Leomló bástyák - Rózsa Péter jegyzete
Elképesztő milyen gyorsan omlanak le ennek a 16 évnek a bástyái. Az is elképesztő – bár ez igen erős magyar értelmiségi hagyomány –, hogy ezzel együtt hogyan jelentkeznek a huhogók, a még el sem kezdett reformok azonnali bírálói.
A görénykurzus vége - Szénási Sándor jegyzete
Az első reakció persze a kussolás, amint azt a TV2 Tények című műsora oly szépen előadta: öt nyögvenyelős perc a választásról, aztán baleset, sorozatgyilkosság, ha több idejük lett volna, még a pitypangok is kinyílnak náluk.
A másik serpenyő - Kárpáti Iván jegyzete
Nézzük, mi van a másik serpenyőben! A magyarok Szlovákiában egy földrajzilag hosszan elterülő, de vékony sávban élnek délen. Ahogy keletre haladunk egyre szegényebb, lemaradó térségekben, ahová a szlovák állam nem sok forrást juttat.
Ábrándos szemekkel a rendszerváltás felé - Dési János jegyzete
Ilyet még nem láttam: sok tízezer fiatal és mérsékelten fiatal ünnepelt. Idegenek öleltek meg más idegeneket, boldogan, akik mégiscsak mi vagyunk, pacsit adtunk egymásnak, miközben a tömegben lassan araszoló autók a "mocskos Fidesz" esetleg a "ruszkik haza" ütemére nyomták a dudát.
Kritikus tömeg – Józsa Márta jegyzete
Ezt az eredetileg a nukleáris láncreakció kialakulásra használt fizikusi szakkifejezést társadalmi kontextusban arra a küszöbértékre használjuk, ahol egy kisebbségi vélemény vagy viselkedés hirtelen széles körben elterjedtté válik. Választási összefüggésben a végre valóban megképződött ellenzékre. Itt állunk most, ebben a pillanatban még nem tudjuk, hol is. Mindenesetre órákra egy eddig meg nem tapasztalt jelenség előtt.
Vizsga előtt – Kárpáti Iván jegyzete
Holnap van az a pillanat, amikor a politika végre visszakerül oda, ahová való: az emberek kezébe. Legalább egy napra. Nincs magyarázat, nincs kifogás, csak Te vagy, meg az a papír. A történelemben még soha nem azok döntöttek, akik otthon maradtak.
Meguntunk félni, kockacukor – Selmeci János jegyzete a választásra
Az elmúlt években a politikai hatalom leuralta a közéletet. Egészségtelen mértékben határozta meg a gondolkodásunkat: hogy miről és milyen szavakkal beszélünk, hogyan viszonyulunk egymáshoz, sőt azt is, hogy önmagunkat miként határozzuk meg hozzá képest.
A kémsztori folytatódik - Hardy Mihály jegyzete
Ha ritkán is, de megfordultam az elmúlt években Brüsszelben az Európai Unió központjában. Minden alkalommal elhangzottak olyan pletykák, hogy ez vagy az a magyar képviselő egy külföldi, értsd kínai, orosz vagy ki tudja még milyen titkosszolgálatnak (is) dolgozik.
Gábor György: A Kárpát-medence Odüsszeusza
19/06/2023 14:07
| Szerző: Gábor György
Szóval az állampapírba fektetett megtakarítások biztonságát maga az igazmondó, nyájas és igazságos Orbán Viktor szavatolja, meg biztosan a hamvas lelkületű Rogán is, meg a velejéig szeplőtelen Szijjártó is, meg akit csak óhajt a magyar nép, mindent garantálnak a mi kedvünkért!
Nietzsche egy helyen arra hívta fel a figyelmet, hogy a görögök Odüsszeuszban azt csodálták, hogy remekül hazudott: mindenből győztesként tudott kikerülni, szellemes volt, remek képességekkel rendelkezett, saját társait folyton menteni igyekezett, és maximálisan alkalmazkodó volt. Gondoljunk csak bele: amikor a küklópsznak bemutatkozik, zseniálisan azt hazudja neki, hogy a neve Senkise. "Senkise, ez nevem; így hívnak, hogy Senkise." Ezzel a hazugsággal tudta aztán megmenteni a társakat, hiszen amikor a küklópszot megvakította Odüsszeusz, fájdalmában felüvöltött, s hívta a többi küklopszot, hogy segítsenek, azt ordítva, hogy Senkise bánt. Ezt a többi küklópsz tréfálkozásnak vette, s nem is mentek segíteni a társukon.
Valóban zseniális hazugság, Odüsszeusz sikerrel menti ki a többieket! Ám még Odüsszeusz sem ért volna el semmit, ha ezt a trükköt egynél több alkalommal próbálta volna alkalmazni.
Mindezt azért fontos rögzíteni, mert amikor a Fidesz hárommillió ember (!!!) háromezer-milliárd forintnyi magánnyugdíjpénztári megtakarítását bűnszövetkezetbe szerveződve, a legalja hazugsággal, csalással, zsarolással lenyúlta, súlyosan megkárosítva a leendő nyugdíjasokat, majd az elrabolt pénzrengeteget azonnal saját céljaira hasznosította és maradéktalanul felélte, előtte ugyebár Orbán, Lázár, Kósa és a többi maffiózó azzal nyugtattak meg mindenkit, hogy a megtakarítások biztonságban lesznek. Még politikai nyilatkozatot is közzétettek, amelyhez a tisztakezű Selmeczi Gabriella is csatlakozott, s olyan makulátlan jellemhősök garantálták az állami rendszerbe átlépők veszteségeinek jóváírását, továbbá az állami rendszerbe átlépőknek az egyéni számlára történő befizetések értékállóságát, valamint azt, hogy aki az állami nyugdíjrendszert választja, biztos lehet abban, hogy … egyéni számlája lesz. Aztán persze kiderült a gigantikus átverés és hazugság: azóta sincs semmilyen egyéni számla, ezért az értékállósággal sem kell foglalkozni és persze veszteség-jóváírásra sem került sor, csupán annyi történt, hogy több millió ember veszítette el a megtakarítását, amit a Fidesz-rendszer a tőle megszokott tempóval zsebre vágott.
És most mit mond Orbán Viktor?
"Háborús időkben nem mindegy, hogy az emberek a megtakarításaikat hol tartják. Ilyen nehéz helyzetben az segít az országnak, aki a megtakarításait államkötvényben, vagy kincstárjegyben tartja. Olyan intézkedéseket hozott a kormány, amellyel arra akarják rávenni az embereket, hogy a banki megtakarítások helyett az állampapírba és a kincstárjegy irányába tereljék, mozdítsák el a pénzüket. Ezért cserébe magas kamatot kínálnak az állampapírok után, és egy új adót vetnek ki a nem államkincstári banki jellegű megtakarításokra. És hozzátette: ez egy átmeneti intézkedés, ha a háborúnak vége lesz, kivezetik.”
Szóval az állampapírba fektetett megtakarítások biztonságát maga az igazmondó, nyájas és igazságos Orbán Viktor szavatolja, meg biztosan a hamvas lelkületű Rogán is, meg a velejéig szeplőtelen Szijjártó is, meg akit csak óhajt a magyar nép, mindent garantálnak a mi kedvünkért!
Orbán tehát másodszor mutatkozik be Senkiseként (amelynek morális értelemben vett valódiságával már az első alkalmat követően meggyőződhettünk), ugyanazt a trükköt kétszer próbálva meg alkalmazni. Odüsszeusz, ha kétszer próbálkozott volna ugyanazzal a trükkel, a küklópszok egyszerűen szétverték volna a képét, s Nietzsche sem nyilatkozott volna róla oly hízelgően.
Fantáziátlan idiótának tartotta volna, szóra sem érdemes, sumákoló, kispályás niemandnak. Meglátjuk, hogy az Orbán mellé rendelt B-közép publikum a társait mentő, okos, bölcs és leleményes Odüsszeuszt, Ithaka királyát kedveli-e inkább, avagy megelégszik a csak saját hatalmáért remegő, negyedosztályú, fapados, új és szellemes ötletekre képtelen simlis hatvanpusztai fosztogatóval?



