Minden törvényt át lehet írni, hogy a törvénytelenség is védhető legyen -Rózsa Péter jegyzete
Megismétlődik most ez is, amiből levonhatjuk azt a következtetést, hogy bármi áron, bármilyen jogi csavarral, jogsértést kiküszöbölve tisztességtelen törvény módosításokkal a hatalom bebetonozására készül a Fidesz.
Kié a holnap? - Szénási Sándor jegyzete
Az El Pais nevű baloldali, egyébként a legolvasottabb spanyol lap nemrég, némileg rémülten, leközölt egy felmérést a fiatalok pártválasztásáról, ami a Vox, az autonóm közösségek jogait tagadó, antifeminista, homofób, euroszkeptikus, és persze bevándorlás ellenes párt egyértelmű tarolását mutatja.
Közpénzről és lojalitásról - Kárpáti Iván jegyzete
Ez a logika a NER igazi arca. A közpénzt a Fidesz nem közösségi erőforrásnak tekinti, hanem politikai tulajdonnak. Aki részesül belőle, az tartozik valamivel.
Állatkertek és politikai vonzataik - Dési János jegyzete
Egy időben mindenféle városban, amerre jártam, megnéztem az állatkertet, van összehasonlítási alapom. Magyarországon talán a szegedi mérhető hozzá. Csak annak most nincs politikai vonzata, szóval arról majd egyszer egy másik műsorban. És most, hogy utána néztem, az egykori szürke, unalmas és senkit sem érdeklő nyíregyházi vadasparkból az 1996-ban kinevezett igazgató, Gajdos László és csapata csinált egy jó helyet.
Nem ők szülték – Józsa Márta jegyzete
Pintér Sándor, a Nemzeti Együttcinizmus Rendszerének belügyminisztere minapi parlamenti szereplésével minden bizonnyal beírta magát a legnagyobbak közé. Bizonyos értelemben …
Korunk jogara – Dési János jegyzete
Ez csak a néphülyítés része, s a népnek mindig akad egy uszulni való szelete, amelynek tagjai imádják az ilyesmiket, mert akkor sokkal jobban lehet gyűlölködni. Gyűlölök, tehát vagyok. Lengessük hát az arany WC kefét lelkesen, forgassuk a fejünk fölött, miközben cöfcöfcöf csatakiáltásokat hallatunk a művelt világ elleni támadáskor. Az arany WC kefe korunk jogarja.
Szegény Manci; cica-adó tönkretette a családomat – Selmeci János jegyzete
Mancika életét Magyar Péter tette tönkre.
Hálaadás Moszkvában - Hardy Mihály jegyzete
Vajon miféle politikai hálaadás hajtja Orbán Viktort holnap Moszkvába, hogy azzal a Vlagyimir Putyinnal találkozzon, akit háborús bűnösként egyelőre messze elkerül minden, magára valamit is adó európai vezető?
Tartós béke – Dési János jegyzete
11/12/2023 18:00
| Szerző: Dési János/Klubrádió
Mostanában sokszor előkerül, hogy lehet-e valamikor legalább kiegyezés, ha nem is béke feltétlenül mondjuk az oroszok és az ukránok vagy a zsidók és a palesztinok között, fideszesek és demokraták, szerbek és horvátok, katolikusok és protestánsok, tuszik és hutuk között – ráadásul a sor még hosszan-hosszan folytatható. A gyors és hirtelen válasz általában az, hogy nem, nem, sohasem.
Úgy tűnik, a modern világban nehéz ellenség nélkül meglenni. Ha nincs ellenség, akkor csinálni kell – akadnak ebben igazi mesterek itt körülöttünk is. És olyanok is, akik mindig boldogan uszulnak – ennek általában csúnya vége szokott lenni persze, de akkor már késő bánat eb gondolat. Aztán mindig kezdődik elölről. A történelemnek nincs vége.
Mostanában sokszor előkerül, hogy lehet-e valamikor legalább kiegyezés, ha nem is béke feltétlenül mondjuk az oroszok és az ukránok vagy a zsidók és a palesztinok között, fideszesek és demokraták, szerbek és horvátok, katolikusok és protestánsok, tuszik és hutuk között – ráadásul a sor még hosszan-hosszan folytatható.
A gyors és hirtelen válasz általában az, hogy nem, nem, sohasem. És akkor jönnek a nehezen cáfolható érvek szép hosszú, tömött sorban.
A minap egy családias hanuka ünnepségre voltam hivatalos. A hanuka, a zsidó fény ünnepe, amikor egy kilencágú gyertyatartóban, a hanukiában napról napra eggyel több gyertyát gyújtanak meg – emlékezve a régi csodára, amikor egy napi olajjal nyolc napig lehetett világítani. A gyertyagyújtás sokszor kis ünnepséggel jár – s szokás ilyenkor felkérni mindenféle notabilitásokat, gyakran nem zsidókat is, hogy gyújtsák meg a gyertyát, s így közösen hirdessük a fény győzelmét a sötétség fölött. Nos, ezen a hanukán, ahol most jártam, az egyik, aki a gyertyát meggyújtotta Németország budapesti nagykövete volt. S bár szóba került, hogy nyolcvan évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy a német állam képviselője egy echte zsidó ünnepen vesz részt tevőlegesen, együtt ünnepelve a résztvevőkkel, tulajdonképpen mindenki természetesnek találta azt, ami történt. Hiszen a demokratikus német állam az emberi jogok védelmezője, Izrael támogatója. A szörnyű és gyilkos múltat nem lehet és nem is szabad elfelejteni – kétségtelen több emberöltő elteltével az már mégiscsak történelem.
Ahogy a katolikusok sem küldik gályarabságra, vagy gyilkolják a protestánsokat, a németek és a franciák egész jól kijönnek egymással és a horvátok és a szerbek is élnek egymás mellett.
Mindegyik történet más és más – nem is lehet összehasonlítani őket. Következtetéseket is merészség lenne levonni. Úgyhogy így hanuka és karácsony tájékán csak annyit szeretnék mondani, hogy ha most reménytelennek is tűnik jópár ellenséges viszony – történnek csodák, ha úgy tetszik. Ahogy hanukakor is.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2023. december 11-i adásában hangzott el.
