A bristoli egyetem kutatói radioaktív grafithulladékból olyan mesterséges gyémántokat állítottak elő, amelyek képesek hosszútávon áramot előállítani. Wojnárovits László, az MTA Izotópkutató Intézetének korábbi igazgatója szerint csak az a kérdés, hogy milyen technológiával lehet begyűjteni az energiát.

Szilágyi András ökológus, az Evolúciótudományi Intézet (ETI) Evolúciós Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa szerint a zene épp annyira eredménye egy evolúciós folyamatnak, mint amennyire alanya is.

Orbán Gergő agykutató szerint a Google fordító azért produkál hibákat mert a mesterséges intelligencia nem fér hozzá megfelelő magyar nyelvű adathalmazhoz.

Csősz Sándor biológus szerint a hangyák világában nincs helye az egyéni ambícióknak, a bolyok, mint szuperorganizmusok bírnak önáló az gondolkodás képességével.

Dr. Fülöp Zsolt, az Atomki tudományos tanácsadója szerint a legtöbb ma ismert elem az ősrobbanással, és a csillagok belsejében alakult ki.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült közvetlen megfigyelésekkel egyedülálló torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Erdélyi Róbert, a projekt egyik vezetője a Klubrádióban beszélt arról, hogy milyen lehetőségeket rejt az eredmény.

Nem olyan meglepő, hogy sikerült az Ingenuity repülése a Marson, Szabó Róbert csillagász szerint. A Perseverance minihelikoptere április 19-e óta öt sikeres repülést hajtott végre.

Ma, a számítástechnika korában is magyarázatra szorul a nanotechnológia kifejezése. Gali Ádám, a Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatója, úgy fogalmazott, hogy olyan tudományágról van szó, ami a fizika és a kémia közös területe. A hajszálnál ezerszer kisebb molekulákat és kristályokat ma már nem csak az okostelefonok mikrotranzisztoraiban, de az orvostudományban is, mint a Pfizer vakcinája.

Egy két nappal elhalasztott fellövést követően tervszerűen pályára állt 37 kisműhold között két magyar is. Szabó Róbert csillagász, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézetének igazgatója szerint ez azt jelenti, hogy Magyarországon is egyre nagyobb szerepe lesz az űrkutatásnak. A SMOG-1 már megkezdte adatgyűjtését és küldi az adatokat a Föld elektromágneses szennyezéséről, a CSFK kisműholdja pedig a csillagokat vizsgálja.

Az agy nem csak az emberi test legösszetettebb szerkezete, de vérellátásra legérzékenyebb része is. Épp ezért önálló keringési rendszerrel rendelkezik. Dénes Ádám agykutató, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet csoportvezetője arról beszélt, hogy amerikai kutatók hogyan kísérleteznek az agy vérellátásáért felelős rész, a vér-agy gát megnyitásával például az Alzheimer-kór kezelésében. 

Jelen pillanatban nehéz megmondani, melyik oltóanyag a leghatékonyabb a koronavírus ellen. Falus András szerint még fél év is eltelhet, amíg kiderül, melyik megoldás, az inaktív technológia, vagy pedig az mRNS technológia a hatékonyabb. Utóbbi esetében az immunológus kifejtette, hogy sokkal kisebb "céltáblákra kell lőni", amelyekből viszont sokkal több van. Ha pedig kellő számban sikerül "eltalálni" ezeket, azzal alapjaiban, és számunkra kedvezően változik meg a kórokozó működése.

Négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült bizonyítani az Odderon nevű részecske létezését. Csörgő Tamás fizikus, az Európai Akadémia tagja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója azt is hozzátette, hogy 48 év után úgy sikerült ráakadni a részecskére, hogy nem is számítottak rá. A proton-antiproton ütköztetések során aszimmetrikus jellemzők jelentkeztek a proton-proton ütközésekhez képest. Ezzel új fejezet nyílik az anyag és az antianyag kölcsönhatásának kutatásában.

A hidegfúzió problémája hosszú ideje foglalkoztatja a tudósokat. Két akadályt eddig nem sikerült legyőzni, a magegyesülési folyamat nagy hozzáadott energiát igényel, és a folyamat nagy hőtermeléssel jár. Ezek egyelőre elméleti megoldásairól beszélt Kroó Norbert fizikus az Utópiában.

Ma, amikor a magyar rádiózás 95. születésnapját ünnepeljük, olyan kollégákkal beszélgetünk a nap folyamán, akik nem ma kezdték a szakmát. Farkasházy Tivadar szerette feszegetni a határokat és megtartani azokat az "apróságokat", amiket a hivatalnokok megpróbáltak kivetetni a műsorból. Szilágyi János szerint a Magyar Rádió egykor a világ legjobb munkahelye volt.

Az idei fizikai Nobel-díjat három csillagász, kapta meg, egymástól független, a fekete lyukakat kutató munkásságáért. Szabó Róbert, a csillagászati intézet igazgatója beszélt többek közt arról, hogyan vizsgálhatunk egy égitestet, ami a fényt sem engedi megszökni, és mi köze a relativitáselméletnek a fekete lyukakhoz.

Lehetséges, hogy komoly fordulóponthoz érkezett a fizika kutatóvilága. Krasznahorkay Attila és csapata, az MTA Atommagkutató Intézetének munkatársai még 2015-ben közölték a legtekintélyesebb amerikai szakmai fizikai folyóiratban a "Physical Review Lettersben" tanulmányukat, mely szerint kimutattak egy idáig ismeretlen részecskét. Ez a felfedezés egy nemrégiben megjelent CNN tudósításnak köszönhetően csupán most jutott el a köztudatba. Az Utópiában Krasznahorkay Attilával a felfedezést, valamint annak lehetséges utóhatásait vettük górcső alá.