„Támogassa
Reggeli gyors

"A hatalmas kínai befektetés éles ellentétben áll Orbán antikommunista retorikájával"

18/08/2022 07:05

| Szerző: Csernyánszky Judit/Klubrádió

Meglepő helyről kapott kritikát Orbán Viktor és kormánya: a szélsőjobbosnak tekinthető amerikai Breitbart bírálta Kína-barátsága, a háromezer milliárdos kínai akkumulátorgyártó üzem, az Egy övezet, egy út programhoz csatlakozás és a külügy Tajvant Kína részének tekintő szövege miatt. Csernyánszky Judit lapszemléjében foglalkozik a magyarországi aszályról szóló nemzetközi tudósításokkal és az izraeli Haaretz című lapben megjelent véleménycikkel, amelyben egy erdélyi egyetemi tanár bírálja súlyosan a magyar miniszterelnököt.

2022. augusztus 18. Reggeli gyors / részlet, Csernyánszky Judit lapszemléje (22.08.18.)
04:38
00:00

A kínai állami propagandaújság, a Global Times dicséri Orbán Viktort, amiért belevágott a kínai zöldenergia-befektetési projektbe azzal, hogy zöld utat adott a CATL nevű kínai akkumulátorgyár debreceni felépítésének. A magyar miniszterelnök döntését megfontoltnak és pragmatikusnak nevezik, sőt továbbmenve dicsérik azért is, hogy ekképp baráti kapcsolatokat ápol a Kínai Kommunista Párttal. Ebben nemcsak az meglepő, hogy akkumulátorgyár építése zöld projektnek számít, hanem az is, hogy erről a szélsőjobbosnak tekinthető amerikai Breibart News számolt be így. A Breibart ideológiája ugyan a legkevésbé sem fér össze a kínai kommunistákéval, viszont a lap nem egyszer bizonyította, hogy Orbán-párti. A cikkben közlik azt is, hogy Magyarország az elsők között csatlakozott az Egy övezet, Egy út kínai programhoz, amely a szerző, Frances Martel szerint adósságcsapda. Mint egy ragadozó, Kína hitelt kínál az adott országnak, amit a későbbiekben arra használ, hogy erodálja annak szuverenitását. Megkapja a magyar kormány ebben az írásban azt is, hogy a napokban megerősítette a külügyminisztérium: az 'egy Kína' elvhez tartja magát, márpedig fals az az eszme, amely Kína részének tekinti Tajvant. Ennek előzményeit az elmúlt napok tajvani diplomáciai konfliktusaiban kereshetjük, amelyek a kínai katonai gyakorlat meghosszabbításához és Tajvan fenyegetéséhez vezettek. A hazánkban gyárat telepítő CATL kínai céget – a Breibart újságírója szerint – emberi jogi visszaélésekkel vádolják, mivel ujgurokat gyakorlatilag rabszolgamunkásokként alkalmaz, illetve közvetve gyerekeket dolgoztat, akiket Kongóban kobaltbányászatra fognak be. Szijjártó Pétert külügyminisztert is idézik, aki úgy nyilatkozott, büszkék arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb zöldmezős beruházása valósul meg, ami a német után a második legnagyobb lesz Európában. A kínai nagykövet pedig Budapesten úgy fogalmazott, büszke arra, hogy a kínai vállalkozások európai belépő pontja Magyarország lett. Orbánnak ez a döntése – véli a Breibart –ellentmond annak a retorikának, amellyel általában támadja a „globalistákat”. A texasi Dallasban is úgy fogalmazott a CPAC konferencián, hogy „Menjenek a pokolba a globalisták!”. Emellett azt hirdeti hazájában és az Unióban is, hogy megveszekedett antikommunista, aki az „internacionalista szocializmus” ellen harcol. Kína, úgy néz ki, kivételt jelent ez alól – jegyzik meg a cikkben. Ráadásul a legnagyobb keresztény közösség ott szenved elnyomástól – teszi hozzá Frances Martel, Steve Bannon trumpista ideológus kedvenc lapjában.

Orbán Viktor Kínában
 
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök az Egy övezet, egy út kezdeményezés második nemzetközi fórumának kerekasztal-beszélgetésére érkezik Pekingben 2019. április 27-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
 
 

A France 24 tudósítása a magyarországi aszályról jó pár helyen megjelent, hangsúlyozva, hogy 1901 óta nem volt ekkor szárazság az országban, a gazdák, legelők tulajdonosai kétségbe vannak esve. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője is nyilatkozott a francia tévének, szerinte manapság nagyon kevés a néptelen terület, és víztározók építéséhez alapos nemzeti konszenzusra lenne szükség, ami az interjú szerint aligha valósulhatna meg.

Mezőgazdaság - Aszály Hajdú-Bihar megyében
 
 Sárguló, a szárazság miatt alig fejlődő kukorica a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án. Az Országos Meteorológiai Szolgálat közleménye szerint a tavalyi év is száraz volt hazánkban, majd idén ez tovább folytatódott és most is tart a csapadékszegény időjárás. A legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részén van. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
 

Az izraeli Haaretz véleményrovatában a szerző, Tibori-Szabó Zoltán Orbán Viktort – a legutóbbi tusványosi beszédében megjelenő, „fajkeveredést” ellenző szövege miatt is – az egykori román diktátorhoz, Nicolae Ceausescuhoz hasonlítja. Felidézi Rajk László tíz évvel ezelőtti, a francia Le Monde-ban megjelent esszéjét, amelyben ő is ugyanezzel a hasonlattal élt, sőt Orbánt Magyarország (és Európa) ellenségének is nevezte. Azt nem állítja, hogy Orbánra is olyan sors várna, mint Ceausescura, szerinte a miniszterelnöknek valamikor egy magyar börtön és egy szép orosz, török vagy brazil villa közül kell majd választania. A cikk szerzője a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára, aki a Magyarországi Holokauszt Földrajzi Enciklopédiájának szerzője is, és a többi között azt is megjegyzi, hogy a magyar kormányfő szavakban ugyan Ukrajnát támogatja, de valójában az oroszok oldalán áll a február 24-én orosz támadással kitört háborúban.

Csernyánszky Judit lapszemléjét a cikk elején, a lejátszás ikonra kattintva hallgathatják meg.