Arató András: Fontos-e a vita?
Az áldozatnak jó pofát vágnia, beszélgetnie kell-e az uralkodóval és zsoldosaival?
Az áldozatnak jó pofát vágnia, beszélgetnie kell-e az uralkodóval és zsoldosaival?
A szexuális másságot a pedofíliával összemosó lakájmédia elfelejti, hogy utóbbi ellen valóban küzdeni kell.
A háború riasztóan bennünk van, és ha nem keressük meg magunkban, nem tudunk ellene mit tenni.
Boldog mindenki: Sajtóklub, Fidesz frakció, Orbán rajongók. Csak azzal nem számoltak, hogy ezzel felmondták az európai civilizáció minimum konszenzusát.
Minden máshogy, minden fordítva van: a fölfele ebben a világban valójában lefele, a kifele emitt valójában befele, az alj lentről tart felfele, megfordulva, hiszen a gyökér virágzik, a virág pedig egészen biztosan lefele kényszerül. Semmiből lett 60 milliós semmi, míg eközben mások meghalni mennek a lefele süllyedő kórházakba, meghülyülni a lefele süllyedő iskolákba, emitt éheznek, amott fáznak, de kell még pénz az EU-tól, követeljük, elvégre nekünk az jár.
Egységes lesz a honi kultúra képe, szilárdan nemzeti. A demeteri kéz mutató ujja irányt ad a coca-cola mámortól fertőzött egykori Ifjúsági Park helyenként nyakkendőt sem viselő, liberális eszmékkel megfertőzött néhai közönségének. (Ma ugyanott évet értékel a nemzet krémje). Mert ha nem lépünk fel időben, ezek a fiatalok elébb csak rollingstones-osan rángatóznak, később partinagyot olvasnak, és alföldy színházakba járnak.
"Az ironikus attitűd és mosolygás csak a reflektálatlanul gyűlölködőkre vonatkozik. Mindenen nem mosolygok: ha reflektált gyűlölködés tapasztalok, lefagy rólam. Baszottul nem nézek távolba elnézően, semmi geciséget nem nézek el."Kukorelly Endre válasza Kardos András "Kerteljük műveinket"? című publicisztikájára.
Balgák a fideszes alapítványok átváltozó művészei. Elhiszik, hogy kinevezésük örök életet biztosít számukra.
Ordas hazugság, hogy a Demokratikus Ellenzék a szocialista rendszer része volt.
Nem vitatom az érdemeimet, de mégis, hogyan kerülök én ebbe a helyzetbe, mit követtem el?
Hogyan is lehetne boldog a többség egy olyan országban, amely folyamatosan a kormány által szított félelemben él, ahol lassan egy évtizede veszélyhelyzetet imitál a hatalom. Ahol a társadalomi csoportok tagjai között a legerősebb kohéziós erő a többi társadalmi csoport iránti gyűlölet.