Önbecsapás manipulált fotókkal - Selmeci János jegyzete
Vacsora után még megnézi az emailjeit, kapott egy összefoglalót a héten megjelenő közvélemény-kutatásokról. A Nézőpontnak hisz a legjobban, mert szerinte az emberek érzik, hogy ez a kormány értük dolgozik, és megoldja a problémáikat.
Orbán lemond - Rózsa Péter jegyzete
Az Európai Unió, a NATO perifériájára kerülve, Magyarország Orbán nemkormányzása jóvoltából kötélen ingadozik a kiesés határán.
A hang - Szénási Sándor jegyzete
Amerika hangja ismét megszólal. Pontosabban az Amerika Hangja szólal meg, a nemzetközi rádió, amelyet a Trump adminisztráció felfüggesztett, ám most egy szövetségi bíró elrendelte az újraindítását.
A kicsinyes hatalomgyakorlás iskolapéldája - Kárpáti Iván jegyzete
Először jelzik, hogy hibáztál, persze csak finoman, egy fegyelmi eljárással, amely végül még büntetéssel sem jár. Aztán elkezdődik a valódi folyamat: eltűnsz a kirakatból, megszűnnek a szerepléseid, egyre kényelmetlenebb helyzetekbe kerülsz, végül pedig ott találod magad egy olyan pozícióban, amelyről mindenki tudja, hogy száműzetés. Sunyi, adminisztratív eszközökkel dolgoztak, addig szívatták, amíg magadtól felmondott.
Kohn, Grün és Orbán - Dési János jegyzete
Orbánnak és hazugsággyáros kis csapatának, oroszostúl, KGB-stűl, cselédsajtóstúl már csak a háborús riogatás és a fenyegetés maradt. Persze azt ne felejtsük el, március 15-én Budapesten vagy háromszor annyival többen voltak kiváncsiak a valóságra, mint a hazugságra.
Kilakoltatási történet – Józsa Márta jegyzete
Az Útszélen szerkesztő-műsorvezetője ezúttal a Nemzeti Együttcinizmus Rendszeréről és előzményeiről írt, személyes élmények alapján.
Erőpróba – Kárpáti Iván jegyzete
Március 15-én valójában nem a beszédek lesznek a legfontosabbak … – a Hetes Stúdió műsorvezetőjének gondolatai az idei március 15-e tétjéről, dilemmáiról.
Mi a fenéről is beszélünk? - Selmeci János jegyzete a túlélési gyakorlathoz
Minden félévben megírom azt a jegyzetet, amiben azt kérem Önöktől, hogy támogassák a Klubrádió fennmaradását. Ez most itt az a jegyzet, és most abban az alig pislákoló reményben kérem a támogatásukat, hogy valami talán változni fog, és mi magyarok így együtt meg tudunk haladni dolgokat, találni konszenzusokat, kötni szövetségeseket azért, hogy egy egészségesebb, boldogabb hely legyen a hazánk, és rendezzük végre közös dolgainkat, vagy legalább beszéljünk itt a Klubrádióban is sokkal többet arról, ami tényleg fontos.
Tartós béke – Dési János jegyzete
11/12/2023 18:00
| Szerző: Dési János/Klubrádió
Mostanában sokszor előkerül, hogy lehet-e valamikor legalább kiegyezés, ha nem is béke feltétlenül mondjuk az oroszok és az ukránok vagy a zsidók és a palesztinok között, fideszesek és demokraták, szerbek és horvátok, katolikusok és protestánsok, tuszik és hutuk között – ráadásul a sor még hosszan-hosszan folytatható. A gyors és hirtelen válasz általában az, hogy nem, nem, sohasem.
Úgy tűnik, a modern világban nehéz ellenség nélkül meglenni. Ha nincs ellenség, akkor csinálni kell – akadnak ebben igazi mesterek itt körülöttünk is. És olyanok is, akik mindig boldogan uszulnak – ennek általában csúnya vége szokott lenni persze, de akkor már késő bánat eb gondolat. Aztán mindig kezdődik elölről. A történelemnek nincs vége.
Mostanában sokszor előkerül, hogy lehet-e valamikor legalább kiegyezés, ha nem is béke feltétlenül mondjuk az oroszok és az ukránok vagy a zsidók és a palesztinok között, fideszesek és demokraták, szerbek és horvátok, katolikusok és protestánsok, tuszik és hutuk között – ráadásul a sor még hosszan-hosszan folytatható.
A gyors és hirtelen válasz általában az, hogy nem, nem, sohasem. És akkor jönnek a nehezen cáfolható érvek szép hosszú, tömött sorban.
A minap egy családias hanuka ünnepségre voltam hivatalos. A hanuka, a zsidó fény ünnepe, amikor egy kilencágú gyertyatartóban, a hanukiában napról napra eggyel több gyertyát gyújtanak meg – emlékezve a régi csodára, amikor egy napi olajjal nyolc napig lehetett világítani. A gyertyagyújtás sokszor kis ünnepséggel jár – s szokás ilyenkor felkérni mindenféle notabilitásokat, gyakran nem zsidókat is, hogy gyújtsák meg a gyertyát, s így közösen hirdessük a fény győzelmét a sötétség fölött. Nos, ezen a hanukán, ahol most jártam, az egyik, aki a gyertyát meggyújtotta Németország budapesti nagykövete volt. S bár szóba került, hogy nyolcvan évvel ezelőtt ki gondolta volna, hogy a német állam képviselője egy echte zsidó ünnepen vesz részt tevőlegesen, együtt ünnepelve a résztvevőkkel, tulajdonképpen mindenki természetesnek találta azt, ami történt. Hiszen a demokratikus német állam az emberi jogok védelmezője, Izrael támogatója. A szörnyű és gyilkos múltat nem lehet és nem is szabad elfelejteni – kétségtelen több emberöltő elteltével az már mégiscsak történelem.
Ahogy a katolikusok sem küldik gályarabságra, vagy gyilkolják a protestánsokat, a németek és a franciák egész jól kijönnek egymással és a horvátok és a szerbek is élnek egymás mellett.
Mindegyik történet más és más – nem is lehet összehasonlítani őket. Következtetéseket is merészség lenne levonni. Úgyhogy így hanuka és karácsony tájékán csak annyit szeretnék mondani, hogy ha most reménytelennek is tűnik jópár ellenséges viszony – történnek csodák, ha úgy tetszik. Ahogy hanukakor is.
Dési János jegyzete az Esti gyors 2023. december 11-i adásában hangzott el.
