír, amely gyökerekre a politikusnő kifejezetten büszke. Meloninak a közvélemény-kutatások szerint jó esélye van arra, hogy miniszterelnök-jelöltjeként a szeptemberi parlamenti választások után beülhessen a kormányfői székbe.
Mi lesz az antifasiszta olasz alkotmánnyal egy posztfasiszta miniszterelnök alatt? – merült fel a kérdés nemrég, mint a Der Tagesspiegel írja, részben Silvio Berlusconi egyik óvatlan nyilatkozata nyomán. Berlusconi, az Olasz Testvéreknél mérsékeltebben jobboldali Hajrá Itália elnevezésű párt irányítója, többszörös exminiszterelnök egy rádióinterjúban azt mondta: ha győz a jobboldali pártszövetség, akkor prezidenciális rendszert fognak bevezetni, ami gyorsan Sergio Mattarella köztársasági elnök lemondásához vezet majd. Mi lesz az 1948-as alkotmánnyal? – hördült fel a közvélemény. Az ügy jelenleg ott tart, hogy Ignazio La Russa, aki Melonival együtt társalapítója az Olasz Testvéreknek, kijelentette: nem akar harcolni Berlusconival, de helytelen volt a témát a nyilvánosság elé tárni, és ez ártott a jobboldal közös választási ügyének. Ez azonban „nem hangzik cáfolatként” – jegyzi meg a Der Tagesspiegel, és beszámol arról is: Enrico Letta, a Demokrata Párt vezetője úgy nyilatkozott: nem fogják megengedni a jobboldalnak, hogy olyan államot csináljon Olaszországból, mint amilyen Orbán Magyarországa.