Támogassa személyi jövedelemadója 1%-ával a Klubrádiót 2026-ban is
Publicisztika
Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Balásy Gyula drága könnyei - Kárpáti Iván jegyzete

A legfontosabb kérdés, amit nem tettek fel neki: az a közel százmilliárd forint osztalék, amit az elmúlt években kivett ezekből a cégekből, az tényleg az övé lett? Komolyan elvárják, hogy ezt elhiggyük? Hogy egy ilyen rendszerben, ahol minden szál egy központba futott össze, valaki ennyi pénzt "csak úgy" megtarthatott?

Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete
Publicisztika

Erős hátszél – Hardy Mihály jegyzete

A feltételek kedvezőek Magyar Péter és a leendő kormánya számára, itthon is és külföldön is, elsősorban az Európai Unió központjában valós támogatásra számíthat. Ígéretes, ahogy nagyon gyorsan reagált a NER-es vagyonkimentési kísérletek hírére. Ahhoz, hogy meg tudja őrizni hitelességét, fontos, hogy gyorsan fordítson azon az elmúlt 16 évben tapasztalható trenden is, hogy nem azokat ültették a vádlottak padjára, akik erre igazán rászolgáltak.

A példa - Szénási Sándor jegyzete
Publicisztika

A példa - Szénási Sándor jegyzete

Gondoljuk meg, nagyhatalmú, nemzetközi háttérrel rendelkező, óriási pénzekkel dolgozó emberekről van szó, mégis szinte szó nélkül tűrték el egy kis ország felfuvalkodott pénzügyi zsarnokát.

Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete
Publicisztika

Orbán semmit nem tanult - Kárpáti Iván jegyzete

Április 12-én milliók mondtak nemet. Nem finoman, nem árnyaltan, hanem egyértelműen: nem kérnek abból a világból, ahol a hazaszeretet párttagsághoz van kötve. Ez nem csak egy sima választási vereség volt. Ez egy értelmezés veresége is volt. Annak a gondolatnak a veresége, hogy a nemzet egy politikai oldal tulajdona lehet.

Ne legyetek kecskék – Dési János jegyzete

8/04/2024 18:03

| Szerző: Dési János/Klubrádió

Néhány gyors gondolat a Magyar Péter-jelenség kapcsán.

2024. április 08. Esti gyors-részlet (2024.04.08. Dési János jegyzete)
04:08
00:00

Természetesen arra nem tudok, – miért, ki tud? – válaszolni, hogy Magyar Péter lesz-e az, aki megdönti végre az Orbán rezsimet, ahogy arra sem, hogy esetleg Magyar Péter lesz-e az, aki megmenti.

Akadnak pillanatok, amikor szkeptikus vagyok vele kapcsolatban. Amikor egy tróger náci költőcskét idézget, amikor a legyőzendők listája megáll Tóninál, Barbaránál és Ádámnál. Ám amikor meglátom a kormánypropaganda szenvedélyes  mocskolódását vele kapcsolatban rögtön rokonszenv gyúl a keblemben iránta. Amikor az ellenzéki pártokat ekézi nagy erővel, akkor bizony elszomorodom. Mert lehet olyat mondani, hogy ők is a múlt részei, meg érdekeltek a fenntartásban, meg efféle strukturálatlan dolgokat, de ez mindegy is, akár igaz, akár nem. Számtanilag nem jön ki a rezsim leváltása, ha azok, akik belátták, hogy egy putyinista, Európa-ellenes, tolvaj csapattal a hatalomban nem jó tovább együtt élni, egymásnak esnek. A kölcsönös sérelmek, vádak és kritikák egy része nyilván megfontolandó, megvitatandó - ha már itt vannak a régen várt jobb idők.

És nagyon örülök, amikor azt látom, hogy igen régen nem látott lelkes és rokonszenves tömeg gyűlt össze most hétvégén is a Kossuth téren.

És azt is tudom, amikor ideérek majd e jegyzet felolvasásában jónéhány üzenetet kapok barátoktól és hallgatóktól. Közös jellemzőjük, hogy szinte mindegyik indulatos, bár kétségtelen egyik másik legalább ironikus. Viszonylag nagy számban emlegetik fel, hogy “legalább a gyűjtési héten nem kellene” – ami szép bizonyíték arra, milyen fontos és éltető szimbiózisban élünk a hallgatóinkkal. Tartalmuk szerint pedig két nagy, közel egyforma méretű csoportra oszthatóak az üzenetek.

Az egyik szerint Magyar Péter egy kókler, egy szélhámos, kártékony és ráadásul még a feleségét is bizonyára veri. Na nehogy már éppen mi vegyük komolyan. A másik szerint Magyar Péter jelenti most az esélyt, még akkor is ha a fideszes propaganda-gépezet megpróbálja besározni. Na nehogy már ne álljunk mellé.

Mind a két csoportba olyanok tartoznak, sőt, szinte csak olyanok, akiknek adok a véleményére, tisztelem őket, fontos számomra, hogy mit gondolnak a világról.

És még egy, bár nem túl eredeti megfigyelés. Akik otthonról, online stb. követték a legutóbbi tüntetést, azok inkább reagáltak kritikusan, ledorongolóan, cinikusan stb. a megmozdulásra. Akik maguk is elmentek, legalábbis azok, akikkel beszéltem, sokkal inkább lelkesedtek. A nagy tömeg láttán, a rokonszenves megjelen közönség miatt, azért mert valami remény mégiscsak felcsillanni látszik.

Ráadásul mindkét csoport tagjairól tudom, hogy rühellik azt a világot, ahol Orbán kinevezett strómanja egy elorzott lapnak adott PR interjúban fejtheti ki, hogy a szorgalom meghozza a maga gyümölcsét. Hogy valóban most már mindent visznek. Gyors léptekben haladnak a putyini úton, szélsőjobb és nacionalista internacionálét szerveznek, bedarálják a maradék színházakat és a könyvkiadást is igyekeznek teljesen a markukba szorítani. És akkor most várólistáról, egészségügyről, az oktatás lebutításáról szó se essék.

Mondom, nem tudom mi a megoldás, de hogy mi nem, abban elég biztos vagyok. Mondjam el újra a két kiskecske meséjét? Akik a keskeny pallón egymásnak feszültek, mindkettőnek végülis igaza volt. Úgyhogy nem tértek ki egymás útjából. Bele is estek a gyorsfolyású patakba és a farkasnak aznapra két kecske is jutott vacsorára.

Ne legyetek kecskék.

Dési János jegyzete az Esti gyors 2024. április 8-i adásában hangzott el.