Látkép a Diamond Himalayáról – Szénási Sándor
A Cápák közöttből ismert Tóth Ildikónak sikerült a saját dühét átszármaztatnia az emberekre, hiszen a vállalkozót, akinek a becsületességét minden partnere visszaigazolta, nyilván feldúlta, hogy őt összemoshatják az esetleg ügyes, de államilag védett életű fosztogatókkal.
Többség által vágyott igazság – Selmeci János jegyzete
Ha a volt köztársasági elnök nem azzal magyarázná a kegyelmi döntést, hogy Orbán Viktortól vagy a volt miniszterelnök valamelyik családtagjától kapott utasítást, ön hinne neki, és elégedetten hátradőlne? Bár a K. Endrének adott kegyelem — a Szőlő utca mellett — az elmúlt húsz év egyik legnagyobb morális felháborodást kiváltó története, a politikai felelősök keresése elvonja a figyelmet az állami gondozásban élő gyerekektől, akiket ezekben a percekben is bántanak.
Minden lépés a devizahitel-károsultak számára már megkésett - Rózsa Péter jegyzete
Nem lehet elég gyorsan és sajnos a már lefutott ügyekben egyáltalán elérni valamilyen eredményt, kárpótlást.
A kólásdoboz - Szénási Sándor jegyzete
Havasi Bertalan, Orbán korábbi sajtófőnöke ismét hazatalált. Az újságírói körökben sajtóelhárítónak becézett helyettes államtitkár visszaléphetett volt főnöke szolgálatába, és ez láthatóan több frusztrációjától szabadította meg, legfőképpen a magánytól, amibe a vereség után csöppent.
Havasi Bertalan legyen a Fidesz elnöke! - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük meg a mezőnyt! Orbán Viktor trash celebként sodródik a nyilvánosságban. A bukott miniszterek úgy állnak Magyar Péterrel szemben, mint középiskolás színjátszókör a Broadwayn. A nagy harcosok eltűntek.
Sulyok bűnei - Dési János jegyzete
Sulyok Tamás a Fidesz embere. És nemcsak mióta köztársasági elnök lett, hanem előtte alkotmánybíróként, az Alkotmánybíróság vezetőjeként is.
Aszály – Józsa Márta jegyzete
Víz nem lesz több, vagy az egyik, vagy a másik szomjazik. Szóval úgy tűnik, nem lesz mifelénk se kecske, se káposzta, egy szál sem. Hogy egy szellemi aszály által sújtott klasszikust idézzek: ez az óriási kognitív disszonancia.
Egy déjà vu – Szénási Sándor jegyzete
A helyzet az, hogy Tarr Zoltán nem a valót írta. Az alaptörvény egyáltalán nem kényszeríti a kormányt a MMA-val való egyeztetésre. Egy deklaráltan nemzeti-konzervatív szereplő egyedi döntéshelyzetbe hozása finoman szólva is különös. De itt van az Iványi-féle MET egyházi státuszának visszaállítása is, amiről a miniszter zagyvaságokat beszélt. Ezekről is szó esik Szénási Sándor jegyzetében.
Tartós béke – Dési János jegyzete
11/12/2023 18:00
| Szerző: Dési János/Klubrádió
Mostanában sokszor előkerül, hogy lehet-e valamikor legalább kiegyezés, ha nem is béke feltétlenül mondjuk az oroszok és az ukránok vagy a zsidók és a palesztinok között, fideszesek és demokraták, szerbek és horvátok, katolikusok és protestánsok, tuszik és hutuk között – ráadásul a sor még hosszan-hosszan folytatható. A gyors és hirtelen válasz általában az, hogy nem, nem, sohasem.
Úgy tűnik, a modern világban nehéz ellenség nélkül meglenni. Ha nincs ellenség, akkor csinálni kell – akadnak ebben igazi mesterek itt körülöttünk is. És olyanok is, akik mindig boldogan uszulnak – ennek általában csúnya vége szokott lenni persze, de akkor már késő bánat eb gondolat. Aztán mindig kezdődik elölről. A történelemnek nincs vége.
Mostanában sokszor előkerül, hogy lehet-e valamikor legalább kiegyezés, ha nem is béke feltétlenül mondjuk az oroszok és az ukránok vagy a zsidók és a palesztinok között, fideszesek és demokraták, szerbek és horvátok, katolikusok és protestánsok, tuszik és hutuk között – ráadásul a sor még hosszan-hosszan folytatható.
A gyors és hirtelen válasz általában az, hogy nem, nem, sohasem. És akkor jönnek a nehezen cáfolható érvek szép hosszú, tömött sorban.
A minap egy családias hanuka ünnepségre voltam hivatalos. A hanuka, a zsidó fény ünnepe, amikor egy kilencágú gyertyatartóban, a hanukiában napról napra eggyel több gyertyát gyújtanak meg – emlékezve a régi csodára, amikor egy napi olajjal nyolc napig lehetett világítani. A gyertyagyújtás sokszor kis ünnepséggel jár – s szokás ilyenkor felkérni mindenféle notabilitásokat, gyakran nem zsidókat is, hogy gyújtsák meg a gyertyát, s így közösen hirdessük a fény győzelmét a sötétség fölött. Nos, ezen a hanukán, ahol most jártam, az egyik, aki a gyertyát meggyújtotta Németország budapesti nagykövete volt. S bár szóba került, hogy nyolcvan évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy a német állam képviselője egy echte zsidó ünnepen vesz részt tevőlegesen, együtt ünnepelve a résztvevőkkel, tulajdonképpen mindenki természetesnek találta azt, ami történt. Hiszen a demokratikus német állam az emberi jogok védelmezője, Izrael támogatója. A szörnyű és gyilkos múltat nem lehet és nem is szabad elfelejteni – kétségtelen több emberöltő elteltével az már mégiscsak történelem.
Ahogy a katolikusok sem küldik gályarabságra, vagy gyilkolják a protestánsokat, a németek és a franciák egész jól kijönnek egymással és a horvátok és a szerbek is élnek egymás mellett.
Mindegyik történet más és más – nem is lehet összehasonlítani őket. Következtetéseket is merészség lenne levonni. Úgyhogy így hanuka és karácsony tájékán csak annyit szeretnék mondani, hogy ha most reménytelennek is tűnik jópár ellenséges viszony – történnek csodák, ha úgy tetszik. Ahogy hanukakor is.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2023. december 11-i adásában hangzott el.
